Szorong a csoportos csevegések miatt? Nincs egyedül

A közösségi média mindennapi életünk megkerülhetetlen része lett. A koronavírus-világjárvány alatt sokan kényszerültek arra, hogy regisztráljanak ezekre az oldalakra, hiszen csak így lehetett kapcsolatot tartani barátokkal, ismerősökkel, bizonyos platformok pedig a munkahelyeken és a távoktatásban is fontos szerepet játszottak.

Noha már a megelőző években is népszerűek voltak, ekkor robbantak be csak igazán a csoportos chatek, ahol az emberek megoszthatják mindennapi kis dolgaikat, mémeket küldözgetnek egymásnak, programokat szervezhetnek vagy csoportmunkákat bonyolíthatnak le, például egy egyetemi órához vagy munkahelyi feladathoz. 

A legtöbben itthon talán a Messengert használják erre a célra, esetleg a Vibert vagy a külföldön népszerű WhatsAppot. Sokak számára az online csoportos csevegések teret biztosítanak a kapcsolatok fenntartásához, akadnak azonban szép számmal olyanok is, akiket kimondottan irritálnak, sőt: kutatások alátámasztják, hogy ezek egyesek mentális egészségét is megterhelhetik. Vannak, akik a túlzott interakciók miatti stresszről számolnak be, míg mások amiatt szoronganak, hogy nem mernek kilépni ezekből a csoportokból, mert félnek attól, hogy ez kínos helyzetet teremthet.

Nyomasztó csevegések   

Egy nemrégiben az Egyesült Államokban és Angliában végzett, közel ezer ember megkérdezésével készült felmérésben tízből négy válaszadó jelezte: túlterhelik őket a csoportos csevegések üzenetei és a folyamatosan felugró értesítések. Kate Mannell, a Deakin Egyetem munkatársa pedig a The Conversation című tudományos lapban számolt be saját kutatásáról, amelyben hasonló eredményekre jutott. Azt találta, hogy

a csoportos chatek üzenetei és az értesítések mennyisége nyomasztó lehet egyeseknek.

A kutatás egyik résztvevője felidézett egy szemléletes esetet. Ő benne volt egy olyan csoportban, amit azért hoztak létre, hogy megbeszéljenek egy közös szülinapi ajándékot. Elmesélte, hogy egyik nap otthon felejtette a telefonját, és mire hazaért, azzal szembesült, hogy több mint 200 üzenetről maradt le. Egy másik résztvevő pedig arról számolt be, hogy a legaktívabb csoportos chatje már kora reggel hangos, és hajnalig el sem csendesedik, ami frusztrációval tölti el. A kutató szerint

különösen igaz ez azokra, akik egyszerre több csoportnak is tagjai – így ők nehezen tudják követni, hogy miről van szó az egyes beszélgetésekben, mit terveznek ismerőseik. 

Szóvá tették azt is, hogy néha a chatcsoportokban teljesen másról beszélgetnek az emberek, mint amire eredetileg létrehozták azokat. De olyan is előfordult a beszámolóknál, hogy heves vitába torkollott egy húszfős vacsora megszervezése, mert nem tudtak dűlőre jutni a résztvevők, hogy batyus buli legyen vagy sem.  

Az emberek mindezt gyakran úgy kezelik, hogy elnémítják a csoportos csevegéseket. Ez azonban azt jelentheti, hogy nem értesülnek időben a fontos dolgokról, amik lehet, hogy őket is érintenék. A legtöbben már hallhatták a kimaradástól való félelem (Fear Of Missing Out – FOMO) kifejezését, ami ilyenkor jelentkezik. A téma egyik első kutatója, Andrew Przybylski brit pszichológus meghatározása szerint a FOMO egy erős félelem attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk – ami valljuk be, a legtöbbször valóban nem kellemes érzés. Elias Aboujaoude, a kaliforniai Stanford Egyetem pszichiátere korábban a BBC-nek nyilatkozva azt mondta: 

ha nem válaszolunk azonnal egy üzenetre, az nyugtalanít bennünket, mert olyan érzést kelt bennünk, mintha lemaradtunk volna valamiről.

Se maradni, se kilépni nem akarnak

Biztos sok emberrel előfordult már, hogy olyan csoportba vették be a Facebookon, ahova magától nem lépett volna be. A kérdést tovább bonyolíthatja, ha valakinek megromlott a kapcsolata a kedvenc chatcsoportja egyik tagjával, és nem szívesen beszélgetne vele többet.

A fent idézett kutatás egyik résztvevője például elmesélte, hogy négyen indítottak egy baráti csoportot, amikor elkezdték az egyetemet. Egy évvel később az egyikük eltávolodott, és csak „láttamozta” az üzeneteket, míg a többiek továbbra is használták azt csevegésre és találkozók szervezésére. Ezt kínosnak élte meg, és ezután kétszer is meggondolta, hogy létrehozzon-e új chatcsoportot másokkal. Más válaszadók pedig úgy érezték, hogy

„csapdába estek” a csoportos beszélgetésekben, amelyeket legszívesebben elhagynának, de nem szeretnének kellemetlen helyzetet teremteni. Feszélyezné őket, mivel a Messenger jelezné a többi tagnak, ha kilépnek a csoportból.

Mi a megoldás?

Fontos megjegyezni, hogy a problémák nem megoldhatatlanok. A különböző kutatások azt mutatják, hogy az online beszélgetéseket az emberek a kisebb csoportokban, közelebbi barátokkal élvezik a legjobban. A szakértők szerint teljesen rendben van, ha nem válaszol valaki egy üzenetre azonnal, emiatt nem szabad rosszul éreznünk magunkat. A Deakin Egyetem munkatársa emellett nem zárja ki, hogy majd kialakul egyfajta általános etikett a fentebb említette kínos helyzetek kezelésére, és idővel a platformok is foglalkozni fognak a kérdéssel. A kutató addig is a következőket tanácsolja az érintetteknek:

• a csoportos csevegést csak kevés emberrel használják, és elsősorban olyanokkal, akiket ismernek, vagy akikkel kapcsolatban biztosak benne, hogy jól kijönnének egymással;
• próbálják meg máshogyan megszervezni a közös eseményeket (személyesen, privát üzenetekben, telefonhívásokkal, Facebook-eseményekkel stb.);
• kapcsolják ki a chatek értesítéseit, vagy korlátozzák a csoportokban való aktivitását;
• ha furán érzik magukat, beszéljenek róla az adott csoport azon tagjával, akit a legjobban ismernek. Előfordul, hogy belelátunk dolgokat mások viselkedésébe, ez az online írásos kommunikáció egyik velejárója. Simán lehet, hogy akiről azt hisszük, kerül minket, valójában már rég lenémította a csevegést.  

Így hat a magyar fiatalok mentális egészségére a közösségi média

Nemrég egy átfogó kutatás is készült a magyar fiatalok mentális egészségéről, az adatok pedig aggasztók. A hanyatlás egyik oka az állandó telefon- és közösségimédia-használat. Hogy mi mindent tehetnek még a szülők, és hogyan tudják hasznos dolgokra felhasználni a gyerekek a közösségi médiát, kiderül a lenti videóból.

Ajánló: Egy nemzedéket taszítanak szorongásba az okostelefonok a híres szociálpszichológus szerint

Nyitókép (illusztráció): Getty Images