Mesterséges intelligenciával vadássza le az amerikai kémeket Kína

Kína Állambiztonsági Minisztériuma (MSS) a koronavírus-világjárvány idején bizalmas megbeszéléseket folytatott kínai technológiai vállalatokkal. A titkosszolgálat emberei a találkozókon arra panaszkodtak, hogy a hétköznapi megfigyelő kamerák nem felelnek meg az igényeiknek, mert azokkal nem tudnak rendesen kémkedni külföldi diplomaták után.

Valami jobbat szerettek volna. Egy szoftvert, amely azonnal aktát készít minden érdekes személyről a pekingi nagykövetségi negyedben, és a mesterséges intelligencia (MI) segítségével elemzi a viselkedési mintázataikat. A beszélgetések feljegyzései szerint azt javasolták, hogy az adatbázisokból és az utcai kamerák sokaságából származó adatokat (elérhetőségeket, mobiltelefon-adatokat, autók rendszámait stb.) táplálják egy rendszerbe, hogy kémjeik hatékonyabban tudják kiválasztani célpontjaikat, és feltárni azok sebezhetőségeit.

A kínai ügynökök végül meg is kapták, amit kértek: egy olyan, MI-alapú kémprogramot, amely a Pekingben tartózkodó külföldi diplomaták, katonatisztek és hírszerzők minden lépését figyeli 

– nyilatkozta a New York Timesnak az egyik ügyet ismerő személy.

Az amerikai lap oknyomozó cikkében több mint kéttucat tisztviselővel készített interjú és bizalmas dokumentum alapján tárta fel az 1983-ban alapított kínai állambiztonsági minisztérium felemelkedését. Az egykor háttérbe szorított MSS mára az ország elsőszámú kémügynökségévé nőtte ki magát, amely képességeit tekintve az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel, azaz a CIA-val vetekszik.

Hidegháború újratöltve?

A jelentés tanúsága szerint az amerikai és a kínai kémügynökségek közötti versengés a hidegháború éveit idézi, amikor a Szovjetunió állambiztonsága (KGB) és a CIA rivalizált egymással. A New York Timesnak nyilatkozó egyik szakértő azt mondta, hogy a kormányzó kínai kommunista párt (KKP) is ösztönzi más országok fejlett technológiájának vagy üzleti titkainak kiaknázását, és az utóbbi időben jelentősen megnőtt a kémkedés ezen területének intenzitása. A hírszerzés azonban kölcsönös: 

amíg az MSS a katonai és polgári célú technológiákat gyártó amerikai vállalatok után szimatol, addig a CIA több erőforrást irányít arra, hogy a mesterséges intelligenciát és kvantumszámítást fejlesztő kínai cégekről gyűjtsön értékes adatokat.

Fel volt adva a lecke az amerikaiaknak, aminek eredményeképpen a CIA beruházásokat hajtott végre és átszervezte magát – így jött létre 2021-ben egy új, kizárólag Kínára összpontosító csoport az ügynökségen belül. A Kínai Missziós Központot (CMC) azért hozták létre, hogy foglalkozzon a Kínai Népköztársaság jelentette globális és nemzetbiztonsági kihívásokkal, amit a legnagyobb fenyegetésnek tartanak, amivel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie.

Kína sem tétlenkedett

2022 októberében Csen Ji-hszint nevezték ki a hírszerzésért és kémelhárításért felelős állambiztonsági miniszternek a rendőrség, a jogi ügyek és a titkosszolgálat felügyeletére előléptetett Csen Ven-csing helyére. Csen Ji-hszin már sokszor hangoztatta Hszi Csin-ping elnök iránti lojalitását: egy kínai jogi folyóiratban júliusban közölt cikkében azt írta, hogy a nemzetbiztonság legalapvetőbb feladata megvédeni a Kínai Kommunista Párt hatalmát és a szocialista rendszert.

Csen Ji-hszin másik feladata az úgynevezett felforgató tevékenységek visszaszorítása. Az állambiztonsági miniszter mindenkit rávenne arra az országban, hogy jelentse a kémgyanús tevékenységet, sőt jutalmazná is annak leleplezését, erről augusztusban az rtl.hu is beszámolt. Kínában a nyáron egy olyan törvényt is elfogadtak, amely megtiltja a nemzetbiztonsággal és nemzeti érdekekkel kapcsolatos információk átadását – ám arra nem tér ki, pontosan mik ezek.

Az elmúlt években több tucatnyi kínai és külföldi állampolgárt tartóztattak le kémkedés gyanújával, köztük egy japán gyógyszergyár igazgatóját márciusban. Cheng Lei ausztrál újságíró pedig 2020 szeptembere óta volt letartóztatásban, miután azzal vádolták meg, hogy államtitkokat adott át egy másik országnak, őt idén októberben engedték szabadon.

