Hogy hol van már a tavalyi hó? Nem is volt

Az elmúlt negyven év alatt 15-ről 11-re csökkent a havas napok éves száma és a csökkenés az elmúlt tíz évben lett látványosabb, olvasható a Másfélfok szakportál keddi cikkében.

Szabó Péter és Pongrácz Rita éghajlatkutatók a havas napok (amikor legalább egy centiméternyi hó hullott) és az éghajlatváltozás összefüggéseit vizsgálták. A kutatók azt találták, hogy az elmúlt évtizedben jelentős havazásokból országos átlagban jóval kevesebb fordult elő, utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra, néhány évben pedig egyáltalán nem volt. 

A havazások a 2010-es évtized előtt országos éves átlagban, közel változatlanul, 14-15 napra terjedtek ki, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent

– írják a kutatók. A legnagyobb csökkenés az összes havas napok számában épp az eddigi leghavasabb országrészben, Északkelet-Magyarországon történt.

A havazások alakulását alapvetően két tényező befolyásolja: az egyik az azok számát csökkentő téli felmelegedés, míg a másik a téli csapadék várható növekedése. A havazások e két ellenkező hatás eredőjeként fognak változni, és úgy tűnik, hogy a melegedés erőteljesebben fog hatni, ugyanakkor a téli nagyobb csapadékösszegek miatt egy-egy jelentősebb havazásra továbbra is számítani lehet.

A pesszimista forgatókönyv szerint ha az eddigi mértékben folytatódik a légkör üvegházhatású gázokkal való telítése, a csökkenés jóval nagyobb lesz, és a század vége felé öt nap alatt alakulhatnak az országos éves átlagok. Ez pedig kétharmaddal való csökkenést jelent a 21. század elejéhez képest. A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészekben akár évekig nem lesz jelentős havazás.

Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatásukban arra hívták fel a figyelmet, hogy ha az emberiség gyorsan megkezdi az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését, a zöldítést, akkor a havazások várható csökkenése kisebb mértékű lehet.

Az eddigi trendek visszafordulása csak abban az esetben lehetséges, ha az emberi kényszerhatást minél hamarabb és minél gyorsabban visszafogjuk, így unokáink is élvezhetik majd a havas táj szépségét 

–fogalmaztak a kutatók.

Nyitókép: Nagy Attila Károly