Az ereszen menekülő, a börtönben ülő és a pornónéző – íme a ciklus legemlékezetesebb EP-képviselői

Az uniós polgárok heteken belül, június 9-én megválasztják az új Európai Parlament (EP) képviselőit. A Politico a kampány indulásának alkalmából összeszedte, kik voltak a mostani, vagyis a kilencedik ciklus 705 képviselője közül azok, akik valami kiemelkedőt alkottak – akár jó, akár rossz értelemben. Mi pedig kiválogattuk közülük azokat az EP-képviselőket, akik nem feltétlen a kemény munkájukkal, az európai választók képviseletével kerültek fel a címlapokra az elmúlt öt évben. 

A Follow the Money nevű civil szervezet és médiapartnerei által végzett vizsgálat, amit az év elején az Átlátszó ismertetett, azt állapította meg, hogy a jelenleg az EP-ben ülő uniós törvényhozók közel negyede érintett valamilyen hírekbe került botrányban, vagy egyenesen törvényt sértett. Nem csoda, hogy könnyen összeállt a kihágások, zaklatási ügyek, kínos lemondások és nagyszabású korrupciós botrányok antihős-toplistája a 2019 és 2024 közötti ciklusban.

Zaklatási ügyek, toxikus munkakörnyezet

Egyes szakmákban különösen gyűlölik az emberek a főnökeiket, és a jelek szerint egyes EP-képviselők asszisztenseként dolgozni nem mindig álommeló. A listán a „Legrosszabb főnök” címet a luxemburgi Monica Semedo vitte el, a Renew liberális politikusa, akit kétszer is elítéltek bullying miatt. A 39 éves EP-képviselőt „pszichológiai zaklatásért” szankcionálták, összesen 8000 eurós büntetést kapott.

Nem ő az egyetlen, aki rosszul bánik beosztottjaival: tavaly januárban a spanyol Monica Silvana Gonzálezt (Szocialisták és Demokraták – S&D) is 10 ezer eurós bírsággal sújtották megfélemlítés miatt. González egyik volt asszisztense korábban azt állította, hogy gyakran alázta őt meg a képviselő, trágár üzeneteket küldött neki, és 

arra kényszerítette, hogy a saját hitelkártyáját használva akár 700 eurót is kicsengessen, ha főnökének éppen kellett valami.

Sőt a koronavírus-járvány alatt, karanténidőszakban is találkoznia kellett vele, valamint a képviselő olyan személyes feladatok elvégzésére kötelezte asszisztensét, mint az otthoni internet- és villanyszerelés, vagy gyermekének elkísérése az iskolába.

A börtönből politizáló neonáci EP-képviselő

„A 2024-es évfolyam legnagyobb hiányzója” – így jellemezte listáján a brüsszeli lap Joánnisz Lagósz görög szélsőjobboldali politikust. De mégis mivel érdemelte ki ezt a nem éppen megtisztelő címet? Nos, csupán azzal, hogy börtönben ült.

Az 51 éves férfit 2020-ban ítélték 13 év börtönbüntetésre, miután Görögországban bűnszervezetnek minősítették a neonáci Arany Hajnal pártot, a melynek színeiben az európai parlamentbe jutott. A radikális jobboldali párt onnan ismert, hogy egyik támogatóját korábban életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtották Pavlosz Füsszasz baloldali görög rapper 2013-as meggyilkolásáért.

Lagószt 2021 áprilisában tartóztatták le, miután a parlament feloldotta a mentelmi jogát, azóta rácsok mögött ül. Nem meglepő módon mindez azzal járt, hogy a plenáris ülések többségéről lecsúszott, a szavazások 62 százalékán nem jelent meg. Ami viszont nagyon is meglepő, hogy a történtek ellenére 

cellájából továbbra is lelkesen dolgozik uniós törvényhozóként, kérdéseket és beadványokat ír, sőt törvényjavaslatot is nyújtott már be így. 

A bevándorlásellenes politikust korábban szankcionálták is, miután széttépett egy török zászlót az európai parlamentben, miközben a migránsokat szidta. A távolmaradás tekintetében egyébként a második helyen, Claudiu Manda román szociáldemokrata képviselő végzett, aki a szavazások 43,6 százalékán nem volt ott. Érdekesség, hogy a Politico adatelemzői szerint utána ezen a téren

rögtön két fideszes EP-képviselő, Deutsch Tamás és Gyürk András következik, akik a szavazások harmadától tartózkodtak.

Katar-gate

A lista élére a vesztegetési botrányba keveredett görög szocialista Eva Kaili került, aki társaival együtt a vádak szerint kenőpénzért lobbizott Katarnak. A „Katar-gate” néven elhíresült ügyet az Európai Parlament eddigi egyik legsúlyosabb korrupciós botrányaként emlegetik, amely megtépázta az uniós törvényhozás renoméját. A listán

így érdemelte ki Kaili a „márkanagykövet” gúnynevet.

