Törvénybe foglalták, de veszélybe kerülhet Magyarország klímasemlegessége

Bár Közép-Európában Magyarország az egyetlen állam, amely jogszabályba foglalta a klímaváltozást okozó anyagok (tehát az olyan üvegház-hatású gázok, mint a széndioxid) kibocsátásának csökkentésére vonatkozó terveit, a feladatok feltorlódása miatt lehetetlenné válhat, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet – írta elemzésében az Egyensúly Intézet, amelyet a 24.hu szemlézett.

A törvény szerint 2030-ra elérni tervezett 40 százalékos kibocsátás-csökkentés több szempontból is túl gyenge vállalás az intézet szerint, mivel ezt a célt mostanra lényegében már teljesítettük is. Önmagában a Mátrai Erőmű lignittüzelésének küszöbön álló leállításával valószínűleg a cél jelentős részét teljesíteni fogjuk, hiszen ez a létesítmény egymagában a hazai kibocsátások mintegy 6,5 százalékáért felelős – ez pedig 2030-ig mindenképpen megtörténik majd.

Az elemzés szerint gyorsítani kellene a kibocsátás-csökkentést: minimálisan 45 százalékos csökkentésre lenne szükség, de a fokozatosság elvét követve inkább 55 százalékos csökkentés lenne hasznos. Az intézet tanulmánya ennek a célnak az elérésében fontosnak tartja, hogy a magyar kormány erőteljesen támogatja a napenergia-kapacitások kiépítését. Azonban érthetetlennek tartják, hogy miért szorul ennyire háttérbe a szélenergia hazánkban. 

Magyarországon most egy négyzetkilométerre 3,5 kW-nyi szélerőmű-kapacitás jut, míg Németországban 150 kW. Ha 2030-ra eljutnánk a 100 kW/km2 -es szintre, az meghaladná a napenergia-kapacitást – írja az Egyensúly Intézet.

A Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés 49%-át adja, és nem jár szén-dioxid-kibocsátással. Az erőmű jelenleg működő blokkjainak üzemideje 2032 és 2037 között lejár, és egyelőre nincs politikai konszenzus Paks 2 megépítéséről, ezért 2030-ig a hazai atomenergiakapacitás valószínűleg alapvetően változatlan marad.

Az Egyensúly Intézet elemzése igazán pozitív az elektromos autókra nézve: azt jósolja, hogy 2027-től már olcsóbb lesz az elektromos autók előállítása, mint a belsőégésű motorosoké, és várhatóan 2035-től már csak elektromos, illetve hidrogénmeghajtású autók kerülnek forgalomba. Ennek azonban a 2030-as hazai kibocsátásokra várhatóan csak korlátozott hatása lesz, hiszen a hazai személygépkocsik átlagéletkora 13,5 év, így sokáig tart, amíg a gépjárműpark teljesen lecserélődik.

Nyitókép: A Mátrai Erőmű látképe – Fotó: Lehotka László / MTVA