Az orvostudomány óriási vakfoltja: testi betegségek is okozhatják a mentális zavarokat

A pszichiáterek egyre biztosabbak abban, hogy a mentális betegségek egy része fizikai betegség miatt alakul ki, írja az Economist. Ez azért fontos, mert jelenleg nem bevett gyakorlat, hogy szorongásos, depressziós vagy akár figyelemzavarok mögött testi okokat keressenek az orvosok – holott sok beteg életét és gyógyulását könnyíthetné meg, ha aktívan odafigyelnének erre a szakemberek.

A lap a fiatal Jessica Huitson példáját hozza fel: nála kislánykorában, 12 évesen kezdődtek a különböző izomrángások. A helyzet odáig fajult, hogy egész testre kiterjedő rohamai lettek, amik miatt kórházi ápolásra szorult. A brit Durham kisváros kórházában megállapították, hogy nincs testi baja, szorongásos zavart diagnosztizáltak nála. Az orvosok azt mondták édesanyjának, hogy biztos sokat tiktokozott.

Azonban később kiderült, hogy a család által megalázónak talált procedúra során még tévedtek is az orvosok, Jessica tüneteit ugyanis egy Streptococcus baktérium kiváltotta autoimmun betegség okozta. A durhami kórház orvosainak eszébe kellett volna, hogy jusson az úgynevezett „gyerekkori autoimmun-neutropszichiátriai rendellenesség” nevű tünetegyüttes. Ennél a betegségnél a mentális zavarokat közvetlenül a baktériumfertőzés okozza, így Jessicánál a fertőzés kezelésével ezek a tünetek is enyhültek.

Nem az ő esete az egyetlen, amely fájdalmas példaként szolgál arra, hogy a szakemberek gyakran nem veszik észre, hogy konkrét fizikai okra vezethető vissza egy-egy mentális rendellenesség. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy számos fertőzés okozhat olyan betegségeket, zavarokat, mint az ADHD, a depresszió, a szorongás vagy éppen a pszichózis. A fertőzések ráadásul csak a kirakós játék egy darabját képezik: másféle testi betegségek, például gyulladások, emésztési zavarok is erősen hathatnak a mentális egészségre.

Egyre több jel utal arra, hogy a pszichiátria vakfoltjában léteztek eddig olyan szindrómák, amelyek nagyon sokunk életére gyakorolnak negatív hatást.

Fel kell térképezni a test és elme közti kapcsolatot

A neurobiológiáról fontos megjegyezni, hogy korántsem egy „befejezett” tudományágról van szó: 2016-ban például arról adott hírt a Live Science, hogy kiderült, még csaknem száz felfedezetlen terület létezik az emberi agyban. Így egyelőre azt sem lehet pontosan leírni, mi a hatásdinamikája az elmére átterjedő fizikai kórságoknak – csak szorgalmazni lehet, hogy minél több kutatást végezzenek ezen a területen.

Megválaszolni való kérdésből ugyanis számos akad, például: 

• miért szenved a bipoláris zavarban szenvedők 90 százaléka valamiféle visszatérő testi betegségtől is? 
• Miért működnek más és másfajta gyógyszerek a depressziósok számára? 
• Miért nem lehet jelentősen javítani az OCD-s (rögeszmés-kényszeres zavartól szenvedő) gyerekek 46 százalékának állapotán?

Az Economist arról ír, hogy a pszichiátria a múltban elsősorban a tünetek leírására és kezelésére fókuszált, nem pedig a háttérben álló okok pontos felkutatására. Ehhez a többi között az is hozzájárult, hogy az agy pontos feltérképezésére szolgáló technika csak nemrég jelent meg és vált elérhetővé. Az első MRI-gépet csak 1974-ben alkalmazták először.

E hozzáállás előnye volt, hogy a pszichiátria a betegségeket nagyrészt egységesen diagnosztizálta. Viszont közben „úgy rendezte csoportba a betegeket, hogy egyáltalán nem vette figyelembe a tüneteik mögött álló háttérmechanizmusokat”. A depressziónak és a szorongásnak például több hasonló tünete is lehet, és manapság már azt kérdezgetik a kutatók, hogy a hatásmechanizmus alapján vajon nem ugyanaz a rendellenesség áll-e a hátterükben – amely páciensenként váltogatja, hogy pontosan milyen kórképet produkál.

Ez pedig ahhoz vezethet, hogy az új gyógyszereket is a betegek túl szűk csoportjain tesztelik, tehát a rájuk épülő kezelési módok is kevésbé lesznek hatékonyak.

Vissza az alapokhoz

A lelki bajok testi okainak témájában 2007-ben történt komoly áttörés, amikor a Pennsylvaniai Egyetem kutatóinak munkája kimutatta, hogy száz, egyre súlyosbodó pszichiátriai tünettel rendelkező beteg állapotát valójában egy autoimmun betegség okozza. Többük szervezete ezért antitesteket termelt, amelyek eljutottak az agyba, itt pedig bizonyos receptorok gyulladásához vezettek, amelyek miatt a betegek paraoiddá, agresszívvé váltak, valamint hallucináltak is.

Később egy oxfordi kutatás állapította meg azt, hogy a pszichózisban szenvedő betegeknél viszonylag gyakori a magas antitestszám. Ám az nem derült ki, hogy ezek miért és hogyan termelődnek, illetve hogyan jutnak el az agyba.

Ennél nagyszabásúbb kísérlet is akadt arra, hogy a pszichiátria figyelmét a tünetekről az okok, a kauzáció irányába fordítsák. 2013-ban az USA egyik egészségügyi hatósága, a National Institute of Mental Health nem kevesebb, mint 20 milliárd dollárt költött arra, hogy a tüneti hozzáállás alternatívájaként robusztus kutatásokkal fedje fel, hogyan kapcsolódnak egyes magatartásminták az emberi gének felépítéséhez. Ebből az derült ki, hogy

valószínűleg nem a génekben kell keresni a választ, mivel a rengeteg pénzből csak elenyésző számú és jelentőségű eredmény született.

Allen Frances, a Duke Egyetem pszichiáter professzora például arról beszélt, hogy az efféle biomarkerek utáni kutatás „fantasztikus intellektuális kaland volt, ugyanakkor teljes klinikai kudarc is”. 20 milliárd dollár adófizetői pénz pedig soknak tűnik egy „fantasztikus intellektuális kaland” finanszírozására.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a keresés itt véget is ért: a géneken kívül számos más mechanizmus vár felfedezésére az ember testében és agyában, amely segíthet megérteni a testi és a lelki nyavalyák kapcsolatát: egyelőre úgy tűnik, hogy az immunrendszer és az emésztőrendszer lehetnek a kulcsterületek. A kutatási módszerek pedig egyre fejlődnek, így még az is megeshet, hogy a gének modernebb eszközökkel való vizsgálatával errefelé is találnak majd érdekességeket a tudósok a közeljövőben.

Mit nyerhetünk a szemléletváltással?

Az Economist cikke szerint ha pontosabban feltérképezzük a fent említett testi-lelki kapcsolatokat, akkor a pszichiátria előbb-utóbb képes lesz hatékonyabb, személyre szabottabb kezeléseket ajánlani a betegeknek. A folyamat már el is kezdődött: számos más kutatás szól arról, hogy alapjaiban kérdőjelezzék meg egyes mentális zavarok diagnosztikai módszereit, és találjanak jobb, pontosabb, mélyebb alternatívákat.

Ebben segítheti a kutatókat a mesterséges intelligencia is, amely olyan pontos megfigyelőként azonosíthat be egyes magatartásmintákat, ahogy emberi lény nem lenne képes. Emellett a hihetetlenül bonyolult agyi folyamatok feltérképezésében is segíthet az MI.

Korábban az RTL-en arról is többször volt szó, hogy nemcsak testi okai lehetnek a lelki bajoknak, hanem lelki okai is a testieknek. A Reggeliben például arról beszélt Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus, hogy szorongást, depressziót, poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) és pszichoszomatikus betegséget is okozhat, ha csalók áldozatává válik az ember, és jelentős összeget veszít. Szerinte könnyen szégyenérzet alakulhat ki az áldozatokban, és magukat hibáztatják az átverésért. Hogyan lehet ezt feldolgozni? Részletek a videóban.

Havas Dóra gasztroblogger pedig azt idézte fel, hogyan tette tönkre egészségét okozott testi és lelki problémákat a pajzsmirigygyulladása. „Minden tünet előfordult az ízületi gyulladástól a depresszióig és a fáradtságig. Az egész hormonháztartásom felborult” – mesélte a celeb.

Pszichológus vendégszerzőnk korábban arról írt: a szexizmus, a megkülönböztetés testileg és lelkileg is megbetegíti a nőket. Hiába hiszik sokan, hogy a nők már-már túl sok jogot kaptak, a valóságban még mindig hátrányokat szenvednek el, aminek súlyos hatásai vannak az egészségükre nézve. Már gyerekkorban lefektetik annak alapjait, hogy a nő felnőtt jókislányként élje le az életét, dühét elfojtva, konfliktusokat nem vállalva, szükségleteit alárendelve a másokénak. Milyen sémák keserítik a nők életét, és mit lehet tenni ellenük?

A fizikai és a lelki jelenségek pedig annyira összefüggnek, hogy még egyes ételek túlzott fogyasztása is okozhat mentális zavarokat, vagy súlyosbíthatja azokat. Kevesen gondolnák, de az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyban hozzájárulhatnak ezekhez a problémákhoz. A gyorsételek és a sok tartósítószer akár depressziót is okozhat, akárcsak a túlsúly, vagy ha egyszerre túl sokat eszünk – erről beszélt Antal Emese dietetikus a Reggeliben, aki azt is elárulta, hogyan nézne ki egy ideális reggeli.

Nyitókép: Pexels