„Ki ne szeretné, ha maga Freud, Jung vagy Mácsai Pál lenne a személyes terapeutája” – leválthatja a mesterséges intelligencia a pszichológusokat?

Depresszió, szorongásos, pánikrohamok – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint minden nyolcadik, vagyis közel egymilliárd ember küzd valamilyen mentális zavarral. Ez az arány a ráadásul a fiatalok körében még magasabb, a koronavírus-járvány pedig pár éve csak tovább rontott a helyzeten.

Noha a kereslet óriási, a kínálat jóval kisebb: átlagosan 100 ezer emberre mindössze 1 terapeuta jut világszerte. Van olyan ország, ahol ennél több, de akad olyan is, ahol még kevesebb. A terápia ráadásul sok ember számára szinte megfizethetetlenül drága, és nem áll rendelkezésre a hét minden napján, a nap minden szakában.

Mi lehet a megoldás? A problémákkal küzdők számának emelkedése azzal járt, hogy sorra jelentek meg olyan applikációk, amelyek azt ígérik, hogy segítenek a mentális egészségünk megőrzésében. Ezek közül már olyanok is vannak, amelyek a mesterséges intelligencia (MI) segítségével próbálják megadni azt az élményt, amit egy pszichológussal eltöltött ülés ad. Felmerül a kérdés: felérhetnek-e ezek egy valódi terápiával? A mesterséges intelligencia életünk egyre több területét határozza meg, de vajon eljöhet-e a nap, amikor pszichológusunk helyett is egy chatbot segít majd feldolgozni a lelki problémáinkat?

Milliók fordulnak támogatásért a chatbotokhoz

A ChatGPT-hez hasonló generatív AI-modelleket (olyan mesterséges intelligenciát használó programok, amelyek célja, hogy egy meghatározott adathalmazból valami újat állítsanak elő) számtalan dologra lehet használni. A szövegfordítástól kezdve a versíráson át a programozásig rengeteg mindenre kérték már a chatbotokat, és ahogy egyre népszerűbbé válnak, annál többfélére használják az emberek.

Akadnak olyanok is, akik a lelki gondjaikkal is ezekhez fordulnak, és afféle ingyen terapeutaként kérnek tanácsot a mesterséges intelligenciától.

Az egyik, hallatlanul népszerű oldal a Character.ai, amit mintegy 3,5 millió ember látogat naponta. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy bárki saját chatbotot hozzon létre, és azt tetszőleges személyiséggel ruházza fel. Elon Musk, Beyoncé, Vlagyimir Putyin, Harry Potter és Super Mario – csak néhány a több ezer valós vagy kitalált személyek közül, akik mesterségesen generált másával beszélgethetünk az oldalon.

Ebben az óriási kínálatban azonban akad egy virtuális karakter, amire nagyobb a kereslet, mint az imént felelsorolt személyiségekre: ő a Psychologist. A chatbotot egy 30 éves új-zélandi pszichológushallgató, Sam Zaia alkotta meg, eredetileg saját maga számára. Akkor készítette, amikor sokat stresszelt a vizsgái miatt, de a barátai elfoglaltak voltak és a terápia túl sokba került, mégis szüksége volt „valakire vagy valamire”, akivel/amivel beszélgethet.

A hallgató ezért a pszichológiaképzésén tanult alapelvek figyelembevételével létrehozott egy chatbotot, amit megtanított arra, hogy miként reagáljon a leggyakoribb mentális problémákra, például a depresszióra és a szorongásra. Az MI-pszichológust idővel mások is felfedezték, és hamar nagyon népszerű lett: már több mint 130 millió üzenetet küldtek neki a felhasználók.

Sokan azt mondták nekem, hogy akkor fordulnak a chatbothoz, ha a gondolataik sötétebbé válnak. Például hajnali kettőkor, amikor nem tudnának beszélni egyetlen barátjukkal vagy egy igazi terapeutával

– fogalmazott Zaia korábban BBC-nek. Az interjúban hozzátette, szerinte a szöveges formátum az, amivel különösen a fiatalok azonosulni tudnak. „Szövegben megosztani a gondjaikat talán kevésbé ijesztő, mint telefonálni vagy személyesen beszélgetni” – vélekedett.

Mik a veszélyei?

