Visszaút már nincs, de ezen a ponton még meg tudnánk állítani az éghajlatváltozást.

Ismét összegyűlt a világelit a svájci Davosban, hogy a Világgazdasági Fórum konferenciáján megvitassa a legfontosabb nemzetközi problémákat: főszerepben a háború és a klímaváltozás. Az emberek fantáziáját azonban mégsem ezek, hanem a fontos távol maradók izgatják, közülük is elsősorban Soros György. 

Erdőbénye határában videózta le az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság címerállatát Serfőző József természetőr.

Az éves globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet a tavalyi évben, és meg is volt ennek a böjtje. Vízhiány lépett fel, az apadó folyókra épült vízerőművek és hűtővíz híján az atomerőművek nem tudták kielégíteni a megnövekedett energiaigényt. Rekordok dőltek, Európa negyede tűzveszélyes volt.

A valaha volt legmelegebb évek egyikét tudhatjuk magunk mögött, és 2023 sem lesz enyhébb.

A színész eredeti keresztneve Rainn, amit úgy kell kiejteni, mint az „eső” szót.

A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegedett az elmúlt 30 évben, mint a többi földrész.

Példaként a 2016-os szibériai lépfenejárványt említik, amelyhez hasonlót csak 1941-ben jelentettek.

Történelmi mértékű aszály sújtja egész Európát, Magyarországon több mint 120 éve nem volt ekkora szárazság. Kiapadtak a patakok, sok ásott kút kiszáradt. Haszonnövények tűnnek el, új kártevők jönnek, és az sem megoldás, ha átállunk a déli növényekre, mert attól, hogy meleg és szárazság lesz, a klímánk még nem lesz alkalmas ezek termesztésére. 

A magyar kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló amerikai műsorvezető szerint a tél az igazi fenyegetés.

Nagyon úgy fest, vagy alábecsülték a klímaváltozás hatását, vagy történt valamilyen ritka éghajlati esemény.

„Pár évszázad múlva” baj lehet a dologból, figyelmeztetett szösszenetnyi cikkében egy új-zélandi lap 1912. augusztus 14-én.

A kommentelők felháborítónak tartják, hogy a híresség ennyire semmibe veszi a klímaválságot.

A meteorológiai állomások és Földfigyelő műholdak adatai szerint idén nyáron sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok.

Eljutott oda az emberiség, hogy megvalósulhat a Holnapután című film alapproblémája, a Golf-áramlat leállása. Ha nem is következnének be olyan katasztrófák, mint a filmben, egy új kutatás szerint súlyos globális következményekkel kellene számolni.

Minél inkább felmelegszik a bolygó, annál alacsonyabbá válhatnak az emberek.

A békák libidóját nagy valószínűséggel az emberi tevékenységek térítették el.

Ez az 50 százalék nem azt jelenti, hogy vagy igen, vagy nem, ennél jóval súlyosabb a helyzet.

Másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre lehet számítani. 

Az elmúlt negyven év alatt 15-ről 11-re csökkent a havas napok éves száma, utoljára 2013-ban olyan nagy havazás, amely az egész országot érintette.

Ez jó hír, mert kisebb tengerszint-emelkedést okozhat a gleccserek olvadása a klímaváltozás miatt. Ám egyben rossz hír is, mert kevesebb édesvíz táplálhatja a folyókat.

A téli hideg eltűnésének csak első látásra örülhetünk, mert ezzel együtt a nyár is forróbb lesz.

Felgyorsult az ACC áramlása, ez nem jelent jót. 

A Himalája gleccsereinek gyorsuló olvadása több millió ázsiai vízellátását fenyegeti, figyelmeztet egy új kutatás.

A globális felmelegedésnek ellenálló korallok tenyésztésével veszik fel a harcot hawaii kutatók a korallzátonyok rohamos pusztulásával. A szívós és kevésbé ellenálló példányokat laboratóriumi körülmények között keresztezték, a különleges szuperkorallok ellenállóképességét pedig nemsokára az óceánokban teszik próbára. A tét nagy: egy évtized alatt a világ korallállományának 14 százaléka pusztult el.

Becslések szerint a divatipar a felelős a globális szén-dioxid kibocsátás 10%-ért, ez több, mint a nemzetközi repülőjáratok és tengeri szállítmányozás összesen. Für Anikó, Jászai-Mari díjas színésznő ruhatárának 90%-át turkálói darabok adják, soha nem titkolta, hogy nagyon fontos számára a környezetvédelem és évek óta tudatosan választja a környezetkímélőbb megoldásokat.

Extrém áradások, pusztító tűzvészek, kiszáradt tavak és brutális hőhullámok világszerte. A klímaváltozás hatásai egyre intenzívebbek, a cselekvést nem halogathatjuk tovább. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentése szerint, döntő pillanatban vagyunk, és azonnal tennünk kell az éghajlat védelméért.

Vörös kód az emberiségnek az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ma publikált jelentése az ENSZ főtitkára szerint. Minimum másfél fokot emelkedik a föld átlaghőmérséklete a következő húsz évben az 1850-es évekhez képest. Az ENSZ szervezete szerint már vitathatatlan tény, hogy az ember okozza a klímaváltozást. A felmelegedés miatt egyre gyakrabban lesz szárazság, erdő- és bozóttűz. De áradások is többször előfordulnak majd.

Víz alá került emlékművek, pusztuló természeti kincsek és az olvadás miatt megsemmisült történelmi emlékek. A klímaváltozás nemcsak természeti katasztrófákat és állatfajok tízezreinek kihalását okozza, hanem az emberiség kulturális örökségének vesztét is. Mit tehetünk ez ellen?

