Posztcovid: évekkel a fertőzés után is depressziót, agyi ködöt és fáradtságot okoz a vírus

A Covid-19 évekkel a fertőzés után még mindig hatással van egyesekre: az egészségügyi problémák és az agyi köd a mai napig fennmaradhat azoknál az embereknél, akik a világjárvány korai szakaszában kerültek kórházba, sőt egyeseknél új tünetek is jelentkezhetnek – állítja egy új tanulmány.

Mint ismert, a koronavírusnak lehet egy olyan következménye, amihez hasonlót az influenzánál sohasem tapasztaltak: ez az úgynevezett hosszú covid vagy posztcovid. Az érintettek száma folyamatosan növekszik: csak Angliában és Skóciában jelenleg kétmillió ember tapasztalja az éveken át tartó tüneteket. A tudósok most megállapították: bár sok posztcovidos állapota idővel javul, jelentős részüknél két-három évvel később még mindig jelentkezhetnek kognitív zavarok. Sőt azt találták, hogy  

a posztcovid egyes tünetei, mint a depresszió, a szorongás és fáradtság inkább súlyosbodtak, mint enyhültek.

A Lancet Psychiatry című folyóiratban publikált, a Guardian által ismertetett kutatásban közel 500 olyan embernél vizsgálták a hosszú covidot, aki a vírus miatt kórházba került, mielőtt a védőoltások elérhetővé váltak volna. A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy az agyi köd, a fáradtság és az egyéb mentális problémák megmaradnak, esetleg felbukkannak-e később. A covid utáni agyi köd azzal jár, hogy az emberek feledékenyebbé válnak, nehezebben idéznek fel egy-egy korábbi emléket, és rövidebb ideig tudnak csak a feladataikra koncentrálni. A résztvevőkkel kognitív tesztet töltettek ki, amiből kiderült:

a fertőzés után két-három évvel átlagosan 10 ponttal alacsonyabb volt a betegek IQ-ja, mint ami koruk, iskolai végzettségük és más tényezők alapján várható lett volna.

Sőt kilencből egy embernél „súlyos kognitív deficit” jeleit mutatták ki, ami a vártnál 30 ponttal alacsonyabb IQ-szintnek felel meg. Az eredmények szerint ráadásul a covid után két-három évvel sokan közepes vagy súlyos depressziót (47 százalék), fáradtságot (40 százalék) és szorongást (27 százalék) éreztek. Ezek a tünetek pedig ahelyett, hogy idővel javultak volna, a fertőzést követő esztendőkben még átlagosan rosszabbodtak is.  

Ajánló: A Covid-19 két évvel a fertőzés után még mindig babrál egyesek agyával

A tudósokat ennek ellenére nem érte meglepetés. „Már a vizsgálat elvégzése előtt is tudtuk, hogy a Covid-19 más légúti fertőzésekhez képest nagyobb kockázattal jár a kognitív problémák, a depresszió és a szorongás kialakulásában” – mondta Dr. Max Taquet, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a résztvevők közül minden negyedik ember foglalkozást váltott, miután elkapta a vírust – gyakran azért, mert már nem tudtak megfelelni addigi munkájuk szellemi követelményeinek.

Az viszont szerinte jó hír, hogy az eredmények alapján bár a depresszióról, szorongásról és fáradtságról beszámoló betegek aránya nőtt, a kognitív problémák jellemzően enyhülnek az idő előrehaladtával. Míg hat hónappal a fertőzés után 44 százalékuknál regisztráltak kognitív deficitet, két-három évvel később már csak harmaduknál. A tanulmány szerzői egyúttal figyelmeztetnek: fontos időben észrevenni a posztcovid korai jeleit, és orvoshoz fordulni, mert így megelőzhető, hogy valakinél idővel súlyosabb betegség alakuljon ki.

Ausztráliában még mindig gyilkol a covid

A sydney-i székhelyű Actuaries Institute hétfői jelentésében közölte, hogy a többlethalálozás – azaz a világjárvány nélkül várható halálozáshoz képest bekövetkező növekedés – 2023-ban 5 százalékot ért el Ausztráliában. Ez jelentősen magasabb, mint a szezonális influenzajárványok éveiben tapasztalt 1-2 százalékos többlet – számolt be róla a Bloomberg.