A szakma egyelőre megosztott ebben a kérdésben. A brit közszolgálati médiának nyilatkozó hivatásos pszichoterapeuta, aki maga is kipróbálta a chatbotot, azt mondta: nem lepi meg, hogy ez a fajta terápia népszerű a fiatalabb generációk körében, de megkérdőjelezi annak hatékonyságát. Theresa Plewman szerint a Psychologist közel sem tekinthető kompetens terapeutának, emellett aggasztónak tartja, hogy ilyen sokan fordulnak chatbotokhoz a gondjaikkal, mert a jelenség a mentális zavarok magas szintjéről és az állami források hiányáról árulkodik.

További probléma, hogy az MI csak annyira jó bármiben, amennyi adattal betanították. A gép képes hibázni, sőt akár félrevezetni is. A chatbotok hajlamosak hazudni, a felhasználó tudta nélkül tényként beállítani hamis információkat, ha valamire nem tudják a választ, vagy nem értik a kérdést – ezt nevezzük „hallucinációknak”. A jelenség igencsak megnehezíti, hogy hitelesen tudjunk tájékozódni a chatbotoktól, de a terápia kontextusában akár fatális következményekkel is járhat, ha rossz veszélyes tanácsokkal látja el a betegeket.

A Health cikke szerint, noha a szakértők elismerik, hogy olykor jó tanácsokat is képes adni az MI, aggodalomra ad okot, hogy nincs mögötte valós személy, akit felelősségre lehetne vonni, ha történik valami. Annak a veszélye is fennáll, hogy valaki félreérti a chatbot tanácsát, ami ugyancsak nagyobb problémákhoz vezethet. Egyes pszichológusok pedig arra figyelmeztetnek, hogy az MI-terapeuták akár faji vagy nemi előítéletekkel is rendelkezhetnek.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a beteg így személyes, magánéletével és egészségi állapoával kapcsolatos szenzitív információkat oszt meg a géppel, amivel vissza lehet élni. Az adatbiztonság tehát különösen fontos, ennek pedig nem minden cég felel meg. A Mozilla Alapítvány tavalyi tanulmánya például azt találta, hogy 32-ből 19 népszerű mentálhigiénés app nem védi megfelelően a felhasználók érzékeny adatait, sőt néhányuk még tárolja és tovább is küldi azokat a hirdetőknek.  

Mik az előnyei?

Na de elég a vészmadárkodásból – lássuk, milyen érvek szólnak amellett, hogy bizonyos szintig a chatbotokkal se féljük megosztani a bajainkat, ha segítségre van szükségünk. Az orvostudomány egy része már kezdi elfogadni ezeket, mint olyan eszközöket, amelyek segítenek megbirkózni a növekvő igényekkel, tehermentesítve közszolgáltatásokat.

Az egyik legnagyobb előnye ezeknek talán a hozzáférhetőségben rejlik: a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhetőek – hirtelen krízis esetén pedig hasznos, hogy azonnal segítséget tudjon kérni valaki, nincs sem helyhez, sem időponthoz kötve. A másik, hogy sokkal olcsóbb: Magyarországon például egy 50 perces ülés piaci ára alapesetben kb. 15 ezer forint alkalmaként. A Telex korábbi riportja szerint persze papíron van terápia az állami ellátásban is, csak több százezer beteg nem fér hozzá, mert szinte képtelenség bejutni egy tb-támogatott kezelésre.

Hasznos lehet továbbá, hogy egy MI-terapeutát könnyen lehet személyre szabni, az egyéni igényekhez és szükségeltetekhez igazítani. Ez azért lényeges, mert a pszichológus és a páciens között a tapasztalatok szerint működnie kell a „kémiának”, vagyis tudniuk kell együttműködni, csak így lehet tényleg sikeres a kezelés.

„Ki ne szeretné, ha maga Freud lenne a személyes terapeutája?”

Nem könnyű a technológiai optimizmus és a technofóbia között egy megfelelő teret találni. Nehéz a jövőbe látni, felmérni a hosszútávú változásokat, hiszen sem a technológia fejlődését nem látjuk előre, sem azt, hogy milyen új típusú problémákat kell majd megoldani – magyarázta dr. Ujhelyi Adrienn, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének docense, amikor a jelenségről kérdeztük.

