Uniós alapjoggá tenné az abortuszt az Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön megszavazták, hogy az EU Alapjogi Chartájában rögzítsék az abortuszhoz való jogot. Az EP 336 szavazattal, 163 ellenében fogadta el az állásfoglalást, amelyet a centrista és baloldali frakciók támogattak.

Azt szeretnék, ha a Charta 3. cikkét úgy módosítanák, hogy „mindenkinek joga van a testi autonómiához, valamint ahhoz, hogy szabadon, tájékozottan, teljeskörűen és egyetemesen hozzáférjen a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz, valamint az összes kapcsolódó egészségügyi szolgáltatáshoz megkülönböztetés nélkül, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést is”.

A képviselők elítélik, hogy egyes tagállamokban az orvosok „lelkiismereti” okokból megtagadják az abortuszt, gyakran olyan helyzetekben is, amikor bármilyen késedelem veszélyezteti a beteg életét vagy egészségét. A szöveg megemlékezik arról, hogy a gyógyszeres abortusz Szlovákiában és Magyarországon nem legális, és hogy 2022 szeptemberében a magyar kormány elfogadott egy rendeltet, amelynek értelmében az abortuszt kérelmező nőknek kötelező meghallgatniuk a magzati szívhangot.

Az EP-képviselők sürgetik a Tanácsot, hogy az EU Alapjogi Chartáját egészítse ki a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátással, és a „biztonságos és legális abortuszhoz való joggal”. 

Ám ahogy arra az Euronews is rámutat, ennek szinte semmi esélye nincs arra, hogy bekerüljön a jogilag kötelező erejű charta szövegébe, mert ahhoz az EU 27 tagállamának egyhangú hozzájárulása szükséges. 

Az abortuszhoz való jog továbbra is erősen korlátozott az EU országaiban, köztük az erősen katolikus Lengyelországban és Máltán.

Az EP állásfoglalására azután került sor, hogy az unióban elsőként alkotmányos jog lett az abortusz Franciaországban. Mint arról a Híradó is beszámolt, a francia kormány és jogvédők szerint erre az erősödő abortuszellenes mozgalmak miatt volt szükség. Az alkotmánymódosítás ellenzői szerint viszont a döntésnek semmilyen jelentősége nincs, mert szerintük a meglévő jogrendszer is biztosítja a lehetőséget a művi terhességmegszakításra.

Nyitókép: Képviselők szavaznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2024. február 27-én. Fotó: MTI / EPA / Ronald Wittek