Drámai ütemben olvadnak a Himalája gleccserei

Az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei átlagosan tízszer gyorsabban veszítettek jeget, mint a 400-700 évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserjegesedés, a kis jégkorszak néven ismert időszakban, állapította meg a Leedsi Egyetem kutatása.  

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a himalájai gleccserek sokkal gyorsabban zsugorodnak, mint a világ más részein találhatóak – a kutatók szerint a veszteség mértéke rendkívüli.

A tudósok 14 798 himalájai gleccser méretének és jégfelületének rekonstrukcióját készítették el. Műholdas felvételek és digitális domborzatmodellek segítségével vázlatosan megrajzolták a gleccserek 400-700 évvel ezelőtti kiterjedését, és modellezték az akkori a jégfelszínt, megbecsülve az egykori gleccserek kiterjedését és felszínük magasságát. A gleccserrekonstrukciót a mostani adatokkal összehasonlítva meghatározták a kis jégkorszak és napjaink közötti térfogat- és tömegveszteséget.

A kutatók szerint a gleccserek területük mintegy 40 százalékát elveszítették: a 28 000 km²-es csúcsértékről napjainkra mintegy 19 600 km²-re zsugorodtak. A gleccserek a vizsgált időszak alatt 390-586 köbkilométer közötti jégmennyiséget vesztettek 

– ez együttvéve megegyezik az Alpok, a Kaukázus és Skandinávia mai jégmennyiségével. A kutatócsoport számításai szerint az olvadás következtében felszabaduló víz 0,92 mm és 1,38 mm közötti mértékben emelte meg a tengerszintet világszerte.

Jonathan Carrivick, a Leedsi Egyetem Földrajzi Karának helyettes vezetője, a tanulmány társszerzője elmondta: 

Eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a Himalája gleccsereiből a jég most legalább tízszer nagyobb ütemben fogy, mint az elmúlt évszázadok átlagos üteme. A veszteség mértékének felgyorsulása csak az elmúlt néhány évtizedben jelentkezett, és egybeesik az ember által okozott éghajlatváltozással.

Az Északi- és Déli-sarkvidék után a Himalája hegységben található a világon a harmadik legnagyobb mennyiségű gleccserjég, ezért gyakran a Föld harmadik pólusaként emlegetik. A himalájai gleccserek olvadásának felgyorsulása komoly következményekkel jár több százmillió emberre nézve, akik Ázsia nagy folyórendszereitől függnek élelmezés és energia szempontjából. Ezek közé a folyók közé tartozik a Brahmaputra, a Gangesz és az Indus.

A kutatás szerint a Himalája gleccserei gyorsabban veszítenek tömeget a keleti régiókban – a fő vízválasztótól északra fekvő Kelet-Nepálban és Bhutánban. Ez az eltérés valószínűleg a hegység két oldalán eltérő földrajzi adottságok és a légkörrel való kölcsönhatásuk különbözőségének köszönhető – ami eltérő időjárási mintákat eredményez.

A társszerző, Simon Cook, a Dundee-i Egyetem földrajz és környezettudományok főelőadója elmondta: 

A térségben élő emberek már most olyan változásokat tapasztalnak, amelyek meghaladják az évszázadok óta tapasztaltakat. Ez a kutatás csak a legújabb megerősítése annak, hogy ezek a változások felgyorsulnak, és jelentős hatással lesznek egész nemzetekre és régiókra.

Nyitókép:  „The Great Himalayas” / Karunakar Rayker / wildxplorer / Flickr is licensed under CC BY 2.0