Itt a nyári szünet, ilyenkor sok szülő hajlamos gyermekének minden percét beosztani, de vajon jó ötlet ez? A sok pihenéstől nem esik ki a gyerek a mindennapok pörgős rutinjából? Jó-e, ha a gyerek unatkozik? Érdemes-e egyedül hagyni gyermekünket otthon? A szülők számára rengeteg kérdést vet fel a vakáció kezdete, és a Reggeli műsorvezetői majdnem mindet fel is tették Kovács Orsolya gyermekpszichológusnak.

„Looksmaxxing”: ez a neve a trendnek, ami miatt egyre több férfi is elkezdte igénybe venni a plasztikai sebészek szolgáltatásait. A férfiak elsősorban arcukat kalapáltatnák újra, hogy növeljék vonzerejüket: állimplantátumot tetetnek be, óriási ajkakat növesztenek. Utánajártunk, mi állhat ennek hátterében, és a magyar helyzetre is vetettünk egy pillantást.

Minden hetedik gyerek mentális zavarral küzd Magyaroszágon. A szorongás és a kényszerbetegség a leggyakoribb, de egyre többeknél fordul elő evészavar – mondta a Bethesda Gyermekkórház pszichiátere a Híradónknak. Az intézményben új pszichoterápiás központot nyitottak, ahová az ország minden részéből várják a mentális problémákkal küzdő gyerekeket. 

Egy új kutatás szerint az agy elektromos stimulációja enyhítheti a megtört szív szindróma tüneteit, a depressziót és a szorongást is.

Engedélyezték a halálba segítést annak a 29 éves holland nőnek, aki depressziója, szorongása és személyiségzavara miatt kért eutanáziát.

Székely Róbert Izraelben élő magyar szerint a légiriadóknál most is összeszorul az ember gyomra.

A világban mindig voltak ellentmondások, csak ma már tudunk is arról, hogy mi zajlik tőlünk több száz kilométerre.

A nőknél nagyobb arányban fordulnak elő derékfájdalmak, fejfájás, demencia és depresszió, amelyek befolyásolják mindennapi életvitelüket.

A szülők hozzáállása nagy mértékben befolyásolja az érettségiző gyerekek szorongását – hívta fel a figyelmet Mészáros Petra.

Katasztrofális hatással vannak az okostelefonok a gyerekek mentális egészségére, egyre többen kongatják meg a vészharangot. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Reggeliben elárulta, hogy, mennyire aggasztó a jelenlegi helyzet, mit érdemes tudni az állandó digitális jelenlét okozta szorongásról, figyelemzavarról és elszigetelődésről.

Jonathan Haidt szerint az okostelefonok és a közösségi média jelentős mértékben hozzájárulnak a fiatalok mentális egészségének romlásához. Az amerikai szociálpszichológus állítja, mindentől túlságosan óvjuk a gyerekeinket, kivéve attól, amitől igazán kéne.

Csaknem 212 tanulmányt néztek át a tudósok és jutottak arra, hogy az ölelés enyhíti a fájdalmat.

Visváder Tamásnak két pici gyermeke van: most lesznek 2 és 4 évesek. Egy harmadikat is szeretne. 

Makai Gábor pszichológus szerint sokat segíthet a félelmen, ha megpróbáljuk megismerni, megérteni az AI-t.

A gyászoló édesanya azért állt nyilvánosság elé, hogy elmondja: az öngyilkosság nem lehet tabutéma, ha meg akarjuk menteni a fiához hasonló problémákban szenvedőket.

A tudatosság a szexuális életben és az intimitásban is fontos. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus szerint gondolati szinten két fő ellenlábasa van annak, hogy szex közben jól érezzük magunkat: az egyik a szorongás, ami indulhat a bizonytalanságból vagy a biztonság hiányából, illetve a figyelem elterelődése. A videóban arról is szó esik, hogy főként kinek a „dolga” a fogamzásgátlásról gondoskodni, a nőnek vagy a férfinak. Na és milyen fogamzásgátló módszereket vetettek be régen? 

Bukás a vizsgán? Soha nem fog sikerülni! Nem tud bekapcsolódni egy csoportos beszélgetésbe? Tutira utálnak! A főnök azt mondja, beszélni akar velünk. Egészen biztosan kirúgnak. Abban az esetben, ha ezek a negatív gondolatok vannak valakiben túlsúlyban, sanszos, hogy az illető hajlamos a katasztrofizálásra. Szakértők beszéltek arról, hogyan lehet lejönni a borzalmas gondolatok spiráljáról.

