Hiába minden, a magyarok még mindig szeretik az EU-t, és nem érdekli őket a migráció

Tízből nyolc uniós állampolgár (81 százalék) szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben még fontosabb szavazni az európai parlamenti választásokon – derül ki az Eurobarométer szerdán közzétett közvélemény-kutatásából.  

Az Európai Parlament 2024. tavaszi Eurobarométer-felmérését 2024. február 7. és március 3. között végezték mind a 27 uniós tagállamban. Tízből hat uniós állampolgár érdeklődik a június 6-9-i EP-választások iránt, 11 százalékponttal többen, mint ugyanebben az időszakban az előző, 2019. májusi szavazás előtt. A magyarok kétharmadát (65 százaléka) érdekli a EP-választás, szemben az európai átlaggal, ami 60 százalék. Ez az arány most 15 százalékponttal több Magyarországon, mint ugyanebben az időszakban 2019-ben. 

Mutatjuk a felmérés legfontosabb megállapításait.

• Tízből hét magyar el is menne szavazni, ha a jövő héten lennének a választások, ez az arány megegyezik az EU-s átlaggal.
• A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív képe van az Unióról, 39 százalékának semleges (összesen 85 százalék), 14 százalékának pedig negatív. Ez csak apróbb eltéréseket mutat az uniós átlaghoz képest.
• Az uniós átlaggal megegyezően a magyarok 56 százalék szeretné, ha az Európai Parlament szerepe nőne, ezt 32 százalékuk ellenzi, 9 százalék szerint pedig maradnia kéne a jelenlegi súlyának.
• Az európai polgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék), valamint a közegészségügy támogatását (32 százalék) szeretnék a választási kampány során megvitatandó fő témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen állnak 31 százalékkal.
• A magyarok számára a közegészségügy kérdése a legfontosabb megvitatandó téma a választási kampányban, (39 százalék), melyet szorosan követ a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása (38 százalék), majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Utóbbi arány jelentősen magasabb, mint az uniós átlag, ami 26 százalék. A migráció viszont még az uniós átlagnál is kevésbé érdekli a magyarokat. 
• Amíg a jövőre vonatkozóan az uniós polgárok a védelmet és a biztonságot (37 százalék) tekintik első számú prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése terén, addig a magyarok szerint a legfontosabb az energiaellátás biztonsága (40 százalék).
• A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre, szemben a 73 százalékos EU-átlaggal.

A felmérésből emellett kiderül: jóformán tízből nyolc magyar (77 százalék) szerint az ország javára vált az uniós tagság. Ez 6 százalékponttal meghaladja az európai átlagot, amely érték a 2023-as őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.

Mit adtak nekünk a „brüsszeliek”?

2024. május 1-jén lesz 20 éve, hogy Magyarország nagy reményekkel csatlakozott az Európai Unióhoz. Az évforduló alkalmából összeszedtük, mi mindent köszönhet Magyarország az EU-tagságnak, és mit kezdtünk ezzel a történelmi lehetőséggel. Korábban sorra vettük az uniós tagság mára természetesnek vélt előnyeit, legutóbbi cikkünkben pedig összegyűjtöttük, mire adta a legtöbb pénzt az EU az elmúlt 20 évben.

Nyitókép: Pexels