Fókusz

Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy nemsokára akár otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet

Maár LauraMaár Laura

2022. augusztus 7. 9:15

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás. 

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát. 

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget. 

Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy nemsokára akár otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Fotó: RTL Fókusz

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

 – fogalmazott a kutató.

Pápai Gergelyt évek óta foglalkoztatja a klímakérdés, az idei szárazság pedig nagyon megrázta. Elindult felfedezni a Duna-Tisza közi homokhátságot, néhány napot a filmezésre szánt. A helyzet viszont olyan drámai volt, hogy egy nap alatt elkészültek a megrázó drónfelvételek:

Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy nemsokára akár otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy nemsokára akár otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy nemsokára akár otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet

A búzánál nagyjából már most 25 százalékos a termékkiesés, a kukoricaállomány pedig az Alföldön és a Közép-Magyarországi területek nagy részén megsemmisült. De sok helyen a gyepek is kisültek, és van, ahol a gazdák már legeltetni sem tudnak. Ennek a hatásait pedig a következő hónapokban mi is megérezhetjük.

Aponyi Lajos szerint 

ha az aszály miatt nem jut elég takarmány az állatoknak, le kell vágni őket.

„Elsősorban a szarvasmarhát és a juhokat érinti, de ha kevesebb lesz, vagy olyan drága lesz a szemes termény, akkor a sertés és a baromfitartás nagyságát is befolyásolni fogja. Magyarországon már így is jóval alacsonyabb  az állatállomány, mint amennyi az optimális lenne, de ha ez még tovább csökken, biztosan emelkedni fognak az élelmiszer árak” – tette hozzá.

A Nyugat-Dunántúlon is komoly problémákat okoz a szárazság. A Velencei-tó még soha nem volt ilyen közel a kiszáradáshoz, néhány napja rekordalacsony szintre süllyedt a vízállása. 73 éve mérték a legalacsonyabb számokat, akkor 64 centiméter volt a víz az agárdi mérő szerint. Ma már csak 61.

A helyzeten persze a szinte szűnni nem akaró kánikula sem segít. A szakértők szerint az aszályhajlam a jövőben csak hatványozódni fog, a hőmérsékletre vonatkozó klímamodellek azt mutatják, hogy ez a most is tapasztalt tartós nyári meleg a következő években is folytatódni fog. Idén nyáron nagyjából 20 tartósan meleg napunk volt, a következő években ez még több lehet.

Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy nemsokára akár otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Fotó: RTL Fókusz

A klímakutató arra figyelmeztet, hogy minden előrejelzés szerint a hőmérséklet tovább fog emelkedni, évszakonként és a teljes évet nézve is. Az évszázad második felétől akár 20-30 olyan nap is lehet, ahol 35 fok feletti alakul a hőmérséklet. Szinte elképzelni sem lehet, hogy mi lesz akkor, hiszen már a mostani állapot is sokkoló. Jelentős mennyiségű csapadék hiányzik, ami nemcsak idén, hanem már tavaly is érezhető volt. 

A szárazság globális okainak a klímakutatóval próbáltunk utána járni. Dr. Kovács Erik szerint a probléma a Csendes-óceántól ered. 

Globálisan azt láthatjuk, hogy 2020 óta a Csendes-óceánnak, ami a földi vízkészlet harmadát adja, körülbelül 3-5 fokkal hűvösebb a vize, mint máskor szokott lenni. Emiatt nem kerül fel a légkörbe a párolgás során elég mennyiségű vízgőz, ami kell a csapadékhoz. 

A mérsékelt éghajlati övben ugyanis hiányos a légkör nedvességben, vagyis több hullik ki, mint ami visszapárolog. A mérsékelt öv ezt úgy oldja meg, hogy kis csatornákon, úgynevezett szállító szalagokon keresztül érkezik a nyugati szelek régiójába a trópusokról plusz vízgőz” – magyarázta Kovács Erik.

Viszont ami érkezne a trópusokról, Magyarországra már nem érkezik meg vízgőz, vagyis felhő formájában, mert menet közben kiszárad a Szahara és a Sziklás-hegység fölött. A kutató szerint ahogy korábban is a rendkívüli aszályos éveket általában csapadékos évek váltották fel, erre egyelőre lehet számítani most is. A klímaváltozás következtében azonban azt látjuk, hogy jóval több lesz majd a száraz időszakú év, mint maga a nedves időszakú év. A csapadék viszont inkább az őszi-téli időszakra lesz jellemző, a nyarak a következő években egyre szárazabbak lehetnek majd. 

Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy nemsokára akár otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Fotó: RTL Fókusz

A szakértő szerint arra már a következő években fel kell készülni, hogy az aszállyal együtt növekedni fog a hirtelen lezúduló csapadékmennyiség is. Vagyis egyre intenzívebb, hirtelen esőzésekre kell számítani, néhány óra alatt 1-2 havi csapadék, nagyjából 120 milliméter is lehullhat. 

Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője elmondta, a hosszú aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló csapadék rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg térben és időben, ezért fel kell készülnünk arra, hogy a hirtelen lezúduló záporokat a jövőben el tudjuk raktározni. 

A záporokat kell hasznosítani, amit eddig levezettünk, a belvizet kell hasznosítani, amit szintén levezettünk, az árvizet kell hasznosítani, amit a legszörnyűbb károkozónak tartottunk eddig. Meg kell tanulni ezeket a többletvizeket úgy felhasználni, hogy az aszályos időszakban a segítségükre legyenek

– fogalmazott.

Akár otthon is érdemes gyűjteni az esővizet, hiszen az is előfordulhat, hogy országosan vízkorlátozást vezetnek be, ahogy idén több városban is tették. 

Persze nemcsak Magyarországon ez a helyzet, szinte egész Európában pusztít a forróság és a vízhiány. Franciaországban vízfelhasználási korlátozás van érvényben, Olaszország legfontosabb vízforrásának, a Pó folyónak egyes részei teljesen kiszáradtak.

Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy nemsokára akár otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Fotó: RTL Fókusz

A kutatók szerint érdemes felkészülni az egyre szárazabb és az egyre melegedő nyarakra, és minden nehézségre, amivel az átállás jár. Ha a következő években még nem is, az évszázad második felére gyökeresen megváltozik az élet Európában. Új állatfajok, például újfajta rágcsálók települhetnek be, és a mezőgazdaságban is adaptálódni kell a szárazságtűrő termeléshez. Olyan vetőmagokat kell kikísérletezni, amivel a lassanként elsivatagosodó, kiszáradó országokban is lehet vetni. Mert különben akár Európa-szerte is éhínséggel kell majd számolni.

#Fókusz#aszály#szárazság#klímaváltozás#rtl#Videó#meleg#hőség#kánikula#Időjárás#Belföld

Címlapról ajánljuk