Szorong, depressziós az EU, főleg a járvány óta – most készülhet először uniós stratégia a mentális egészségről

Hajmeresztő statisztikák, szorongó kontinens, súlyos stigmák – 2024-ben sem tart ott az Európai Unió a mentális egészség terén, ahol ideális lenne. A múltban az EU szervezetei pedig nem is foglalkoztak mélyen a témával. Múlt év decemberében jelent meg az első mentális egészségről szóló uniós jelentés, amely az Európai Parlament elé került. Ha valakinek nem lenne elegendő indok az európai polgárok jóléte ahhoz, hogy komolyan vegye a témát, érdemes megemlíteni a pénzügyi vonatkozásait is. Az Európai Tanács szerint ugyanis 

a mentális egészséggel kapcsolatos „tétlenség” évente 600 milliárd eurójába kerül az uniónak.

A mostani jelentést Sara Cerdas portugál szocialista politikus készítette el, és az Európai Parlament képviselői túlnyomó többségben szavazták meg. Igaz, nem túl sokan vettek részt a szavazáson, a 705 képviselőből mindössze 69-en. Ebből 59 képviselő mellette, hatan ellene szavazott, négyen pedig tartózkodtak. A magyar képviselők közül csak a fideszes Tóth Edina jelent meg a december 12-i plenáris ülésen, hogy a jelentés elfogadása ellen szavazzon. A dokumentum szövegében egyébként összesen 21 alkalommal szerepel a „gender” szó.

Az egészségügyi háttérrel is rendelkező Sara Cerdas most az rtl.hu-nak beszélt arról, mennyire fajsúlyos ez a téma, különösen a covidválság után, a mai háborús és inflációs környezetben.

„Nyilvánvaló, hogy az ügy nem kapott túl sok figyelmet a múltban” – fogalmazott lapunknak a képviselő, aki szerint „hajmeresztő adatok vannak arról, hogy mekkora problémává váltak a mentális gondok, főleg a koronavírus-járvány után”, és ennek egyik megnyilvánulása a depresszió tüneteinek erősödése. Hozzátette, hogy mivel a járvány csupán pár éve ért véget, a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok a probléma méretéről nem teljesek. Ő úgy véli, hogy 

a jövőben még pontosabb, valószínűleg ijesztőbb képet kapunk majd arról, mekkora hatása is volt a covidnak és a vele járó lezárásoknak.

A depresszió és a tüdőgyulladás

A mentális betegségek azonban már a járvány előtt is problémát jelentettek. „Ezért is akarjuk, hogy az Európai Bizottság több lépést tegyen ebben a kérdésben. Az én jelentésem ezt alapozza meg” – tette hozzá. Az elmúlt évtizedekben Cerdas elmondása szerint semmilyen nagyívű, különösen széleskörű projekt nem célozta uniós pénzből a mentális betegségek kutatását. „Teljeskörű európai mentális egészségügyi stratégiát szeretnénk”, amelynek ugyanúgy része lenne a kutatás, mint a kezelés, valamint az edukáció is – jelentette ki. Cerdas azt szeretné, ha a stratégia konkrét célokat, elvárásokat fogalmazna meg, ezáltal a jövőben pontosabban nyomon lehetne követni, hol tart az EU mentális állapota.

Úgy kell beszélnünk a mentális egészségről, ahogy a fizikai egészségről is beszélünk

Általában a tüdőgyulladást és a depressziót szoktam párhuzamba állítani példaként. Amikor kiderül, hogy valakinek tüdőgyulladása van, a környezete rögtön segít alkalmazkodni neki: elugranak gyógyszerért, megértik, hogy ki kell hagynia pár nap munkát, és tisztában vannak azzal, hogy nem lehet terhelni az illetőt.  Amikor valaki depressziós, az általános reakció egyáltalán nem ez” – mutatott rá a képviselő. Szerinte éppen ezért különösen fontos, hogy „küzdjünk a mentális nehézségek stigmatizálása ellen uniós szinten is”. Szerinte az Európai Uniónak az is feladata, hogy egyes országokat inspiráljon a fejlődésre, míg másoktól tanuljon a helyzet kezeléséről.