Növekvő bűnözés, több balesett, csökkenő munkakedv, drágább megélhetés és jóval több halott. Ilyen jövőről beszélnek egyes szakértők a klímaváltozás miatt. Akik szerint a Föld felmelegedése drámai módon változtatja meg a társadalmi viszonyokat. Mi igaz ebből? Tényleg agresszívebbek lesznek az emberek? Valóban növekedni fog a munkanélküliség? Biztos, hogy eltűnik a kakaó és a kávé a Föld színéről?

Gondoltad volna, hogy a tehénböfögés is szennyező tényező? A tehén ugyanis metánt böfög fel, ami a szén-dioxidnál is jobban hozzájárul az üvegházhatáshoz. Az ENSZ adatai szerint marháink felelősek a globális károsanyag-kibocsátás 15 százalékáért.

Újabb döbbenetes melegrekord az Antarktiszon. A mérések kezdete óta először regisztráltak 20 celsius foknál magasabb hőmérsékletet a kontinensen. Az Antarktisz jelenleg az egyik leggyorsabban melegedő terület a Földön. Egyébként az idei január volt a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb a világon. 

Csütörtökön 15 celcius fokkal volt melegebb az Antarktiszon, mint Budapesten. Majdnem 20 fokat mértek a világ leghidegebb kontinensén, ahonnan már a jég is menekül. Szó szerint, ugyanis egy Pest megye méretű jégdarabocska úszik Dél-Amerika felé.

Még közelebb kerültünk a Föld pusztulásához. A kutatók listáján szereplő veszélyek fele már bekövetkezett: például a grönlandi jég olvadása, vagy az esőerdők pusztulása. Ezek a jelenségek, ha együttesen bekövetkeznek, akkor a Föld klímája eléri a globális éghajlati fordulópontot, vagyis ezután már nem lehet megállítani a globális felmelegedést. Nemzetközi tanulmány szerint ezek a fordulópontok a korábbi becslésekhez képest, sokkal nagyobb kockázatot jelentenek és vártnál gyorsabban zajlik minden. 

Nem véletlenül szól annyi dal a fehér karácsony utáni vágyról. Nincs is szebb annál, mikor az év legnagyobb családi ünnepén vastag hótakaró fedi a tájat, a legtöbb klasszikus mesében vagy filmben is kötelező kellék a mindent beborító fehérség. De vajon mi az esélye most annak, hogy teljesül ez a kívánságunk az év végén?

Szélsőséges időjárás, özönvizek, áradások, számos világvégét idéző helyzet, amire senki sem tud felkészülni, ez jellemzi mostanában az időjárásunkat. Évről évre egyre súlyosabb a helyzet? És ezt mind a klímaváltozás és a globális felmelegedés nyakába lehet varrni?

A keresztény, a muzulmán, a zsidó, a hindu és a buddhista egyház képviselőit kérdeztük arról, hogy szerintük tényleg közeledik a világvége, igaz, hogy túlnépesedett a Föld, visszatérhetnek még közénk a kihalt állatfajok és jó dolog a génkezelt élelmiszer? Valamint, hogy egyáltalán ki a felelős a globális felmelegedésért. Az ember vagy az Isten?

Fák dőltek ki és tetők szakadtak le a vasárnapi viharokban. A lezúduló eső kerteket és több alagsort is elárasztott. A szakértők szerint a globális felmelegedés miatt lettek egyre gyakoribbak az ilyen és ehhez hasonló pusztító erejű viharok már szinte az összes földrészen.

Nem kímélte vasárnap a vihar az országot, volt ahol egy óra alatt 17 fokot csökkent a hőmérséklet, és helyenként 1,5-2 havi eső zúdult le néhány óra leforgása alatt.

Hogyan manipulálnak a weboldalak? Tényleg felismerheti a gyengeségeinket és a félelmeinket egy algoritmus? Hogyan képzeljük el, hogy mi lesz velünk, mit tehetünk a saját túlélésünk érdekében, és miért nézzünk tudományos fantasztikus filmeket? A híres történész-filozófus, Yuval Noah Harari három könyvet is írt az emberiséget fenyegető víziókról, és a mai fiatalok jövőjének kérdéseiről.

Hétköznapi hősöket kerestünk, és találtunk is, többek között Dr. Páldy Anna személyében, aki a Nemzeti Népegészségügyi Központ igazgatóhelyettese. A kutatóorvos szerint komolyan kell venni a klímaváltozás fontosságát, akár egyénileg, de társadalmi szinten is. Számtalan jó tanáccsal, ötlettel lát el bennünket, abban is a segítségünkre van, hogy, hogyan kerüljük el a trópusi szúnyogok elszaporodását.

Perelhetik-e gyerekek az Egyesült Államok elnökét. Erről dönt egy San Franciscó-i bíróság. A fiatalok szerint Donald Trump alkotmányos jogokat sért azzal, hogy nem tesz semmit a globális felmelegedés ellen.  

Klíma ügyben remélhetőleg új időszámítás kezdődik idén. A tavaly év végi Párizsi Klímacsúcsot a legtöbb szakértő történelminek és sorsfordítónak nevezi az emberiség jövőjének szempontjából. 195 ország vállalta, hogy 2 Celsius fok alatt tartják a globális felmelegedés értékét a Földön.

A tengerszint emelkedése, hatalmas áradások, szárazság és a mezőgazdaság összeomlása, állat-és növényfajok kihalása, végül pedig a Föld lakhatatlanná válása - a globális felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig. A hétfőn kezdődött párizsi klímakonferencia célja: megoldást találni a tarthatatlan helyzetre. A csúcstalálkozó előtt világszerte tüntetéseket tartottak, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra.