Eltűnhetnek a hidegrekordok Magyarországon a klímaváltozás miatt

A Másfélfok oldalán jelent meg az ELTE kutatóinak legújabb tanulmánya arról, milyen hatása van a klímaváltozásnak Magyarországon. Az elmúlt 20 évben egyre többször figyeltek meg olyan napokat, amelyeken addig nem tapasztalt magasságokba emelkedett a hőmérséklet, miközben ennek épp ellenkezője a helyzet az alacsony hőmérsékletek terén. Ha az éghajlat nem változna, akkor mind meleg-, mind hideg szélsőségekből egyre kevesebb lenne, azonban most egyáltalán nem ez a helyzet. Ha melegszik a légkör és/vagy változékonyabbá válik, akkor szükségszerűen egyre többször mérünk egy-egy napon olyan értéket, amit azelőtt sosem, hiszen az első esetben a statisztikai átlag magasabbra kerül, a második esetben pedig az adott meteorológiai paraméter (most a hőmérséklet) szórása megnő.

Az tehát önmagában még nem szenzáció, ha egy meleg nyári napon megdől a melegrekord, mert az teljesen természetes velejárója az időjárásnak. Ha viszont az ilyen események száma trendszerűen nő, miközben a hidegrekordok eltűnnek, akkor tudhatjuk, hogy nagy változások zajlanak körülöttünk.

Nézzük meg tehát, mit mutatnak a számítások a jövőre nézve. A tudósok két forgatókönyvet vizsgáltak:

• az egyik szerint minden úgy megy tovább, ahogy eddig, ezt nyugodtan hívhatjuk éghajlati szempontból pesszimistának, gyakorlati szempontból pedig katasztrófának
• a másik szerint jó, tisztább, fenntarthatóbb útra térünk, ekkor a kibocsátások csökkennek, a felmelegedés lassítható

Ha pesszimisták vagyunk, azt látjuk, hogy az évszázad végére

Magyarországon eltűnhetnek a hidegrekordok, miközben a melegrekordokat hozó napok száma akár négy és félszeresére is nőhet.

Ezzel szemben, ha sikerül betartani és betartatni minden, a klímatárgyalásokon aláírt vállalást, akkor van esély rá, hogy a század közepétől a melegrekordok száma csökkenjen, és megközelítse azt a csökkenő trendet, amely egyébként változatlan éghajlat esetén jelentkezne. Ez azért jó hír, mert mutatja, hogy a cselekvés nem hiábavaló. Minden megspórolt tized Celsius-fok számít a felmelegedés lassításának szempontjából, minden tonna ki nem bocsátott szén-dioxid egy lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy kevesebbet szenvedjünk a melegtől, és hogy legyenek még olyan fagyos téli napok, amelyekre igenis szüksége van a mezőgazdaságnak, még akkor is, ha a fűtésre kárhoztatott átlagember erre egyáltalán nem vágyik. Főleg most nem.

Nyitókép: Soós Lajos / MTI