Rohamosan romlik a fiatalok mentális egészsége, ennek egyik oka családmodellek változása, a kapcsolatok lazulása. Egyre több gyerek szorul pszichológus segítségére, már óvodás korban is jelentkeznek a szorongásos vagy indulatkezelési tünetek. Kovács Orsolya arról is beszélt, hogyan hat a szülő mentális állapota a gyerekére: az átalános fáradtság miatt egyszerűbb céltalanul az üzenőfalunkat görgetni, mint igazi beszélgetést kezdeményezni a gyerekekkel.  

A Reggeli egyik vendége Riha Zsófia életmód-szakterapeuta volt, aki elmondta, evolúciós magyarázata lehet annak, ha tartunk a repüléstől. A szakember kiemelte, a kisagyi terület, azaz a hüllőagyi terület egyszerűen nem érti, mit keresünk a levegőben – a hüllők sem repülnek. De hogy küzdhetünk a szorongás ellen? Miért lehet nehezebb felsővetőknek repülőre ülni, és mikor számít kórosnak az aviofóbia, azaz a repüléstől való félelem? Mind kiderül a videóból.  

Terápiás kutyákat vetett be az utasok szorongásának enyhítésére Európa második legforgalmasabb reptere Isztambulban. A programban egyelőre öt kutya vesz részt, de az első napok pozitív visszajelzései után máris tervezik, hogy újabbakat vesznek fel. Az ötlet az Egyesült Államokból származik, ahol már más állatot is kipróbáltak az utasok megnyugtatására.

Önértékelési probléma, toxikus szégyenérzet – ezek e problémák állhatnak a női alkoholizmus, illetve szerhasználat háttere mögött. Dudits Dénes addiktológiai szakember volt a Reggeli vendége. Szerinte a nőkhöz sokkal nagyobb empátiával kell hozzáállni terápia tekintetében. Az is rendszeresen előfordul, hogy a függő nő mellett van egy abuzáló partner, aki csak még inkább hozzá segítni a nőt a függőséghez.

A szakértők szerint ezekkel az ártatlannak tűnő mondatokkal akaratunkon kívül is szorongást, zavarodottságot, vagy félelemet keltünk.

„Úgy kell beszélnünk a mentális egészségről, ahogy a fizikai egészségről is beszélünk” – mondta az rtl.hu-nak Sara Cerdas európai parlamenti képviselő, aki az EU történetének első, parlament elé kerülő jelentését készítette a témában. Európa egyre többet szorong, egyre több a depressziós, különösen a covid óta. Cerdas és a téma szakértői állítják, eljött az idő, hogy az EU átfogó stratégiát dolgozzon ki a polgárok mentális jólléte érdekében.

„Szépségre vadászol, lehet, hogy te leszel a préda” című oktatóanyagukban figyelmeztetnek, hogy a túlzott kanosságból nemzetbiztonsági kockázat lehet. Elég bizarr.

Egyre több olyan váratlan dolog történik a világban, ami sokakban szorongást vált ki. F. Takács István pszichológus a Reggeliben tippeket adott arra, hogyan kezeljük ezeket az érzéseket, és hogyan készítheti fel a szülő a gyereket a világ eseményeire. A mikrokörnyezetnek – család, barátok – nagy szerepe lehet a megküzdési stratégia kialakításában. 

Ha egy cikk címe kérdést fogalmaz meg, arra a válasz nagy valószínűséggel nem. A kutatók szerint az ADHD felnőttkori diagnózisát megnehezíti, hogy a kritériumok a gyerekekkel kapcsolatos megfigyelésekből származnak, és felnőve az érintettek megküzdési stratégiákat alakíthatnak ki. Pedig a felnőttkori diagnózis segíthet olyan problémák megoldásában is, amelyeket az érintett a szorongásnak tulajdonított, de a szorongás kezelése nem járt eredménnyel.

Tegyünk valami környezettudatos dolgot, ha szorongunk a klíma miatt – mondta Dr. Varga Attila környezetpszichológus. Az ökobűntudat erősebben van jelen a fiatalokban, az idősebbek inkább ökogyászt élnek meg, ők azok, akik elsiratják fiatalkoruk havas teleit. A környezetpszichológus arról is beszélt, hogy attól nem lesz jobb a világnak, ha még rosszul is érzzük magunkat, például akkor, amikor szép idő van, miközben havaznia kéne. Tőlünk függ, hogy a változásban csak a szorongató részeket vesszük észre vagy megpróbálunk érzelmi szinten is alkalmazkodni.

Sokszor a megszégyenüléstől való félelem áll amögött, ha valaki nem kér segítséget lelki problémái megoldására. Ilyenkor jó, ha a család vagy az érintett személy párja is felfigyel a tünetekre, és megpróbálja meggyőzni az illetőt, hogy szakemberhez forduljon. De ha valaki már nagyon elszigetelődött és nagyon magányos, ott akár a kollégák is tehetnek valamit, ha odafigyelnek rá. Hogyan szóljunk úgy, hogy a másik ne azt érezze, hogy a magánéletében turkálunk? Miért magasabb a befejezett öngyilkosságok száma a férfiak körében? Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust erről kérdeztük a Reggeliben. 

