Lángokban állnak a legszebb üdülőhelyek, a turisták mégis özönlenek, mintha nem lenne holnap – hogyan nyaralunk az apokaliptikus jövőben?

Július végén brutális felvételek érkeztek Rodoszról, ahol a hőség és az erős szél kombinációja heves erdőtüzet okozott, majd tíz nap alatt több mint tízezer hektáros terület égett le a sziget déli részén. A turisták a ruháikkal a hátukon menekültek, egyes repterek családos kempinggé váltak. 

Portugália közkedvelt turistacélpontjait a napokban érte el a tűzvész, amelyet az országot idén sújtó, szokatlanul intenzív hőhullámok tesznek annyira pusztítóvá. Az erdőtüzek miatt turistákat is ki kellett telepíteni.

A szélsőségekből persze más európai országoknak is kijutott, csak nem feltétlenül a hőség révén: az árvizek, a viharok is hatalmas károkat okoztak az elmúlt napokban (Szlovéniában történelmi áradás pusztított, itthon a Sajó és a Rába öntött el utcákat, házakat, a Dráva pedig épp rekordokat döntöget). És ha már a szélsőségeknél tartunk, érdemes felidézni, hogy augusztus 4-én egy német városban olyan jégeső volt, hogy elő kellett venni a hókotrókat.

Miközben a tömegturizmus virágzik, és a nyaralók úgy özönlenek a Földközi-tenger környékére, mintha nem lenne holnap, felmerül a kérdés: vajon a klímaválság milyen új irányokat szabhat a turizmusnak, és főleg mire készüljenek azok az országok, ahol a turizmus a fő bevételi források közé tartozik. A Conversationben Susanne Becken, az ausztráliai Griffith Egyetem fenntartható turizmussal foglalkozó oktatója és kollégája, Johanna Loehr mutatták be a friss kutatási eredményeket a témában. 

A kutatók felhívták a figyelmet, hogy az időjárás a turizmus egyik legfontosabb tényezője: Európában és Észak-Amerikában az emberek inkább az északi országokból mennek a déli régiókba. 

Az elmúlt évtizedekben a forró nyarak nem jelentettek számukra visszatartó erőt, az idei év azonban változást hozhat.

Rodosz küzd, de továbbra is szüksége van a turistákra

A görög hatóságoknak nem ment könnyen a mintegy 20 ezer ember kimenekítése Rodoszról, ráadásul a turisták a mentőszolgálatok számára is különleges kihívást jelentenek, hiszen nem ismerik a kockázatokat és a menekülési útvonalakat úgy, mint a helyiek, és a nyelvet sem beszélik – így sokkal nehezebb segíteni is nekik, mint a helyieknek. 

A sziget délkeleti részén lévő üdülőhelyekről sok vakációzót iskolákban és más középületekben lévő szükségszállásokon helyeztek el, az utazásszervezők pedig igyekeztek uralni a káoszt.

Augusztus elején a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz elismerte, hogy „kellemetlenség érte a turistákat”, és azoknak, akiknek az erdőtüzek miatt félbeszakadt a nyaralásuk, egy heti ingyenes utat kínált fel a jövő évre. Micotákisz hozzátette, hogy Rodosznak csak a 15 százalékát érintették a tüzek, mostanra pedig minden visszatért a normális kerékvágásba. 

„A Földközi-tengeren évezredek óta mindig is voltak erdőtüzek. Ami az elmúlt néhány évben az éghajlatváltozás következtében megváltozott, az a tüzek intenzitása. Jelenleg nincsenek aktív erdőtüzek, a következő 15 napra pedig viszonylag kedvezőnek tűnik az időjárás” – magyarázta Micotákisz, a görög utazási irodák pedig „Rodosz biztonságos!” kampányt indítottak, hogy visszacsábítsák a turistáikat. Kénytelenek is ezt tenni, hiszen ahogy a Guardian emlékeztet, az adósságválságból 2018-ban kilábaló Görögország gazdaságának fő hajtóereje a turizmus, és Rodosz, a Földközi-tenger keleti részének kilencedik legnagyobb szigete népszerű üdülőhely.

