A NASA elemzése is megerősítette, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb év

2024 elején az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (NOAA) és az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala is azt közölte, hogy 2023-ban volt a legmagasabb a globális felszíni hőmérséklet a modern nyilvántartások kezdete óta. Pénteken a HungaroMet is arról számolt be, hogy hazánkban a tavalyi volt az eddigi legmelegebb év.

A NASA Goddard Űrkutatási Intézetének (GISS) tudósai most azt közölték, hogy a globális hőmérséklet tavaly 1,2 Celsius-fokkal meghaladta a NASA által alapnak vett időszak (1951-1980) átlagát.

„A jelentés megerősíti azt, amit emberek milliárdjai tapasztaltak tavaly világszerte; éghajlati válsággal állunk szemben” – mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója.

A NASA több tízezer meteorológiai állomásról gyűjt felszíni léghőmérsékleti adatokat, valamint hajókon és automata bójákon lévő műszerekről kapja a tengerek felszíni hőmérsékleti adatait. Ezeket az adatokat olyan módszerekkel elemzik, amelyek figyelembe veszik a hőmérsékleti állomások eltérő távolságát és a városok fűtőhatását.

A NASA kutatói szerint 2023-ban világszerte több száz millió ember élt át extrém hőséget, júniustól decemberig minden hónap globális rekordot döntött, és július volt az eddigi legmelegebb hónap. Összességében a Föld körülbelül 1,4 Celsius-fokkal volt melegebb 2023-ban, mint a 19. század végén, amikor a modern nyilvántartás elkezdődött.

„Az általunk tapasztalt kivételes felmelegedés más, mint korábban bármi az emberiség történelmében” – mondta Gavin Schmidt, a GISS igazgatója. „E mögött elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok okozta kibocsátás áll, és ennek hatásait hőhullámokban, heves esőzésekben és part menti áradásokban tapasztaljuk.”

Bár a tudósok elég meggyőző bizonyítékkal rendelkeznek arra, hogy a bolygó hosszú távú felmelegedési tendenciáját az emberi tevékenység vezérli, továbbra is vizsgálnak más olyan jelenségeket, amelyek hatással lehetnek az éves vagy többéves éghajlatváltozásra, mint például az El Niño, az aeroszolok és a légszennyezés, valamint a vulkánkitörések.

Az évről évre tapasztalható változékonyság legnagyobb forrása jellemzően az El Niño-jelenség, azaz a Csendes-óceán hőmérsékleti ingadozása, aminek két fázisa van – az El Niño és a La Niña –, amikor a tengerfelszín hőmérséklete az Egyenlítő mentén melegebb és hidegebb hőmérséklet között váltakozik. 2020 és 2022 között a Csendes-óceánon három egymást követő La Niña esemény történt, amelyek általában csökkentik a globális hőmérsékletet.

2023 májusában az óceán La Niña-ból El Niño-ba váltott át. A 2023 második felében tapasztalt rekordhőmérséklet azonban a jelenlegi El Niño esemény csúcsa előtt következett be.

A tudósok vizsgálták a Hunga Tonga-Hunga Ha'apai tenger alatti vulkán 2022. januári robbanásszerű kitörésének lehetséges hatásait is, amely vízgőzt és finom részecskéket, vagyis aeroszolokat lökött a sztratoszférába. Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy a vulkáni aeroszolok a napfényt a Föld felszínéről visszaverve enyhe körülbelül 0,1 Celsius-fokos lehűlést okoztak a déli féltekén.

„Még az olyan alkalmi hűtő hatású tényezők mellett is, mint a vulkánok vagy az aeroszolok, továbbra is rekordokat döntünk, amíg az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan nő” – mondta Schmidt. „És sajnos az elmúlt évben ismét rekordot döntöttünk az üvegházhatású gázok kibocsátása terén.”

Nyitókép: NASA’s Scientific Visualization Studio