Ha nem akarsz meghalni a hőségtől, akkor irány az utca, és hűtsd le!

Mivel az elmúlt években átlagosan 4, míg a belvárosban 6 fokkal nőtt a hőmérséklet Szingapúrban, teljesen újragondolták, hogyan lehetne élhetővé tenni és – ami a legfontosabb – lehűteni a várost. A városállamban, ahol több mint kétszer akkora a népsűrűség, mint Budapesten, és háromszor többen, 5,6 millióan lakják, elviselhetetlen meleg van, emellett pedig egyre több egészségügyi problémát is okoz a hőség, ami a klímaváltozás miatt csak fokozódni fog.

A legnagyobb probléma – ahogy azzal világszerte szembesülnek a városlakók –, hogy a városokat úgy építették, illetve úgy használjuk őket, hogy az szinte mindenhol felerősíti a hőt, akár az épületekről, akár az autókról beszélünk. A világ tekintete a New York Times cikke szerint most Szingapúrra szegeződik, ahol megpróbálják lehűteni az egész várost, és mivel 2050-re a világ népességének kétharmada várhatóan városokban fog élni, erre érdemes odafigyelni.

Szingapúr miniszterelnöke szerint élet és halál kérdése a klímaváltozás elleni küzdelem. Van oka az aggodalomra: az Egyenlítőtől nem messze található városállamban a hőmérséklet az elmúlt hat évtizedben a globális átlag kétszeresével nőtt, és a fülledtség már egész évben kitart.

A probléma gyökere minden városban ugyanaz, akármerre járunk:

• Ahogy új területeket építenek be, kivágják a fákat, amelyek árnyékot adnak, és hűtik a levegőt.
• Nagy területeket borítanak be betonnal és aszfalttal, amelyek nappal elnyelik a hőt, éjszaka pedig leadják azt.
• Nem tartanak elegendő távolságot két magas épület között, ezek így meggátolják a légmozgást.
• A lakók pedig az autók forró kipufogógázával és a légkondicionáló berendezések kibocsátotta hővel teszik fel az i-re a pontot.

A város lehűtéséhez először az épületeket kell lehűteni. A légkondi a kivezetésén keresztül az utcát fűti, így más megoldást kellett találni. A szakemberek megvizsgáltak minden lehetőséget, és kidolgozták a komplex módszert az épületek hűtésére, ami azért, mint látni fogjuk, nem atomfizika. Első körben új zöldfelületeket kell létrehozni, ha ugyanis a beton helyett zöldfelület borítják a felszínt, az nem fog kályhaként viselkedni. Ami szinte újdonság, hogy nemcsak a talajszintre ültetnek fákat és bokrokat, hanem a teraszokat, tetőket is zöldítik, ami jelentősen csökkenti az épület hőfelvevő képességét. Emellett a növények vizet párologtatnak, az is hűti a környezetet.

Amellett, hogy a kinti hőmérsékletet csökkentik a növények, az sem egy elhanyagolható szempont, hogy az épületek belső hőmérsékletét is alacsonyabban tartják. Szingapúr ezt kihasználva pénzzel ösztönzi a fatelepítést a magáningatlanoknál. A városhűtésre nagyon jó megoldás, ha a zöldfelületek mintegy folyosókat alkotnak a városban. A kolumbiai Medellínben például 880 ezer fát ültettek el 30 folyosón, és ezzel 4 fokkal sikerült csökkenteni a hőséget a környező városrészekben.

Brian Stone Jr., a Georgia Institute of Technology városi klímalaboratóriumának igazgatója a New York Timesnak azt mondta: ahhoz, hogy a fákra támaszkodva szabályozhassuk az éghajlatváltozás okozta stresszt, a városoknak infrastruktúraként kell kezelniük őket. Ennek ára lesz, de ez is csak töredéke annak, amit a városok más környezetvédelmi intézkedésekre költenek – tette hozzá. Ez az ár kevesebb mint 1 százaléka annak, amit például Los Angelesben évente az esővízcsatornák karbantartására költenek.

Vannak ezen kívül még egyszerűbb megoldások is, Szingapúrban például fényvisszaverő festékkel vonták be több ház tetejét, amelyek így kevesebb hőt nyelnek el, és akár 2 Celsius-fokkal is csökkenthetik a környezeti hőmérsékletet az épületek körül.

A módszert New Yorkból adoptálták, ahol 2009 óta több mint 10 millió négyzetméternyi háztetőt borítottak be fényvisszaverő festékkel. Szingapúrban az épületek tervezésekor most már figyelembe veszik a hőhatásokat is, például amikor eldöntik, merre nézzenek az ablakok: a kereszthuzat kiszorítja az épületből a meleg levegőt, amivel csökkenthető a légkondihasználat.

Egyetlen épület is hazavághatja a környék hűtését

Ezek mind nagyon jó és mint láttuk, nem túl bonyolult megoldások egyes épületek hűtésére, de a városok esetében nagyobb léptékben kell gondolkodni, akár teljes kerületek hűtését is meg kell oldani. Hihetetlen, de akár egyetlen nagyobb házzal haza lehet vágni egy környék hűtését, ha az megakasztja a légmozgást, így a városépítészetnek, illetve a hatóságoknak is nagy szerepük van abban, hogy ez ne történjen meg – főleg, hogy Szingapúrban a politikai berendezkedés olyan, hogy akár erővel is keresztülvernek valamit, ha megvan rá az akarat. Persze ha már felépült az új negyed, akkor a légmozgásért már nem bontanak le házakat, de előre gondolkodva úgy alakíthatják ki az utcákat, tereket, épületeket, azok magasságát, hogy a passzív hűtés kritériumainak megfeleljenek.

Szingapúrban a Marina Bay nevű városrészt a semmiből építették fel, és már beletervezték a hűtést is. 

Az már természetes, hogy rengeteg árnyékadó fát ültettek, a tenger felől érkező szél felel a légmozgásért, míg a különböző méretű 23 épületet úgy tervezték meg, hogy a hűvös levegőt a járdaszintre irányítsák.

A házak hűtését összekapcsolták, egy rendszert alkotnak, és nincs arra szükség, hogy külön légkondicionálják őket. Tulajdonképpen egy távhűtési rendszert hoztak így létre.

Ebben a műfajban egyébként élen jár Bécs, 2007-ben hozták létre az első távhűtő központot a városban, és azóta már lassan nyolcnál tartanak, idén a Bécsi Orvosi Egyetem új alsergrundi kampuszában, a MediUniban tették le az alapkövét. A távhűtőközpont 20 millió euróba fog kerülni, de 2027-ig összesen 90 millió eurót fektetnek távhűtés-infrastruktúra kiépítésébe. Az Infostart cikke szerint árammal és hulladékhőből előállított energiával működő, nagy teljesítményű gépek segítségével hűtik le majd a rendszerben keringő vizet 5-6 Celsius-fokosra.

Persze Bécsben a szingapúri módszereket is alkalmazzák, rengeteg figyelmet fordítanak a zöldfelületek létrehozására, segítik a zöld tetők, a városi, függőleges kertek, parkok és települési erdők telepítését is.

Nyitókép: Getty Images/Bloomberg/Lauryn Ishak