Érdekes módon a tűz sem riasztott el minden turistát: a Dodekanészosz turisztikai régió kinevezett képviselője azt nyilatkozta, hogy július 23-án és 24-én (az erdőtüzek július 17-én kezdődtek) 24 ezer turista érkezett Rodoszra, és csak egy maroknyi mondta le közülük az útját „elővigyázatosságból”.

Strandok helyett hegyek

A jövő turizmusa egészen másképp nézhet ki: a Conversationben cikkező szakértők szerint néhány országban már most nyomon követhető az átalakulás, amelyekkel igyekeznek a változásokhoz alkalmazkodni. Olaszországban például egyre nő a belföldi hegyi turizmus, amely a forró és párás Milánóból és Rómából a hűvösbe csábítja az embereket, Kína pedig hegyvidéki üdülőhelyekbe fektet, hogy élhetőbb alternatívát kínáljon a megapoliszok lakói számára. Persze van olyan ország, ahol másképp csapódik le a változás, Norvégia például épp az idegenforgalmi adó bevezetését fontolgatja. 

A Moody's nemrégiben kiadott anyaga szerint „a hőhullámok hosszabb távon csökkenthetik Dél-Európa turisztikai célpontként való vonzerejét, vagy legalábbis csökkenthetik a nyári keresletet, aminek negatív gazdasági következményei lesznek, tekintettel az ágazat fontosságára”.

Jean-François Rial, a Voyageurs du Monde francia utazási cég vezetője az AFP-nek azt mondta, a globális felmelegedés miatt egyes úti célok egyre kevésbé lesznek látogathatók. Másképp látja a török utazásszervezők szövetségét vezető Hamit Kuk, aki szerint az időjárás valóban fontos kérdés az ágazat számára, de nem probléma, ha Antalyában meleg van, mert az európai turisták nagyon szeretik a napsütést. 

Nézzük csak meg Egyiptomot vagy Dubajt. Július-augusztusban 45 Celsius-fokos a hőmérséklet, de a turisták még mindig szívesen mennek oda

– érvelt. A tunéziai szállodaszövetség elnöke, Dora Miled pedig arról beszélt, hogy eddig „a hőségnek nem volt hatása a turizmusra. Ha nem is tértünk vissza a 2019-es aktivitási szintre... az elsősorban a magas repülőjegyáraknak köszönhető.”

A szakértők abban azonban egyetértenek, hogy ha az irtózatos hőség miatt rizikós felkeresni egy úti célt, akkor a nyaralók az észak-európai látványosságok felé vehetik az irányt. Úgy vélik, hogy a Földközi-tengerre érkező látogatók száma növekedhet, de feltehetően inkább az elő- és az utószezonban. Rial véleménye szerint ez esélyt adhat a „túlturizmus” csökkentésére. Úgy fogalmazott: „Nyáron elveszítünk pár ügyfelet, de az év többi kilenc hónapjában többet nyerünk.” 

Eddig is gond volt a túlturizmus

A túlturizmus – vagyis amikor annyi turista özönlik be egy városba vagy térségbe, hogy az már élhetetlenné teszi a helyiek hétköznapjait, és rontja vagy veszélyezteti a célország természeti értékeit – nem új jelenség, számos európai nagyvárosokban megjelentek a „tourists go home” feliratok, a látogatókat pedig bírságokkal, adókkal és tilalmakkal igyekeznek mederben tartani. 

Arról már ebben a cikkünkben is írtunk, hogy mennyi kellemetlenséget okoznak a mindenhol szelfiző turisták, de van ennek a problémának még egy aspektusa, mégpedig az, amelyet a Guardian jegyzett meg: a túlturizmussal nemcsak az a baj, hogy megkeseríti a helyiek életét, hanem az is, hogy a világ legtökéletesebb helyeit szelfiháttérré változtatja – ez pedig épp az ellenkezőjévé változtatja a helyszíneket annak, amik egykor voltak. 

Nyitókép: Kiégett roncsok a rodoszi tűzvész idején július 27-én – Fotó: Dan Kitwood/Getty Images