Magyarországon tárta fel a legtöbb szabálysértést az uniós csalásellenes hivatal

2022-ben Magyarországon találta a legtöbb csalásgyanús ügyet az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF): tavaly 15 vizsgálat indult, az eljárások kétharmadában pedig valamilyen pénzügyi szankcióra is javaslatot tettek – írja a hvg.hu a szervezet friss jelentése alapján.

A lap megjegyzi, az adatok alapján nemcsak az uniós tagállamok szintjén, hanem az EU-s forrásokat használó országokkal együtt is Magyarország vezeti mindkét listát. Többek közt a balkáni országokban, Türkmenisztánban, Afganisztánban, Ukrajnában és Ugandában is kevesebb problémás ügyet találtak.  

A jelentésből azonban nem derül ki, pontosan milyen magyar esetekről van szó, de a csalások értékét sem említik, illetve hogy mennyit kellene visszafizetni az EU-s költségvetésbe. Mint írja a lap, az eddigieken túl még két összevetésben ugyancsak előkelő helyen szerepel Magyarország:

• az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok területén a 2018–2022 közötti időszakban 18 szabálytalanságot találtak, amely az összes forrás 0,53 százalékát érintette.
• a saját források rovására elszenvedett, jellemzően vám- és adóbevételekkel kapcsolatos pénzügyi szabálytalanságok terén tíz esetet tártak fel, ami az összes bevétel 18 százalékát jelenti.

Nyitókép: Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala Brüsszelben. Omar Havana / Getty Images