Kiderült, mit találtak a helyszínelők.

Balaton, Szardínia, Umbria, Assisi, Toszkána – ezeken a helyeken forgatták Csongrádi Kata legújabb videóklipjét. Az énekesnő végigjárta Szent Ferenc zarándokútját. Itt érezte először azt, hogy megszabadul félelmeitől és eggyé válik a mindenséggel. Új dalában ezt akarta átadni hallgatóinak is.

A 30 éves Palócz Gergő programtesztelőként dolgozik, de nem ez az, amire igazából vágyik. Édesanyja sokáig nem is tudta, hogy fia énekelni akar. Akkor derült fény Gergő álmára, amikor a gimnázium után elkezdett a konzervatóriumban tanulni. Rájött, hogy a szorongása csak a fejében létezik, amit egy kapcsolóval le lehet kapcsolni. 

„Az egyik legnagyobb fordulópont volt az életemben a kapunyitási pánik kapcsán, amikor elkezdtem vitaminokat szedni” – mondta a Reggeliben Ács Fruzsina humorista, aki jelenleg pont a kapunyitási krízisről csinál egy önálló estet, ahol a sok szorongást és negatív gondolatot vicces formába öntik. Központi téma, hogy a felnőtté válás szenvedését hogyan élik meg az emberek. A humorista úgy látja, az előadásokra 25-30 évesek menne és tudnak azonosulni a problémákkal, amik előkerülnek. Szerinte kapunyitási pánik része az is, ha rájön az ember, milyen és mit akar csinálni, ez a felismerés pedig az elején ijesztő lehet.

A kutatások is bizonyítják, ha sok választási lehetőségünk van, akkor jóval kevésbé leszünk elégedettek a döntésünkkel, viszont, ha csak két opcióból választhatunk, kevesebb „mi lett volna, ha” kérdést tudunk feltenni, így elégedettebbek vagyunk. Hasonló a helyzet a fiataloknál is – magyarázta a Juhász Bettina a Mélylevegő projekt társalapítója a Reggeliben. Tagadhatatlanul nagyon sok fiatalt érint a kapunyitási krízissel járó szorongás, amikor el kell dönteniük, merre tovább az életben. Hogy lehet válaszokat találni, mi segíthet? Gyakorlati tippek a videóban. 

Trunk Tamás generációkutató szerint az először a munkaerőpiacra lépő generációnál nagyon sokszor felmerül az úgynevezett kapunyitási krízis vagy pánik. A sok lehetőség ugyanis ijesztő lehet. Szerinte az, hogy nagyon megnyílt a világ, nagyobb nyomást helyez a fiatalok vállára. Úgy érzik, valamit el kell érniük, valamit teljesíteniük kell – a közösségi médiában felbukkanó sikersztorik inspirálnak, de nyomasztóak is. A szakértő szerint viszont a kapunyitási pánik a bizonyíték arra, hogy a Z generáció sem „puhult el”, ahogy azt korábban mondták róluk, hanem ők is tenni szeretnének és elérni valamit az életben.

Kapunyitási pánik vagy krízis sok fiatalt érint – mondta a Reggeliben Simon Zoltán pszichológus. Általában akkor jelentkezik, ha a fiatalok kikerülnek az iskolarendszerből, ami egy jól strukturált életet jelentett. Ha ez megszűnik, akkor el kell dönteni, merre tovább, a sok választási lehetőség pedig ijesztő lehet elsőre, így sokan szoronganak a húszas éveik elején. Milyen jeleni vannak ennek, és mit tehetnek a szülők? Részletek a videóban.

Egyre többször fordul elő, hogy egészséges emberek azért fordulnak orvoshoz, mert rendellenességeket diagnosztizáltak magukon az okoseszközeikkel. Bár sokan jól tudnak élni ezekkel a valóban hasznos tárgyakkal, az egészségszorongásra amúgy is hajlamos embereknél felerősíthetik a tüneteket. Ráadásul a számok fürkészése helyett inkább eszköz nélkül kellene odafigyelni a testünk jelzéseire.

A gyerekek cselekedeteit nem megítélni, hanem megérteni kell. Bezzeg az én időmben! – ez az egyik örök sláger, amit a felnőttek hangoztatnak, ha nem értenek egyet a gyerekekkel. Gyereknevelésről, és arról, hogy abba ki szólhat bele, Kökendy Ákossal, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola tanárával beszélgettünk.