„Rendben van, ha nem érezzük magunkat rendben” – vallja Cerdas, aki szerint azért kell a mentális egészséget közös ügyként kezelni, mert „minden ember életében eljöhet a pont, amikor sérülékenynek, kiszolgáltatottnak érzi magát, és segítségre szorul”.

Mennyire súlyos a helyzet?

Magát a jelentést el sem kell olvasnunk ahhoz, hogy lesújtó képet kapjunk az EU népének mentális állapotáról: számos korábbi statisztikából is tudható hogy súlyos a helyzet. A Euronews által ismertetett januári kutatás szerint a három legfontosabb mentális probléma az európai dolgozók körében a szorongás, a depresszió, valamint az alvászavarok. A kutatás ráadásul úgy becsüli, hogy az esetek túlnyomó többségében ezek a problémák diagnózis nélkül maradnak, tehát esély sincs arra, hogy szakemberek kezeljék őket.

Az Egészégügyi Világszervezet (WHO) honlapja szerint az európaiak 4,3 százaléka, azaz összesen 40 millió ember szenved depresszióban, az Európai Tanács pedig azt írja, hogy minden hatodik EU-s állampolgárnak volt mentális egészégügyi problémája már a járvány előtt, egy tavaly nyáron közzétett felmérés szerint pedig a válaszadók 46 százaléka érezte magát levertnek, szorongónak a megelőző egy évben. 

A WHO tavaly októberben publikált felmérése a covidot sejti a mentális egészégromlás hátterében Európában. Utóbbi kutatás arra jutott, hogy a fiatal nők a legkitettebbek a mentális zavaroknak: a 15 éves lányok körében mérték a legrosszabb eredményeket. Cerdas jelentésének szövege is felveti, hogy a szexizmus és a homofóbia is szerepet játszik egyes emberek mentális egészségének romlásában. Emellett rámutat arra is, hogy a fiatalok körében a legsúlyosabb a helyzet.

Hihetetlen és félelmetes, hogy a tinédzserek körében a második legelterjedtebb halálok az öngyilkosság, a fiatal felnőttek körében pedig az első 

– mondta Cerdas, aki szerint a fiatalok a változó életkorból fakadó problémáik miatt kitettebbek a mentális betegségek kockázatának. A jelentés készítőinek az is feltűnt, hogy az életkor és a nem mellett a problémák országonként és régiónként is eltérőek. Általánosságban elmondható, hogy az EU szegényebb régióban elterjedtebbek a mentális betegségek, és hogy az ott élőknek a legnehezebb segítséghez jutniuk. Úgy véli, hogy az egységes európai stratégiának ezeket a változókat is figyelembe kell majd vennie, hogy igazán hatékony lehessen. „Ráadásul sokkal költséghatékonyabb a megelőzéssel és figyelemfelkeltéssel foglalkozni, mint a már kialakult krízist kezelni túl későn” – mondta Cerdas arról, hogy miért érné meg hosszú távon, ha az EU többet foglalkozna ezzel a problémával.

Adódik a kérdés: miért kapott a múltban ilyen kevés figyelmet a téma, ha tényleg ilyen súlyos? Cerdas ezt nem tartja meglepőnek. Úgy véli, hogy ha az EU-ról van szó, akkor „a média szívesebben foglalkozik aktuálpolitikai, pénzügyi témákkal, mint például a költségvetéssel vagy a jogállamisággal”. Viszont szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 

az unió mennyit segíthet az embereknek a hétköznapi életben, hogyan segíthet nekünk napról napra. 

Szerinte ezt is figyelembe kell venni, amikor az EU-tagságról és az EP-választásokról gondolkodunk.

Nyitókép: Getty Images