Az ügy kulcsfigurája egy egykori tévés, aki hazájában igazi hírességnek számított, majd az Európai Parlamentben építette karrierjét, ahol egészen az alelnökségig jutott. Kaili 2014 óta volt az EU kiemelkedő jogalkotója, nagy horderejű ügyeket vállalt, olyanokat, mint például a kriptovaluták vagy a mesterséges intelligencia szabályozása.

Kaili azonban egy idő után Katar egyik leghangosabb védelmezőjévé vált. Munkajogok terén „élenjárónak” nevezte az országot annak ellenére, hogy nemzetközi szinten komoly aggodalmak merültek fel a stadionépítésben dolgozó munkások körülményeivel kapcsolatban. A vádak szerint rabszolgaként dolgoztatott vendégmunkások ezrei haltak meg Katarban, amíg felépültek a vb rendezéséhez szükséges épületek.

Kailit és társait 2022 decemberében tartóztatták le egy 16 rajtaütésből álló razziasorozat keretében. A belga rendőrök a képviselő apjánál egy táska készpénzt találtak, valamint otthonából is kerültek elő pénzes bőröndök, összesen csaknem 900 ezer eurót foglaltak le. 

A pénzeket a gyanú szerint Marokkótól és Katartól kapta azért, hogy az öböl menti államok érdekeiket érvényesítse az EP-ben.

Kailit bűnszervezetben való részvétellel, pénzmosással és korrupcióval vádolják. A nyomozás már több mint egy éve tart, a volt képviselő minden vádat tagad, jelenleg a tárgyalására vár. A korrupciós botrány a Politico szerint Roberta Metsola, az EP valaha volt legfiatalabb elnökének hivatali idejét is beárnyékolta, lévén „neki kellett eltakarítania a Kaili által okozott zűrzavart az elmúlt két évben”. 

Metsola korábban megígérte, hogy elfogadtat egy korrupcióellenes csomagot, hogy megakadályozza a vesztegetési botrány megismétlődését.

A Szájer-ügy

Nehéz elfelejteni Szájer József ikonikus esetét, de aki nem emlékezne, annak most felelevenítjük. Szájer József, a harcosan LMBTQ-ellenes Fidesz alapító tagja és EP-képviselője 2020 december elején a járványügyi szabályok megsértésével rendezett, 25 fős melegorgián vett részt Brüsszelben. A politikus az ablakon át, egy ereszcsatornán lemászva menekült a szexbulit feloszlató rendőrök elől. A szexpartit a karanténszabályok áthágása miatt fújta le a rendőrség.

A brüsszeli ügyészség szerint Szájer táskájában drogot találtak, a képviselő azt állította, nem tudja, hogyan került oda. EP-mandátumáról az elfogása után pár nappal, de még az ügy nyilvánosságra kerülése előtt mondott le, „egyre nagyobb lelki megterhelésre” hivatkozva. A botrány kirobbanása után aztán a Fideszből is kilépett, és visszavonult a közélettől.

Szájer ezért a Politico listáján a „Legvadabb lelépő” címet érdemelte ki.

Azt írják, a ciklus folyamán 162 törvényhozó is otthagyta az európai parlamentet, de az ő távozása bizonyult a legemlékezetesebbnek. Meneküléséről egyébként nem először emlékezett meg a brüsszeli lap: tavaly az EP legkínosabb lemondásai közé is bekerült.

A lap a visszatérésére kevés esélyt lát, annak ellenére, hogy itthon már pedzegették azt. Tavaly nyáron Tusnádfürdőn vezető fideszes politikusok arról beszéltek: ha Szájer József szeretné, bármikor visszatérhetne a pártba, mert már „megbűnhődött” a botrányáért. Az ominózus ereszcsatorna azóta egyébként kormányellenes zarándokhely lett Brüsszelben.

Bónusz: a brit konzervatív politikus, aki pornót nézett az ülésteremben

Neil Parish volt brit konzervatív politikus, korábbi EP-képviselő azzal bukott le 2022-ben, hogy pornót nézett a képviselőházi ülésteremben. Először azzal próbálta kimagyarázni magát, hogy traktorokat keresett az interneten, és eközben véletlenül botlott felnőtt tartalomba, később azonban kénytelen volt beismerni, hogy célirányosan böngészett.

Parish az eset után sem volt hajlandó lemondani képviselői tisztségéről, illetve a környezetvédelmi bizottság elnöki posztjáról sem a vizsgálat lezárultáig. Az ügy akkora hullámokat vetett, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök is megszólalt, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy bárki ilyesmit csináljon a munkahelyén. 

Nyitókép: Képviselők szavaznak az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. február 27-én. Fotó: Ronald Wittek / MTI / EPA