Az MSS augusztusban arról számolt be, hogy leleplezett egy CIA-nak kémkedő kínai állampolgárt, akit Olaszországban szervezhetett be az amerikai nagykövetség egyik tisztviselője. Októberben pedig egy másik esetet jelentettek, amelynél egy amerikai védelmi intézet kínai kutatóját vádolták meg azzal, hogy az USA-nak kémkedik. Az amerikai lap szerint ezek a jelentések arra utalnak, hogy 

a CIA azért küzd, hogy újjáépítse hírszerzési képességeit Kínában, miután több mint egy évtizeddel ezelőtt az ottani kémelhárítás vereséget mért az amerikai ügynökhálózatra.

Amerikai állampolgárokat toboroz a kínai kémügynökség

A kínai kormány szakértői nyíltan csodálják az amerikai kémügynökségek képességeit. A helyi hírszerzési folyóiratokban is gyakran megjelennek olyan tanulmányok, amelyek az amerikai műveleteket vizsgálják, azonban ez fordítva is igaz. A CIA annak érdekében, hogy megértse, milyen fejlesztéseket végez Peking, olyan egyetemekhez és vállalatokhoz fordult segítségért, amelyeket gyakran keresnek fel kínai befektetők és kutatók, és ismerik az adott technológiákat – állítják a névtelenségüket kérő amerikai tisztviselők.

Peter Mattis, a CIA egykori elemzője pedig arról beszélt, hogy a kínai állambiztonság idővel taktikusabb lett és több pénzt is kapott Pekingtől, néhány tisztjüket pedig álcázva a magánszektorba küldték, hogy az üzleti életben is tapasztalatot szervezzenek. Az elmúlt években a technológiai vívmányok átvétele mellett

a kínai ügynökök a külföldi toborzási célpontjaikat is kiterjesztették, többek között amerikai állampolgárokra.

Az amerikai hírszerző ügynökségek először azután kaptak a fejükhöz, hogy kiderült: az MSS több mint tíz éve beszervezett egy amerikai diákot Kínában. Glenn Duffie Shriver a kínai hírszerzés utasítására állásra pályázott az Egyesült Államok külügyminisztériumában és a CIA-ban, ám végül nem járt sikerrel, és kémkedés miatt 2011-ben négy év börtönre ítélték.

Az ügynek jelentős következményei lettek: az amerikai kémelhárítók gyanakvóbbá váltak azokkal kormányzati állásokra pályázókkal szemben, akik Kínában tanultak vagy ottani kapcsolataik voltak, és figyelmüket az MSS tartományi irodáira irányították, amelyek Hszi regnálása alatt egyre agresszívebb tengerentúli műveletekbe kezdtek. Olyan online álláshirdetéseket tesznek közzé, amelyek nem kötődnek közvetlenül Kínához, gyakran közvetlenül egyetemeken toboroznak ügynököket. 

Az ügyet ismerő források szerint az elmúlt években a kínai állambiztonság technológiai szakértőket, köztük hekkereket is be akart szervezni.

A Sanghaj melletti Csiangszu tartományban működő iroda egy másik, amely amerikai titkok, különösen védelmi technológiák megszerzésére összpontosított. Egyszer például azzal bíztak meg egy diákot, aki Chicagóba ment volna mérnöknek tanulni, hogy legalább kilenc másik embert beszervezzen, akik segítenek légi- és műholdas technológiákat lopni. A fiatal férfi célja az volt, hogy munkát szervezzen a CIA-nál, az FBI-nál vagy a NASA-nál, 2018-ban azonban letartóztatták és nyolc év börtönre ítélték. Kezelőjére ugyanarra az ébren csapott le a szövetségi nyomozóiroda Brüsszelben, ezzel ő lett az első MSS-ügynök, akit kiadtak az Egyesült Államoknak.

A Pentagon szerint nem kémkedett a lelőtt kémballon

A Pentagon nyáron azt közölte, hogy nem gyűjtött hírszerzési információkat az a kínai léggömb, amelyet februárban lőttek le az Atlanti-óceán fölött, az Egyesült Államok légterében. A ballon hírszerzési képességei ugyanakkor az USA szerint aggasztóak voltak, képes lett volna információkat továbbítani Pekingbe. Útvonala több titkos katonai, kormányzati létesítmény fölött vezetett, ezért volt indokolt végül a lelövése. 

Kína mindvégig azt állította, hogy az amerikaiak „ágyúval lőttek verébre”, és hogy egy a szél által eredeti útvonaláról letérített, meteorológiai célokat szolgáló léggömbről volt szó. Az emlékezetes és világszerte nagy visszhangot kiváltó eset jelentősen rontott Washington és Peking amúgy is mélyponton lévő viszonyán, és a léggömb lelövése miatt halasztották el akkor Antony Blinken amerikai külügyminiszter első pekingi látogatását. 

Az állítólagos kínai kémballonnal az RTL Híradója is foglalkozott:

Nyitókép: Kevin Lamarque / File Photo via Reuters