A tinédzserek szorongása soha nem látott méreteket öltött 2025-re. Mi okozza ezt a stresszt, és mit tehetnek a szülők, hogy segítsenek?

A 21. században a gyerekek egyre több kihívással szembesülnek, a bizonytalan jövő és a szorongás pedig sok esetben már egészen fiatal korban megjelenik. Hogyan segíthetjük őket abban, hogy magabiztosak legyenek egy változó világban? A szülők és pedagógusok szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a gyermekek ne a félelmeikre, hanem saját erősségeikre koncentráljanak.

Döntéseinket gyakran befolyásolják az érzelmeink, ami lehet előnyös és hátrányos is. Az érzelmek segíthetnek gyors és ösztönös választ adni, de el is homályosíthatják a racionalitást. Ezért fontos, hogy tudatosan figyeljük meg, hogyan hatnak ránk érzéseink, és egyensúlyba hozzuk azokat a logikus gondolkodással.

Túlpörög az agyad? Vannak gondolatok, amik nem hagynak nyugodni? Próbáld ki ezeket a módszereket, és fókuszálj arra, ami számít!

A mindfulness egyre népszerűbb eszköz a mentális egészség támogatására. De vajon tényleg segít a szorongás csökkentésében?

Itt az ideje, hogy megteremtsd a belső egyensúlyt az új évben!

A vasárnapi szorongás nem vicc! Tippjeinkkel könnyedén átvészelheted, és frissen vághatsz neki az új hétnek. Ne hagyd, hogy elrontsa!

Tavaly mindössze 50-60 gyermekpszichiáter praktizált az országban és nem csak orvosból van kevés, pszichiátriai osztályból sincs elég. A gyerekek leggyakrabban szorongásos zavarokkal, érzelmi-hangulati zavarokkal, depresszióval, kényszerbetegségekkel, evészavarral, autizmus spektrumzavarral, ADHD-val kerülnek pszichiáterhez. Balázs Judit gyermek-, ifjúság- és felnőtt pszichiáter szakorvos arról beszélt a Reggeliben, az állami és a magánellátásban is hasonlóan rossz a helyzet, mindenhol érzékelhető, hogy túlterhelődött az ellátórendszer, de sürgős esetekben, például ha egy gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, azonnal kapnak segítséget. Arról is szó volt, miért gond, hogy stigmatizálják azokat, akik pszichiátriára járnak, illetve több tévhitet is eloszlatott a kezelésekkel kapcsolatban.

Pártalálás, saját lakás, önálló egzisztencia – ezek a Z-generációt leginkább foglalkoztató kérdések. A '95 után és 2012 előtt születtek életében megjelent szorongást hívjuk életnegyedi válságnak. Eddig az életközepi válság kifejezés volt az elterjedtebb, de egyre többször hallani szorongó húszasokról, akik saját egzisztenciát szeretnének, de szülői segítség nélkül esélyük sincs rá. A social média sem segíti őket, a világ kinyílásával csak jobban frusztrálódnak, ha látják, mások sikereket értek el az életben. A Z-generációs boldogtalanságról Kocsis Petra pszichológussal beszélgettünk.

Augusztus vége van, nemsokára kezdődik az iskola, sok gyerek szorong ilyenkor. Hogy mit lehet észrevenni a gyerekeken, és milyen jelekre érdemes figyelni, arról Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus beszélt a Reggeliben. Segíthet a napi rutin kialakítása – hogy miért, kiderül a videóból.

A kutatók még mindig meglepően keveset tudnak az emberi agy működéséről, és az álmok tudománya is fehér foltnak számít. Azonban egyre érdekesebb teóriák, és egyre megkapóbb bizonyítékok akadnak az egyik legfontosabb kutatási területen: miért álmodjuk pont azt, amit álmodunk? Zsákutca vagy evolúciós előny? És mit tehetünk az éberálomért? 

Egyre több a tudományos bizonyíték arra, hogy különféle mentális betegségek hátterében egészen egyszerű bakteriális fertőzések, autoimmun betegségek állnak – ezek kezelésével pedig a mentális tünetek is enyhülhetnek. Megeshet tehát, hogy nem gyógyszerre és terápiára van elsősorban szüksége a szorongászavarban, depresszióban, ADHD-ban szenvedőknek, hanem egy kézzelfoghatóbb testi baj áll mentális problémáinak hátterében.

Ma van a fiatalok világnapja. Egy friss kutatás szerint, minden ötödik 18 és 35 év közötti ember szorongással vagy depresszióval küzd. Megkérdeztük a Budapest belvárosában sétáló fiatalokat, hogy milyen problémákkal kell nap mint nap szembenézniük. 