A szakértő szerint azonban az már most látszik, hogy bizonyos területeken, bizonyos problémák kapcsán és feltételek mellett igenis hasznosak lehetnek ezek. Ezt részben azzal indokolja, hogy jelenleg a mentális egészség fejlesztésére nagyobb az igény, mint a kínálat – ez nemcsak kevés szakembert jelent, hanem drágát és nehezen elérhetőt is.

Hozzátette, a konkrét terápiás használaton kívül más módokon egészen biztosan megreformálja majd a technológia a pszichológusi munkát, például a mentális betegségek diagnosztizálását. Megjegyezte, a gépi tanulás ma már „sokkal jobb a mintázatok felismerésében, mint akár a szakértők”. Emellett a terápia alatt képes az emberi szem által nehezen észrevehető adatokat (pl. apróbb nonverbális jeleket) észlelni és elemezni.

A korábban említett oldalon egyébként a Psychologist mellett még több száz olyan chatbot található, aminek a nevében „terápia”, „terapeuta”, „pszichiáter” vagy „pszichológus” szavak szerepelnek. De a felhasználók ma már ezernyi mentális jóléti appból válogathatnak, amelyeket eleve kifejezetten erre a célra terveztek, ilyenek többek közt az Earkick és a Woebot MI-alapú chatbotok is. Utóbbi például a kognitív viselkedésterápia elemeit (kognitív átkeretezés, naplómódszer) használja a beszélgetés során és segít újra strukturálni a gondolkodást, enyhítve az alvási problémákat, a szorongást, a depressziót vagy a kiégést. 

A szakértő szerint a mesterséges intelligencia megjelenésének legkézzelfoghatóbb jele a mentális egészség fejlesztésben az imént említett applikációk jelenléte, ezek azonban korántsem tökéletesek. 

A legnagyobb probléma, hogy nincs semmiféle szabályozás, szakmai kontroll, illetve hogy az applikáció nem jelzi, ha a probléma túllépi a »kompetenciahatárait«, tehát komolyabb segítségre van szükség, mint amit nyújtani tud

 – fogalmazott dr. Ujhelyi Adrienn.

Felmerül a kérdés: lehet-e az MI egy nap elég fejlett ahhoz, hogy ugyanúgy segítsen, mint egy valódi terapeuta, és van-e félnivalójuk a szakembereknek, hogy idővel elveszítik a munkájukat? Az ELTE PPK oktatója szerint rövidtávon biztosan nem lesz ezen a téren drasztikus elmozdulűs, de ez gyorsan változhat. 

Mint kifejtette, már most vannak, akik kimondottan preferálják a gépeket, mivel kevésbé érzik magukat zavarban (introvertáltak, tabu problémával érkeznek stb.). Másrészt a nagy nyelvi modellek (large language model – LLM) már olyan jól használják a nyelvet, hogy az általuk megfogalmazott tanácsokat az emberek jobb minőségűnek és empatikusabbnak látták egy kutatásban, mint a valódi orvosokét. Dr. Ujhelyi Adrienn úgy látja, hosszútávon a technológiai innovációk összeérnek majd, például a mozgóképet és a szöveget generáló mesterséges intelligencia együttesen már elég meggyőző online terápiát lefolytathat.  

Ki ne szeretné, ha maga Freud, Jung vagy Mácsai Pál lenne a személyes terapeutája?

– zárta szavait.

Mit hozhat a jövő?

Egy dologban biztosak lehetünk: a pszichológusoknak még nincs okuk félteni az állásukat. A technológiákat persze folyamatosan fejlesztik, így nem lehet kizárni, hogy egy napon alternatívája lehet majd a mesterséges intelligencia a pszichoterápiának, de még nem itt tartunk. Az MI-vel való konzultálás ellenben akár jó kiegészítése lehet a hagyományos üléseknek, segítve a betegeknek felmérni, hogy van-e professzionális segítségre szükségük.

De azoknak is hasznos lehet, akik például anyagi helyzetükből adódóan nem engedhetik meg maguknak az üléseket, vagy más ok miatt nem szeretnének szakemberhez fordulni. Csak nem szabad elfelejteni, hogy el fog jönni egy idő után az a pont, ahonnan már az MI nem tud segíteni – legalábbis egyelőre.