Nemcsak az éghajlatváltozás, hanem az emberek meggondolatlan vízfogyasztása is felelős az Európában pusztító aszályért

A kelet-franciaországi Luxban ahol nemrég még folyó zúgott, a csontszáraz medret most haltetemek ezrei borítják. De hasonló a látkép fogadja az embereket egy szerbiai víztározónál, és a lengyelországi Odera mentén, ahol több ezer tonna döglött halat gyűjtöttek össze a héten. Igaz, az ökológiai katasztrófáról itt nemcsak az alacsony vízállás, hanem – minden jel szerint – a folyóba került mérgező anyag is tehet.

Olaszországban sem sokkal derűsebb a helyzet, az ország leghosszabb folyóján, a Pón olyan alacsony a vízállás, hogy nem hajózott ki a komp, sőt, aki akar, akár gyalog is átkelhet a folyón.

Nyugat-, Közép- és Dél-Európában hónapok óta nem esett jelentős mennyiségű eső. A spanyol vízügyi szakember szerint azonban más oka is van a szárazságnak:

Nemcsak az a probléma, hogy kevés a csapadék és magas a hőmérséklet, hanem, hogy több vizet használunk fel, mint amennyi rendelkezésre áll. Az éghajlatváltozás miatt egyre kevesebb tartalékkal számolhatunk, ezért az európai országoknak el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudják óvatosabban, jobban felhasználni a vizüket.

A száraz időjárás miatt egyre nehezebben hajózható Európa többi nagy vízi útja is, az Elbán például homokdűnéket kell kerülgetnie a teherhajóknak. A Duna szerbiai szakaszán pedig kotorják a folyómedret, hogy ne akadjanak el a járművek.

A kritikusan alacsony vízállás miatt Németország legfontosabb vízi útján, a Rajnán a hajók csak a szokásos rakományuk felét, vagy annál is kevesebbet tudnak szállítani. Amelyik cégnek van, több hajót indít útnak. Ennek hatására azonban egyre drágul a szállítmányozás, az áruk pedig lassabban érnek célba, ha egyáltalán odaérnek.