Kijelenthető, hogy közösségimédia-függő nemzet vagyunk? – nem elég, hogy ezeket az oldalakat pörgetik, jórészt innen tájékozódnak a magyarok

Dánia és Ciprus után Magyarországon használják a legnagyobb arányban a közösségi médiát az Európai Unióban – derült ki az Eurostat múlt héten közzétett, 2023-as adataiból.

Az uniós statisztikai hivatal definíciója szerint a „közösségi hálózatokban résztvevő személyeknek” számítanak azok, akik létrehoztak profilt vagy üzenetet küldtek az olyan platformokon, mint amilyen a Facebook, az Instagram, a TikTok, a Snapchat vagy a Twitter utódjaként ismert X nevű mikroblog-szolgáltatás. Az uniós toplista élén a dánok állnak, náluk tízből kilencen számítanak közösségimédia-használónak, a második helyen pedig Ciprus végzett, ahol ennek aránya 83 százalék. Az adatokból kiderül: Magyarország dobogós a közösségi média használata terén.

A magyarok 81 százaléka pörgeti ezeket az oldalakat, amivel a harmadik helyen áll az egész EU-t tekintve. Az uniós átlag ennél jóval alacsonyabb, mindössze 59 százalék.

A közösségi média kifejezetten népszerű a skandináv államokban: a negyedik helyen Finnország, az ötödik helyen pedig Hollandia áll – 79, illetve 76 százalékkal. Az adatok szerint egyébként a közösségi média legkevésbé a franciákat érdekli. Franciaországban az embereknek mindössze 44 százaléka aktív az oldalakon. De a németeknél is a lakosság kevesebb, mint fele, Olaszországban pedig csupán 52 százaléka. Ahogy a lenti térképen is látható, a környező országokban lényegesen kevesebben vannak, akiket olyannyira lekötnek ezek a platformok, mint a magyarokat. 

Szlovákiában (57 százalék), Horvátországban (62 százalék), valamint Ausztriában és Szlovéniában (63-63 százalék) is kevesebben pörgetik a társas platformokat, egyedül Romániában (75 százalék) közelítenek a számok a magyar átlaghoz.

Hazánk emellett régiós bontásban is az élen jár ezen a téren. A listát hat dániai régió vezeti 89-93 százalékos aránnyal, de rögtön utána a magyar főváros (86 százalék), Közép-Magyarország (85 százalék) és Pest (84 százalék) következnek. 80 százalék alatt csak az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt ez az arány. 

A magyar tinik már a közéletet is a TikTokon követik

Magyarországon nem látszanak olyan trendek, amelyek megfordíthatják a folyamatokat, elfordítva az embereket a platformoktól, legyen szó általános vagy céges használatról. Minden adatvédelmi botránynál, vagy amikor kiderül, milyen rossz hatással van a fiatalok fejlődésére a közösségi média, akkor kampányszerűen sokan azt mondják, hogy otthagyják, de a számuk sosem haladja meg a frissen regisztrálókét – magyarázta az rtl.hu-nak Forgács Mariann socialmedia-szakértő, a Be Social ügynökség ügyvezetője. A szakértő szerint a növekedés vélhetően a koronavírus-járványnak tudható be. 

A világjárvány alatt mindenki rákényszerült arra, hogy felregisztráljon a közösségi oldalakra, csak így lehetett kapcsolatot tartani barátokkal, ismerősökkel, bizonyos platformok a távoktatásban is fontos szerepet játszottak.

A közösségi média tömegek számára funkcionál hírforrásként, sokan innen tájékozódnak a világ fontos eseményeiről. Ezeken az oldalakon azonban az algoritmusok határozzák meg, milyen tartalmak kerülnek a felhasználók szeme elé és sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy ez milyen nagy mértékben meghatározza a hírfogyasztásukat.

A Mérték Médiaelemző Műhely és Medián közös, 1200 fő megkérdezésével készült tavalyi kutatásában többek közt arra is keresték a választ, hogy a Google, Facebook vagy más szolgáltató által felkínált politikai tartalomra milyen gyakran kattintanak a válaszadók. Meglehetősen magas, 19 százalék volt azok aránya, akik minden nap megteszik ezt, összességében pedig arra jutottak, hogy 

a válaszadók több mint fele rendszeresen tájékozódik a nagy digitális platformok által felkínált tartalmakból.

Forgács Mariann felidézte saját, tavaly tavasszal közölt felmérésüket, amely a 14-25 évesek online szokásait elemezte, és több mint háromezer fiatal megkérdezésével készült. A kutatásból kiderül, hogy ez a generáció már nem nagyon olvas hírportálokat. 

Elsősorban az Instagramról tájékozódnak a világ fontos eseményeiről, ezt az oldalt követi a Facebook és a TikTok. 

Mindhárom platformot a korosztály több mint 60 százaléka említette, csak utánuk jönnek a hírportálok, ha tájékozódásról van szó.

Valószínűleg az idősebbeknél is ez a tendencia. Itt tartják a kapcsolatot ismerőseikkel, tanulnak meg új dolgokat és tájékozódnak, ebbe az irányba tart a világ

– fejtette ki a socialmedia-szakértő. 

Hozzátette, a tinik után a mostani, készülő kutatásukban az 55 év felettiek digitális szokásait vizsgálják. A kérdőívek kitöltése még zajlik, de az előzetes részadatokból már látják, hogy az idősebbek inkább tematikus Facebook-csoportokban kommunikálnak szívesen egymással. Szemben a fiatalokkal, akik nem vagy viszonylag ritkán posztolnak, kerülik a hozzászólást, általában csak megnyitják az oldalt és végigpörgetik a hírfolyamot.

A Facebook-összeomlás is rámutatott

Hogy mennyire része a magyarok mindennapi életének a közösségi média, azt a szakértő szerint jól mutatja, mekkora fejletlenség volt, amikor március 5-én nagyjából másfél órára leálltak a Meta csoporthoz tartozó közösségi oldalak, a Facebook, a Messenger és az Instagram. Mindenki a szívéhez kapott, hogy mi lesz így a baráti kapcsolatival, a kisvállalkozásaival, ha nem tud bejelentkezni az oldalakra.

Természetesen nem csak itthon figyelték döbbenten az emberek, mitől állt le a Facebook. hanem a világ minden táján. „Nem mindig, minden kimaradás oka egy kínai vagy orosz hacker” – fogalmazott a Fókusznak a leállás után Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, aki elmondja a lenti videóban, mi történhetett.

Közösségimédia-függő nemzet a magyar?

Minden függőségre igaz a hasonlat, miszerint ébredés után az első gondolatod az, aminek a függője vagy, elalvás előtt pedig az utolsó. Ez teljesen jól ráhúzható a közösségi médiára, hiszen az okostelefonunk mindig kéznél van, mindig ott van az ágyunk mellett – fejtette ki Forgács Mariann. 

Szerinte a friss uniós adatok fényében kijelenthető, hogy közösségimédia-függő nemzet vagyunk, de ennek számtalan oka lehet. Van, akinek nincs pénze kulturális programokra vagy egyéb szórakozásra, viszont a Facebook mindig elérhető, ott tud kapcsolatot tartani ismerőseivel még akkor is, ha nem tud elutazni hozzájuk. „Ez egy költséghatékony megoldás, lehet pont ezért töltik ott a szabadidejüket” – mondta Forgács Mariann. Megjegyezte, a social médiának számos jó oldala van, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy elrabolhatja a szabadidőnket és rossz hatással is lehet a baráti kapcsolatainkra.

Még mindig tanulnunk kell, hogyan, mire és mennyit használjuk a közösségi médiát

– tett hozzá.

A szakértőt arról is megkérdeztük, mit tanácsol a szülőknek, akik azt látják, hogy egyre többet használják a gyerekeik a közösségi oldalakat, és aggódnak. Hangsúlyozta: „mutassanak jó példát a felnőttek. Nem jogos kiborulni a szülőknek attól, hogy a gyerek nyomkodja a telefont a vacsoraasztalnál, amikor elképzelhető, hogy ők maguk is folyton ezt csinálják. A gyerekek nem lesznek feltétlenül önmaguktól ilyenek, csak mintákat követnek.

Meg kell tanítani őket normálisan használni a közösségi médiát, a szülőknek pedig nyitottnak lenniük, ha a gyerek szeretne nekik tanítani valamit.

Így hat a mentális egészségünkre a közösségi média

Nemrég átfogó kutatás készült a fiatalok mentális egészségéről, az adatok pedig aggasztók. A hanyatlás egyik oka az állandó telefon- és közösségimédia-használat. Hogy mi mindent tehetnek még a szülők, és hogyan tudják hasznos dolgokra felhasználni a gyerekek a közösségi médiát, kiderül a lenti videóból.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az álhírek, a dezinformáció és a propaganda terjedésének nagyon jó táptalaja a közösségi média. Az online platformokon gyorsan terjedő hamis információk alkalmasak arra, hogy megtévesszék a közvéleményt, akár befolyásolva a választópolgárok döntéseit. Általános bizalmatlanságot ébreszthetnek az online tartalmak iránt, ami tovább nehezítheti a valós és megbízható információk eljuttatását a közönséghez. Mindezt tovább bonyolítja, hogy például a Facebookon javarészt attól függ, kihez jutnak el a tartalmak, hogy mennyit költünk hirdetésekre.

Ajánló: Nyolc hét alatt 114 millió forintot költött a Megafon Facebook-hirdetésekre

Floridában betiltanák a fiataloknak

Floridában idén bemutattak egy törvényjavaslatot, amely értelmében kitiltanák a közösségi médiából a 16 éven aluliakat. Így próbálnák védeni a fiatalokat többek között az internetes zaklatástól és a gyerekekre vadászó szexuális bűnözőktől. Kutatások szerint a közösségi média túlzott használata növeli a hangulatingadozások kockázatát, illetve az étkezési- és testképzavarok kialakulásának a valószínűséget is.

Ron DeSantis floridai kormányzó márciusban előszar megvétózta, majd végül támogatta a javaslatot, miután módosították azt. Az új tervezet értelmében szülői engedéllyel használhatnák a 14-15 év közöttiek a közösségi médiumokat, a fiatalabbak számára viszont továbbra is tiltólistára tennék mindet. A teljes tiltással korábban a Fókusz is foglalkozott:

Nyitókép (illusztráció): Pexels