A Covid-19 évekkel a fertőzés után is megkeserítheti az életünket. Sokan panaszkodnak depresszióra, fáradtságra és feledékenységre. Eközben a vírus csendben továbbra is szedi áldozatait, Ausztráliában továbbra is a tíz leggyakoribb halálozási ok között van.

Donald Trump könnyebb sérüléssel megúszta a szombati merényletet, a történtek azonban még sokáig rányomhatják a bélyegét a republikánus elnökjelölt mentális állapotára. A pszichológusok szerint a nem halálos lövöldözések túlélői depressziót, szorongást és poszttraumás stresszt tapasztalnak. Ez azt jelenti, hogy Donald Trump az eddigieknél ingerlékenyebbé és agresszívabbá válhat. Szakértők szerint a republikánus elnökjelöltnek vélhetően gyakran eszébe fog jutni a pillanat, amikor rálőttek, rémálmaiban is újra átélheti a történteket, amit szívdobogásérzés, izzadás vagy légszomj is kísérhet.

Kutatások bizonyítják, hogy sokakat megterhelnek, stresszelnek és szorongással töltenek el a csoportos chatek, a folyamatos értesítések. Vannak, akik nem mernek kilépni a chatcsoportokból, mert félnek attól, hogy ez kínos helyzetet teremthet. Akad azonban néhány egyszerű tanács, ha ezeket megfogadják az érintettek, akkor könnyebben tudják majd kezelni a közös internetes csevegéseket.

Itt a nyári szünet, ilyenkor sok szülő hajlamos gyermekének minden percét beosztani, de vajon jó ötlet ez? A sok pihenéstől nem esik ki a gyerek a mindennapok pörgős rutinjából? Jó-e, ha a gyerek unatkozik? Érdemes-e egyedül hagyni gyermekünket otthon? A szülők számára rengeteg kérdést vet fel a vakáció kezdete, és a Reggeli műsorvezetői majdnem mindet fel is tették Kovács Orsolya gyermekpszichológusnak.

„Looksmaxxing”: ez a neve a trendnek, ami miatt egyre több férfi is elkezdte igénybe venni a plasztikai sebészek szolgáltatásait. A férfiak elsősorban arcukat kalapáltatnák újra, hogy növeljék vonzerejüket: állimplantátumot tetetnek be, óriási ajkakat növesztenek. Utánajártunk, mi állhat ennek hátterében, és a magyar helyzetre is vetettünk egy pillantást.

Minden hetedik gyerek mentális zavarral küzd Magyaroszágon. A szorongás és a kényszerbetegség a leggyakoribb, de egyre többeknél fordul elő evészavar – mondta a Bethesda Gyermekkórház pszichiátere a Híradónknak. Az intézményben új pszichoterápiás központot nyitottak, ahová az ország minden részéből várják a mentális problémákkal küzdő gyerekeket. 

Egy új kutatás szerint az agy elektromos stimulációja enyhítheti a megtört szív szindróma tüneteit, a depressziót és a szorongást is.

Engedélyezték a halálba segítést annak a 29 éves holland nőnek, aki depressziója, szorongása és személyiségzavara miatt kért eutanáziát.

Székely Róbert Izraelben élő magyar szerint a légiriadóknál most is összeszorul az ember gyomra.

A világban mindig voltak ellentmondások, csak ma már tudunk is arról, hogy mi zajlik tőlünk több száz kilométerre.

A nőknél nagyobb arányban fordulnak elő derékfájdalmak, fejfájás, demencia és depresszió, amelyek befolyásolják mindennapi életvitelüket.

A szülők hozzáállása nagy mértékben befolyásolja az érettségiző gyerekek szorongását – hívta fel a figyelmet Mészáros Petra.

Katasztrofális hatással vannak az okostelefonok a gyerekek mentális egészségére, egyre többen kongatják meg a vészharangot. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Reggeliben elárulta, hogy, mennyire aggasztó a jelenlegi helyzet, mit érdemes tudni az állandó digitális jelenlét okozta szorongásról, figyelemzavarról és elszigetelődésről.

Jonathan Haidt szerint az okostelefonok és a közösségi média jelentős mértékben hozzájárulnak a fiatalok mentális egészségének romlásához. Az amerikai szociálpszichológus állítja, mindentől túlságosan óvjuk a gyerekeinket, kivéve attól, amitől igazán kéne.

Csaknem 212 tanulmányt néztek át a tudósok és jutottak arra, hogy az ölelés enyhíti a fájdalmat.

Visváder Tamásnak két pici gyermeke van: most lesznek 2 és 4 évesek. Egy harmadikat is szeretne. 

Makai Gábor pszichológus szerint sokat segíthet a félelmen, ha megpróbáljuk megismerni, megérteni az AI-t.