„A covid még néhány évig érezteti majd hatását. A halálozás »új normális« szintje valószínűleg magasabb lesz, mintha nem lett volna a világjárvány – mondta Karen Cutter, az intézet halálozási munkacsoportjának szóvivője. A Covid-19 által közvetlenül és közvetve okozott haláleseteket vizsgáló jelentésből pedig kiderül: a vírus továbbra is a tíz leggyakoribb halálozási ok között van az országban. E szerint

2023-ban több mint 6100 ausztrál halt meg a covid miatt, így ez a kilencedik vezető halálozási ok az országban.

Bár eddig minden újabb hullám kevesebb halálesettel járt, mint az előző, a koronavírus valószínűleg a jövőben is jelentős mortalitási ok marad – különösen azok számára, akik nem kapták meg az ajánlott védőoltásokat és emlékeztető vakcinákat. Az ausztrál eredmények a brit lap szerint tovább gyarapítják a bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a Covid-19 rontotta a népesség – különösen az idősek, valamint a faji és etnikai kisebbségi csoportok – egészségi állapotát, és új alapokra helyezte a várható halálozási arányokat. A koronavírus folyamatos mutációi azt jelentik, hogy négy-öt havonta új változat vált ki covidhullámot – fogalmazott David Putrino ausztrál idegkutató, aki 2020 eleje óta tanulmányozza a világjárvány egészségügyi hatásait. 

A közhiedelemmel ellentétben ez mindig rosszabb lesz a veszélyeztetettek számára, mint az influenza

– tette hozzá.

A kutatók a 2020 és 2023 közötti időszakra nézve megállapították, hogy Ausztráliában a többlethalálozás 5 százalékban korlátozódott, mivel a koronavírus terjedésének megfékezésére jelentős intézkedéseket hoztak. Sok más helyen azonban a négyéves időszak átlagában nagyobb volt ez az arány: Latin-Amerikában mintegy 20, Kelet-Európában 14, az Egyesült Államokban pedig 10 százalékos többlethalálozás volt tapasztalható – áll a jelentésben.

Nálunk is megjelentek az új variánsok

Az új koronavírus FLiRT-variánsai – amelyek aminosav-mutációik alapján kapták nevüket – terjednek Európában és az Egyesült Államokban. Május végén az egészségügyi szakemberek figyelmeztettek az esetszámok növekedésére, amely szerintük nyáron tetőzhet. Az új variánsok tünetei hasonlóak az omikronéihoz – láz, köhögés, légszomj, fáradtság, izomfájdalom, fejfájás, íz- vagy szaglásvesztés, torokfájás, orrfolyás, hányinger, hányás és hasmenés –, de akár teljesen új szimptómákat is okozhatnak, a lappangási idő pedig akár két hét is lehet. A szakemberek szerint a legelső, a vuhani törzs ellen kidolgozott vakcinák a FLiRT esetében 60-70 százalékos védelmet nyújtanak, az omikronra kifejlesztett oltások 85-90 százalékos hatékonyságúak.

Kézből kicsavart mikrofon, nyunyóka és hipós tojás – 4 éve így búcsúzott az operatív törzs

Júniusban volt négy éve, hogy elbúcsúzott a Müller Cecília országos tisztifőorvos vezetésével naponta bejelentkező testület, az Operatív Törzs – legalábbis átmenetileg. 2020 márciusától a járványügyi korlátozásokra vonatkozó szabályoktól kezdve a gyümölcsmosás rejtelmein és a magyar ember dalszeretetén át egészen a nyunyókák szakszerű kezeléséig megkaphattunk minden fontos koronavírussal kapcsolatos információt. Mint a Híradó korabeli riportjából megtudhattuk, Müller Cecília a saját ruháit viselte a sajtótájékoztatókon, ezeket külön Instagram-oldal gyűjtötte.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images