„Láttuk az őzet, ment a mederben, és kereste a vizet” – az életéért küzdő Tarnából szivattyúzta ki a vizet egy borászat

Előbb a kommentelést tiltotta le, cikkünk írásakor pedig a Facebook-oldalát is eltüntette a Tóth és Tóth Pincészet. Az rtl.hu is hiába kereste a tulajdonost a cég hivatalos email-címén, nem érkezett válasz. Pedig az online térben dúló haragot látva lenne miről beszélgetni: rengetegen felháborodtak, amikor kiderült, hogy a szőlőoltványokat is árusító borászat állítása szerint vízkivételi engedéllyel szivattyúzott vizet a Tarnából. 

Helyi környezetvédők erkölcsi alapon kritizálják a borászatot, azzal érvelve, hogy harmadfokú hőségriasztás és hetek óta tartó aszály időszakában felelőtlen és erkölcstelen napi – szerintük akár több száz – köbméter vizet kivenni az életéért küzdő folyóból. Ráadásul a jelek szerint egy homokzsákokból és fóliából épített duzzasztógáttal, valamint egy plusz szivattyúval, amely a gáton átfolyó minimális vizet is kiemelhette a Tarna medréből.

Kint ültünk a kertben és a madár lefordult a fáról, leesett, mint egy darab kő. Mondta a férjem, hogy leesnek a madarak, mert nincs mit inniuk, a Tarna kiszáradt. 

Máskor is volt alacsony a vízszint, de sosem száradt ki teljesen. Ami itt történt, leírni nem lehet. Százával a döglött halak a mederben, itt halódik minden, pedig sokan saját vizet visznek, aki tud, segít. De késő már, azt mondják” – mondta el a Tarnán kialakult helyzetről egy kompolti asszony, aki több mint 50 éve él itt, de soha még csak hasonlót sem tapasztalt. „Itt gólya volt, halak, kis rákok, itt ivott az őz a kicsinyével, költöttek a madarak. Amikor kint voltunk, láttuk az őzet, ment a mederben, és kereste a vizet. Imádkoztam, hogy találjon” – tette hozzá. Ők már csak a hírekből értesültek róla, hogy „a borászok kiszívták a vizet”.

A helyzet ennél vélhetően bonyolultabb. Múlt héten helyi polgárőrök kezdek nyomozni, mert a fülükbe jutott, hogy az észak-magyarországi folyó felsőbb szakaszán, ha kisebb vízhozammal is, de még van víz, ami valahogyan nem ér el Kompolt térségébe.

„Két-három héttel ezelőtt tűnt fel, hogy a Tarnában egyre kevesebb a víz Kál és Kompolt közelében. Ahogyan az időben haladtunk előre, egyre nagyobbnak tűnt a baj, végül teljesen kiszáradt a meder. Korábban is voltak aszályos időszakok, de olyan soha nem fordult elő, hogy teljesen kiszáradjon. Lassan elkezdtek érkezni az információk, hogy feljebb, Verpelétnél, Feldebrőnél patakszerűen folydogál a Tarna, van víz” – elevenítette fel Blahó László, a Kompolti Polgárőr Egyesület vezetője. 

Múlt hét csütörtökön döntöttek úgy a polgárőrök, hogy az ügy végére járnak. Ekkor már helyben arról pletykáltak, hogy valakik nagy mennyiségű vizet vesznek ki a folyóból. A polgárőrök a mederben indultak el. Az alkalmi nyomozócsapat kora délután ért el Aldebrőre, ahol megtalálták a homokzsákokból és fóliákból épített duzzasztógátat, amely mellett egy nagy teljesítményű, dízelüzemű szivattyút találtak. Ekkor készültek ezek a fotók:

„A helyi civilektől és környezetvédőktől kértünk segítséget. A csapat péntek reggel indult el a helyszínre, szétszedték a mesterséges gátat, ők azt is látták, hogy rendkívül erőteljesen locsolnak a kiszivattyúzott vízből, ráadásul nem is a csepegtetéses módszerrel. Az egészben a legmegdöbbentőbb az volt, hogy azt a minimális vizet, ami a gáton átjutott, egy másik, kisebb, motoros szivattyúval vették ki” – mondta Blahó László.

A gátat szétbontották, ebben segédkezett a Szurkolók az Állatokért Alapítvány alapító-vezetője, Kapin Richárd is. A budapesti székhelyű szervezettől Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány vezetője kért segítséget, aki maga is részt vett az akcióban.

„Kápolnán szeretnénk menhelyet építeni, így a magunkénak érezzük a környéket és annak élővilágát” – mondta az állatvédő. „A főútról letérve értünk egy földútra, innen már láttuk a hatalmas szőlészetet. Kegyetlenül locsoltak, de ekkor még nem tudtam, hogy nekik közük lehet az ügyhöz. Csak amikor beértünk a folyómeder mellé, akkor vált világossá, hogy mi történik: 

a Tarnából kiszivattyúzott vízzel locsoltak. Ismétlem: elképesztő intenzitással 

– hangsúlyozta Kapin Richárd. Amikor a kis csapat megállt, hallották a gépek zaját, végül egy erdőszéli ösvényen értek el a gáthoz. A gátat úgy bontották le, hogy a helyszínen volt annak feltételezett építője is, látta, hogy mi történik.