A gyászoló édesanya azért állt nyilvánosság elé, hogy elmondja: az öngyilkosság nem lehet tabutéma, ha meg akarjuk menteni a fiához hasonló problémákban szenvedőket.

A tudatosság a szexuális életben és az intimitásban is fontos. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus szerint gondolati szinten két fő ellenlábasa van annak, hogy szex közben jól érezzük magunkat: az egyik a szorongás, ami indulhat a bizonytalanságból vagy a biztonság hiányából, illetve a figyelem elterelődése. A videóban arról is szó esik, hogy főként kinek a „dolga” a fogamzásgátlásról gondoskodni, a nőnek vagy a férfinak. Na és milyen fogamzásgátló módszereket vetettek be régen? 

Bukás a vizsgán? Soha nem fog sikerülni! Nem tud bekapcsolódni egy csoportos beszélgetésbe? Tutira utálnak! A főnök azt mondja, beszélni akar velünk. Egészen biztosan kirúgnak. Abban az esetben, ha ezek a negatív gondolatok vannak valakiben túlsúlyban, sanszos, hogy az illető hajlamos a katasztrofizálásra. Szakértők beszéltek arról, hogyan lehet lejönni a borzalmas gondolatok spiráljáról.

Rohamosan romlik a fiatalok mentális egészsége, ennek egyik oka családmodellek változása, a kapcsolatok lazulása. Egyre több gyerek szorul pszichológus segítségére, már óvodás korban is jelentkeznek a szorongásos vagy indulatkezelési tünetek. Kovács Orsolya arról is beszélt, hogyan hat a szülő mentális állapota a gyerekére: az átalános fáradtság miatt egyszerűbb céltalanul az üzenőfalunkat görgetni, mint igazi beszélgetést kezdeményezni a gyerekekkel.  

A Reggeli egyik vendége Riha Zsófia életmód-szakterapeuta volt, aki elmondta, evolúciós magyarázata lehet annak, ha tartunk a repüléstől. A szakember kiemelte, a kisagyi terület, azaz a hüllőagyi terület egyszerűen nem érti, mit keresünk a levegőben – a hüllők sem repülnek. De hogy küzdhetünk a szorongás ellen? Miért lehet nehezebb felsővetőknek repülőre ülni, és mikor számít kórosnak az aviofóbia, azaz a repüléstől való félelem? Mind kiderül a videóból.  

Terápiás kutyákat vetett be az utasok szorongásának enyhítésére Európa második legforgalmasabb reptere Isztambulban. A programban egyelőre öt kutya vesz részt, de az első napok pozitív visszajelzései után máris tervezik, hogy újabbakat vesznek fel. Az ötlet az Egyesült Államokból származik, ahol már más állatot is kipróbáltak az utasok megnyugtatására.

Önértékelési probléma, toxikus szégyenérzet – ezek e problémák állhatnak a női alkoholizmus, illetve szerhasználat háttere mögött. Dudits Dénes addiktológiai szakember volt a Reggeli vendége. Szerinte a nőkhöz sokkal nagyobb empátiával kell hozzáállni terápia tekintetében. Az is rendszeresen előfordul, hogy a függő nő mellett van egy abuzáló partner, aki csak még inkább hozzá segítni a nőt a függőséghez.

A szakértők szerint ezekkel az ártatlannak tűnő mondatokkal akaratunkon kívül is szorongást, zavarodottságot, vagy félelemet keltünk.

„Úgy kell beszélnünk a mentális egészségről, ahogy a fizikai egészségről is beszélünk” – mondta az rtl.hu-nak Sara Cerdas európai parlamenti képviselő, aki az EU történetének első, parlament elé kerülő jelentését készítette a témában. Európa egyre többet szorong, egyre több a depressziós, különösen a covid óta. Cerdas és a téma szakértői állítják, eljött az idő, hogy az EU átfogó stratégiát dolgozzon ki a polgárok mentális jólléte érdekében.

„Szépségre vadászol, lehet, hogy te leszel a préda” című oktatóanyagukban figyelmeztetnek, hogy a túlzott kanosságból nemzetbiztonsági kockázat lehet. Elég bizarr.

Egyre több olyan váratlan dolog történik a világban, ami sokakban szorongást vált ki. F. Takács István pszichológus a Reggeliben tippeket adott arra, hogyan kezeljük ezeket az érzéseket, és hogyan készítheti fel a szülő a gyereket a világ eseményeire. A mikrokörnyezetnek – család, barátok – nagy szerepe lehet a megküzdési stratégia kialakításában. 