Egy friss kutatás szerint a lányok 75 százaléka szorong az iskolakezdéstől. A helyzetet nehezíti, hogy a kicsiknek erre még nincsenek szavai, a szülő onnan veheti észre, hogy valami nem stimmel a gyerekével, hogy rágja a körmét, rémálmok gyötrik, reggelente fáj a feje, esetleg visszahúzódóbb vagy agresszívabb lesz. Csizmadia Dóra pszichológus szerint kisgyerek korban a beszélgetés kevésbé működik, a kicsik inkább a játék nyelvén tudják kifejezni az érzelmeiket. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a nulladik pont mindig a szülő által mutatott minta.

A fesztiválokon megélhetjük a szabadságot és a csoportélményt egyaránt. De mi van, ha valaki viszolyog a tömegtől, mégis szeretné látni a kedvenc fellépőjét? Egy kis útmutatót szorongó bulizóknak.

A nyári kiégés legjobb ellenszere a tervezés. Makai Gábor klinikai szakpszichológus azt ajánlja, hogy ne csak úgy essünk bele a nyárba és a vakációba, próbáljunk hinni benne, hogy képesek vagyunk hatni az élet eseményeire. Sok szülő amiatt szorong, hogy mit fog csinálni a gyerekkel a vakáció idején, a szakember nekik azt tanácsolja, hogy ne pánikoljanak, merjenek segítséget kérni, a különórákat viszont hanyagolják és hagyják unatkozni is a gyereket. 

12 év után vonult vissza a modell, aki közismerten óvja magánéletét a nyilvánosságtól.

Alig látható bikiniben zuhanyzott egy dzsungelszerű helyszínen a texasi Jenna Lee, aki állítása szerint így próbál kapcsolódni a természethez, mert ez a legjobb gyógyír a lelki problémáira.

Az utóbbi években egyre több kutatás jött létre, azzal kapcsolatban, miben mások a koronavírus idején született gyermekek. A Reggeli vendége, Dettre Imola gyógypedagógus, integrált szülő-csecsemő konzulens arra a kérdésre, hogy mi minden okozott még nehézséget a családoknak, illetve a kisgyermekeknek ebben az időszakban, elsők között emelte ki a baba biztonságos kötődésének alakulását, amelynek alapja a korai kapcsolat minősége, amire kifejezetten negatív hatással van a stressz. A feszültség megnehezíthette az anyák kapcsolódását a kisbabájukhoz, ez pedig befolyásolhatta a kötődés kialakulásának folyamatát is.

Szlankó Viola, pszichológus és a UNICEF gyermekvédelmi igazgatója szerint a mentális problémákkal küzdő fiatalok fele 14 év alatti gyerek, háromnegyede pedig 20 év alatti. A világ több pontján a második vezető halálok az öngyilkosság a 15-19 évesek körében, ezért fontos lenne, hogy elég iskolapszichológus legyen és a gyerekek ne érezzék cikinek, hogy segítséget kell kérniük.

A legkeményebb bűnözők közt tartották fogva Floridában, állítja a zenész.

Szorongás, dühkitörés, alvászavarok, állandó bűntudat – ezek a leggyakoribb tünetei az ukrán veteránoknak, akik nehezen találják az utat vissza a társadalomba – mondta a legnagyobb ukrán veteránokat segítő civil szervezet alapítója. Arra számítanak, hogy több millió ember szorul majd segítségre. A szervezet munkáját egy európai unió által támogatott kijevi tanulmányút keretében ismerhette meg kollégánk Radnóti Anna. 

Közösségi háló, koncertek, fesztiválok, kocsmák, kávézók, házibulik, randevú applikációk: közösségi terek, ahol lehetne ismerkedni, kapcsolódni. De akkor mégis miért korunk járványa a depresszió és a magány? Hogyan lehetséges mindez? Mi történt az elmúlt évtizedekben? És miért magányos annyi fiatal is manapság? Az izraeli pszichológus professzor, Sam Vaknin azt mondja, bárhova is megy a világban, ahol a nyugati kultúra gyökeret vert, a magány, a szorongás pandémiaként terjed.

Sok beteg aggódik, mert nem kapni a gyógyszertárakban az egyik legismertebb szorongáscsökkentőt. Egy Baranya megyei patikában sokszor már a helyettesítő készítményből sem kapnak utánpótlást. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet szerint a készítmény külföldi gyártóhelyén van probléma. Ezért csaknem 20 európai országban akadozik a szállítás.

A koprofóbia egy létező betegség.

Milyen lélektani hatása lehet a hirtelen jött gazdagságnak? A lottózás kapcsán erre a kérdésre kerestük a válaszokat Gyarmati Rita szakpszichológussal a Reggeliben.