Profin megoldották a duzzasztást és a szivattyúzást, láttuk a zsákokat, a szigetelést, a csöveket, ez egy kiépített rendszer volt. A tulajdonos ott volt, és semmit nem csinált, amikor nekiálltunk bontani. Ha ez az én eszközeimmel történik, és tudom, hogy jogszerűen cselekedtem, akkor biztosan szólok, hívom a rendőrséget, fellépek a magam érdekében foggal-körömmel. Ő kijött, legyintett kettőt, aztán elmentek

 – idézte fel a történteket Kapin Richárd. A gát lebontásáról készült videót a Szurkolók Az Állatokért Facebook-oldalán hozták nyilvánosságra, Kapin Richárd szerint a poszt 1,5 millió emberhez ért el, több ezer dühös komment és megosztás mutatja, hogy az emberek válaszokat akarnak kapni:

Egyed László, a Tóth és Tóth Pincészet tulajdonosa a szivattyúzásról elsőként hírt adó Egri Híreknek úgy fogalmazott: nem történt lopás, évtizedek óta rendelkeznek érvényes vízkivételi engedéllyel. 

Ez az elmúlt években eddig soha nem okozott gondot senkinek, más a helyzet most, amikor rendkívüli az aszály. A Tarna vízgyűjtő területén (Parád, Recsk, Sirok környékén) összesen 60-80 mm csapadék hullott idén, a folyó vízutánpótlása nem ellátott. Ha a mostani helyzetben a vízkivételünk gondot okoz valakinek, akkor megkérdezhetett volna bennünket is, ahelyett, hogy a sajtóhoz fordult volna

 – fogalmazott. „A mederőr már jelezte, hogy problémánk lehet az alacsony vízhozamból, de az aszály miatt nem azt kell hibáztatni, aki túlélni próbál” – magyarázta. A tulajdonostól hiába próbáltuk cége emailcímén megkérdezni, hogy érkeztek-e hozzájuk jelzések a Tarna alacsony vízállásáról, és hogy volt-e engedélyük duzzasztani, gátat építeni. Azt sem tudtuk meg, milyen gyakran ellenőrizték, hogy a berendezésük gondot okoz-e Tarna élővilágának.

A gát lebontása után a víz megindult természetes útján, azonban egyelőre úgy néz ki, a kár már túl nagy ahhoz, hogy teljesen helyre lehessen hozni. „A víz nagyon lassan halad, sőt sok helyen meg is akad. Annyira száraz a meder, hogy azonnal felissza. Sokan csatlakoztak hozzánk, és próbálnak segíteni: tíz köbméterével ajánlják fel a vizet. Volt olyan kápolnai szakasz, ahonnan sikerült halakat kimenteni, sajnos nem mindegyik élte túl. Hálóval fogták be őket, és egy szomszédos település halastavába kerültek” – fogalmazott Blahó László, aki szerint a mostani vízmennyiség nem elegendő, nem folyik, az aszály pedig ellenük dolgozik. 

A pangó, poshadt vizekben vannak halak, hüllők. Ha elfogy az oxigén, ezek elpusztulnak. A környék élővilága rendkívül gazdag: itt fészkel a védett fekete gólya is, gémek, őzek otthona a Tarna környéke. Azt lehetetlenítették el, hogy ivóvízhez jussanak.

A polgárőr szerint nehéz kérdés, hogy szabad-e a hálózatból pótolni a vizet, hiszen ilyen aszályos időszakban ez sem lenne felelős döntés. Blahó László nem vonja kétségbe, hogy a Tóth és Tóth Pincészetnek érvényes vízkivételi engedélye volt. „Azt viszont nem akarom elhinni és elfogadni, hogy létezhet olyan hivatal vagy ember, aki olyan engedélyt kiad, amivel egy folyóból az utolsó csepp vizet is ki lehet szivattyúzni. Nehezen tudom elhinni, hogy az érintett vállalkozó ne vette volna észre, hogy túlment minden határon, hiszen ő is láthatta, hogy a Tarna alsóbb szakasza teljesen kiszáradt. Láthatta a százával elpusztult halak tetemeit is. A természet felett gyakorolt uralmat, és visszaélt ezzel, helyi ökológiai katasztrófát okozva. Sok állatot láttunk a mederben vizet keresni, és láttuk a megszáradt lábnyomaikat a tűző napon. Nehéz ezt megélni” – magyarázta a polgárőr, aki szerint ha az elkövetkezendő egy hétben nem hullik jelentős mennyiségű csapadék, a folyamat visszafordíthatatlan lesz.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területileg illetékes vízügyi hatóság az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal és további társhatósággal a bejelentés napján, július 21-én helyszíni ellenőrzést tartott a Tarna vízkivétellel érintett szakaszán. A közigazgatási hatósági eljárás jelenleg is folyamatban van

 – közölte kérdésünkre a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Arról hiába kérdeztük őket, hogy a vízkivételi engedély duzzasztásra és gátépítésre is vonatkozik-e.

A Tarna kiszáradásáról többet is megtudhatnak a Fókusz csütörtök esti adásából.