Ha egy cikk címe kérdést fogalmaz meg, arra a válasz nagy valószínűséggel nem. A kutatók szerint az ADHD felnőttkori diagnózisát megnehezíti, hogy a kritériumok a gyerekekkel kapcsolatos megfigyelésekből származnak, és felnőve az érintettek megküzdési stratégiákat alakíthatnak ki. Pedig a felnőttkori diagnózis segíthet olyan problémák megoldásában is, amelyeket az érintett a szorongásnak tulajdonított, de a szorongás kezelése nem járt eredménnyel.

Tegyünk valami környezettudatos dolgot, ha szorongunk a klíma miatt – mondta Dr. Varga Attila környezetpszichológus. Az ökobűntudat erősebben van jelen a fiatalokban, az idősebbek inkább ökogyászt élnek meg, ők azok, akik elsiratják fiatalkoruk havas teleit. A környezetpszichológus arról is beszélt, hogy attól nem lesz jobb a világnak, ha még rosszul is érzzük magunkat, például akkor, amikor szép idő van, miközben havaznia kéne. Tőlünk függ, hogy a változásban csak a szorongató részeket vesszük észre vagy megpróbálunk érzelmi szinten is alkalmazkodni.

Sokszor a megszégyenüléstől való félelem áll amögött, ha valaki nem kér segítséget lelki problémái megoldására. Ilyenkor jó, ha a család vagy az érintett személy párja is felfigyel a tünetekre, és megpróbálja meggyőzni az illetőt, hogy szakemberhez forduljon. De ha valaki már nagyon elszigetelődött és nagyon magányos, ott akár a kollégák is tehetnek valamit, ha odafigyelnek rá. Hogyan szóljunk úgy, hogy a másik ne azt érezze, hogy a magánéletében turkálunk? Miért magasabb a befejezett öngyilkosságok száma a férfiak körében? Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust erről kérdeztük a Reggeliben. 

Kiderült, mit találtak a helyszínelők.

Balaton, Szardínia, Umbria, Assisi, Toszkána – ezeken a helyeken forgatták Csongrádi Kata legújabb videóklipjét. Az énekesnő végigjárta Szent Ferenc zarándokútját. Itt érezte először azt, hogy megszabadul félelmeitől és eggyé válik a mindenséggel. Új dalában ezt akarta átadni hallgatóinak is.

A 30 éves Palócz Gergő programtesztelőként dolgozik, de nem ez az, amire igazából vágyik. Édesanyja sokáig nem is tudta, hogy fia énekelni akar. Akkor derült fény Gergő álmára, amikor a gimnázium után elkezdett a konzervatóriumban tanulni. Rájött, hogy a szorongása csak a fejében létezik, amit egy kapcsolóval le lehet kapcsolni. 

„Az egyik legnagyobb fordulópont volt az életemben a kapunyitási pánik kapcsán, amikor elkezdtem vitaminokat szedni” – mondta a Reggeliben Ács Fruzsina humorista, aki jelenleg pont a kapunyitási krízisről csinál egy önálló estet, ahol a sok szorongást és negatív gondolatot vicces formába öntik. Központi téma, hogy a felnőtté válás szenvedését hogyan élik meg az emberek. A humorista úgy látja, az előadásokra 25-30 évesek menne és tudnak azonosulni a problémákkal, amik előkerülnek. Szerinte kapunyitási pánik része az is, ha rájön az ember, milyen és mit akar csinálni, ez a felismerés pedig az elején ijesztő lehet.

A kutatások is bizonyítják, ha sok választási lehetőségünk van, akkor jóval kevésbé leszünk elégedettek a döntésünkkel, viszont, ha csak két opcióból választhatunk, kevesebb „mi lett volna, ha” kérdést tudunk feltenni, így elégedettebbek vagyunk. Hasonló a helyzet a fiataloknál is – magyarázta a Juhász Bettina a Mélylevegő projekt társalapítója a Reggeliben. Tagadhatatlanul nagyon sok fiatalt érint a kapunyitási krízissel járó szorongás, amikor el kell dönteniük, merre tovább az életben. Hogy lehet válaszokat találni, mi segíthet? Gyakorlati tippek a videóban. 

Trunk Tamás generációkutató szerint az először a munkaerőpiacra lépő generációnál nagyon sokszor felmerül az úgynevezett kapunyitási krízis vagy pánik. A sok lehetőség ugyanis ijesztő lehet. Szerinte az, hogy nagyon megnyílt a világ, nagyobb nyomást helyez a fiatalok vállára. Úgy érzik, valamit el kell érniük, valamit teljesíteniük kell – a közösségi médiában felbukkanó sikersztorik inspirálnak, de nyomasztóak is. A szakértő szerint viszont a kapunyitási pánik a bizonyíték arra, hogy a Z generáció sem „puhult el”, ahogy azt korábban mondták róluk, hanem ők is tenni szeretnének és elérni valamit az életben.