Óriási a baj: sokkal gyorsabban melegszik a sarkvidék, mint eddig gondolták, és ennek súlyos következményei lehetnek

A rangos Nature folyóiratban jelent meg nemrég az a cikk, amelyből kiderül: az Északi-sarkvidék nem háromszor, hanem négyszer gyorsabban melegszik, mint a globális átlag. Ennek a szakértők szerint súlyos következményei lehetnek a földi éghajlatra nézve.

Alábecsültük

Ez nem csak játék a számokkal, nagy jelentősége van annak, hogy mekkora a felmelegedés üteme, később az is kiderül, hogy miért. A kutatócsoport több különböző mérési adatbázist vetett össze, amelyek 43 évre visszamenőleg számítanak megbízhatónak, legalábbis a '70-es években regisztrált adatok hibája még elég kicsi ahhoz, hogy összevethessék őket az éghajlati modellek által számított értékekkel. Az eredmény egészen más képet mutat, mint a korábbi ismeretek – nem kétszer, nem háromszor, hanem egyenesen négyszer gyorsabb lehet az Északi-sarkvidék melegedése, mint a földi átlag. Vajon korábban rosszul számoltak, vagy történt valami váratlan a légkörben?

Modellekkel az igazság nyomában

Talán felmerült az olvasóban, miért emlegetünk éghajlati modelleket (tehát olyan számítógépes programokat, amelyek a Föld légkörét szimulálják), amikor a múltról beszélünk, hiszen azokat éppen azért fejlesztik, hogy feltérképezhessék vele a jövőt. Ennek két oka is van. Az egyik, hogy az éghajlati modellek működését – hasonlóan a rövidtávú időjárási modellekhez – úgy ellenőrzik, hogy megnézik, a múltra vonatkozóan mennyire muzsikáltak jól. Ehhez jó módszer, ha visszamenőlegesen szimulálják az éghajlatot, majd összevetik az eredményeket a tényleges mérésekkel. Minél kisebb az eltérés, annál pontosabb egy modell, vagyis joggal bízhatunk abban, hogy a jövőre nézve is precíz előrejelzést ad.

A másik ok, hogy a modelleket manapság arra is használják, hogy kipótolják a mérési hézagokat, mert már elég jó számításokat végeznek ahhoz, hogy képesek legyenek visszaadni például a hőmérséklet eloszlását olyan helyeken is, mint a Csendes-óceán közepe vagy a sarkvidék, ahol egyébként kevés a mért adat.

Elszabadul

Ha helyesek a friss adatok, és valóban ilyen nagy mértékű a melegedés a sarkvidéken, annak beláthatatlan következményei lehetnek. 

Ha a jég és hó gyorsabban olvad, a felszín nagy általánosságban sötétebb lesz, ami miatt több hőt nyel el, ez pedig erősíti az olvadást; ördögi kör ez. 

Az óceánba ömlő édesvíz pedig hígítja a vizet, megváltoztatja az áramlási viszonyokat, amelynek számos klimatikus hatása lehet, várhatóan a rosszabb fajtából. A felolvadó örök fagy (permafroszt) rengeteg metánt enged szabadon, ami soha nem látott ütemben fűtheti fel a légkört, ráadásul a helyi infrastruktúra is veszélybe kerül az ingatag talajon. Látszik tehát, hogy egyáltalán nem mindegy, mennyire gyors az a vonat, amely jelenleg a szakadék felé száguld.

Példátlan

Ez a frissen számított, négyszeres melegedési ütem eddig még a modellezett eredmények között is ritkaságnak számított, mondhatni, amolyan legrosszabb forgatókönyvként kezelték. A tanulmány készítői ezért arra még nem tudják a választ, vajon ez a gyors melegedés egy ritka éghajlati esemény – ez is rossz hír lenne –, vagy azt mutatja, hogy azok a klímaszimulációk, amelyekkel a jövőre vonatkozóan is igyekszünk becsléseket készíteni, alulbecsülik a melegedés mértékét – ez talán még rosszabb hír. Bármelyikkel is van dolgunk, mindenképp nagy a baj, ezért a felmelegedés ütemét mielőbb le kell törnünk. Ehhez már minden ismeret rendelkezésünkre áll, épp, csak a cselekvés hiányzik.

Nyitókép: Kay Nietfeld / picture alliance via Getty Images