Úgy fölhevül a föld, hogy a forró talaj szinte égeti az állatok lábát – az AP szomorú riportban számol be a történelmi magyar aszályról

Hosszú videóripotban számolt be az AP amerikai hírügynökség a Magyarországot sújtó aszályról. Már a kezdő képsorok is megrázóak: kiszáradt tómeder, sárba süllyedő csónakok a Velencei-tavon. Itt legalább még van víz, mondhatnánk, a népszerű debreceni kirándulóhely, a Vekeri-tó ugyanis teljesen kiszáradt. 

Ajánló: Ilyen volt – ilyen lett: szívszorító fotókon mutatjuk meg a Debrecen melletti Vekeri-tó kiszáradását

De nemcsak az állóvizek, hanem az évtizedek óta működő kutak is kiszáradnak Magyarországon, amit az elmúlt 121 év legbrutálisabb aszálya sújt.

Jelen pillanatban a legnagyobb probléma a csapadékhiány, hiszen elkészültek az első héthavi összesítések: az országban közel a fele hiányzik az átlagos csapadéknak

– mondta a riportban Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője.

 A bajok azonban nem idén kezdődtek.

Már 2021-ben is ez volt a helyzet, tehát jóval kevesebb csapadék hullott, és ez most már egyszerűen összeadódik. Tehát az egyetlen segítség most egy nagyon komoly, meg merem kockáztatni, hogy hetekig tartó, csendes, áztatós esős időszak lenne

– tette hozzá az OVF szakembere.

Erre azonban kevés az esély. A rendelkezésre álló hosszabb távú előrejelzések szerint jobb, ha kezdjük az esőtáncot. Az RTL meteorológusa, Allaga Tamás korábban azt írta, az észak-atlanti térség időjárási viszonyainak változatlansága Európa jó részén további elhúzódó szárazságot és főleg a nyugati és déli országokban az átlagosnál melegebb időt von maga után. Ahogy az az elmúlt két hónapban is megfigyelhető volt, inkább az északi államok bízhatnak több csapadékban és hűvösebb időben, az Egyesült Királyság viszont ebbe jó eséllyel most nem tartozik bele.

Magyarország a csapadék terén határhelyzetben lehet, de fontos megjegyezni, hogy éppen ez a legbizonytalanabb, legnagyobb hibával előre jelezhető paraméter, ráadásul hosszú távon a medencehelyzet is zavarba tudja ejteni a számítógépes modelleket.

Mindenesetre valószínűleg csak akkor dőlhetnénk nyugodtan hátra, ha egyértelmű csapadéktöbbletet mutatnának az előrejelzések, ettől azonban nagyon messze állunk.

A helyzet csak rosszabb lesz

„A klímaváltozással arra kell felkészülnünk, hogy az ilyen szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá fognak válni, mint korábban” – ezt már a WWF éghajlatvédelmi szakértője, Kerpely Klára mondta. 

Szerinte ehhez átfogó felkészülésre van szükség a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban és a települési csapadékvíz-gazdálkodásban is.

Jelenleg is megtehetnénk, hogy az ide érkező víztöbbletet – ez a folyók árvize – szabályozott keretek között kivezetjük az árvízvédelmi töltéseken túlra, és ott, természetes vizes élőhelyeken, mélyedésekben, mély fekvésű szántóterületeken akár, de leginkább gyepeken, erdős területeken visszatartjuk, és ezzel feltöltjük a tájnak a pufferkapacitását

– mondta a szakember, aki szerint így el tudnánk tárolni a vízből időszakosan rendelkezésre álló többletmennyiséget a vízhiányos, aszályos időszakokra. Hozzátette: így lehetne kiegyenlíteni „ezt a szélsőséges éghajlatot, ami itt, a Kárpát-medencében jellemző”.

A szakértő arról is beszélt, hogy az előrejelzések szerint a jövőben is hasonló aszályokra kell felkészülni, és muszáj lesz alkalmazkodni a megváltozott éghajlathoz.

A pásztor, aki még nem látott ekkorát

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint 

az aszály okozta kár nagysága elérheti a 800 milliárd forintot is. 

Várhatóan csekély lesz a búza- és a napraforgótermés, a burgonyatermés pedig gyakorlatilag tönkremegy.

Amikor kánikulában ez az agyagos föld úgy fölhevül, hogy forró a birkák talpának

– jellemezte a helyzetet Kálmán Sándor, aki birkapásztorként dolgozik Akasztó környékén.

Van azonban egy ennél is aggasztóbb következménye a súlyos vízhiánynak.

57 éves vagyok, de ekkorát még, ilyen nagy aszályt még nem láttam. Akinek van takarmánya, nem adja el. Nem tudja, a következő évben mi lesz

– mondta Kálmán.

Így viszont nem tudni, mit és meddig tudnak enni adni a gazdák az állataiknak.