2026. szeptember 16. 13:30
A Tihanyi-félsziget egyik legszebb természeti kincse, a Belső-tó az eltűnés szélére került. Ahol korábban hullámzott a víz, ott most kietlen táj fogadja a kirándulókat, miközben az országos aszályhelyzet egyre aggasztóbb méreteket ölt.
Kietlen táj váltotta fel a csillogó víztükröt
Aki mostanában a Tihanyi-félsziget szívébe látogat, egy egészen szokatlan és elszomorító látvánnyal szembesülhet. A Belső-tó, amely évszázadok óta a környék meghatározó eleme, szinte teljesen visszahúzódott. A meder nagy része kiszáradt, és bár a távolból úgy tűnhet, mintha szilárd talaj lenne a helyén, a látszat csal. A felszín alatt mély, vizenyős iszapréteg húzódik, ami rendkívül süppedős, így a mederbe merészkedni kifejezetten veszélyes.
A terület élővilága is próbál alkalmazkodni a drasztikusan megváltozott körülményekhez. A megmaradt kevés víz körül kacsák, kócsagok és gémek osztoznak a helyen, a parton pedig továbbra is feltűnnek a környék híres lakói, az ürgék és a szürkemarhák. A táj azonban már nyomokban sem emlékeztet arra a pezsgő vízi világra, amit a turisták megszokhattak – írta meg a Veol.hu.
Autók százai és nyüzsgő élet: a dicső múlt
A mai csendes és kietlen állapot éles ellentétben áll a tó múltjával. Néhány évtizeddel ezelőtt a Belső-tó még az ország egyik legnépszerűbb horgászparadicsoma volt. Az 1970-es években még a Tiszántúlról is érkeztek ide horgászok, és nem volt ritka, hogy egy-egy hétvégén autók százai parkoltak a parton. A nyolcvanas években is rendszeresek voltak a híradások a gazdag halállományról és a sikeres horgászszezonokról. Ma már nehéz elképzelni, hogy ahol most a repedező sár az úr, ott egykor pecások tömegei várták a kapást.
Tudományos válaszokat keresnek a vízhiányra
A szakemberek szerint a jelenlegi krízist nem lehet kizárólag a csapadékhiánnyal magyarázni. Éppen ezért egy átfogó kutatási program indult, amelyben több intézmény is részt vesz, hogy feltérképezzék a Belső- és a Külső-tó vízháztartását. A vizsgálatok során a felszín alatti vizek mozgását és a vízminőség alakulását is elemzik. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői már korábban figyelmeztettek: a globális felmelegedés és a csökkenő csapadékmennyiség miatt a Balaton térségének fel kell készülnie az extrém változásokra és az új típusú vízgazdálkodásra. – foglalta össze a szakértők véleményét a Pénzcentrum.
Rekordalacsony vízszintek országszerte
A tihanyi helyzet sajnos csak egy szelete az országot sújtó nagyobb problémának. Bár a Dunántúlon némi eső enyhítette a szárazságot, az Alföldön továbbra is kritikus a helyzet. A HungaroMet adatai szerint
az ország területének több mint 96 százalékán mértek mezőgazdasági aszályt, a talaj felső rétegeiből pedig helyenként 150-200 milliméternyi víz hiányzik.
A 2026-os év eddigi adatai a hazai folyókon is nyomot hagytak: a Dunán júliusban több helyen is negatív rekordok dőltek meg, Bajánál például mindössze 17 centiméteres vízállást mértek. A tavak sem jártak jobban: a Balaton átlagos vízállása szeptember közepére 36 centiméterre csökkent, a Velencei-tónál pedig szintén súlyos vízhiánnyal küzdenek.
Nézd vissza a Duna vízállásáról az RTL Híradó összefoglalóját:
Nyitókép: pexels.com, illusztráció