„Egész pályafutásom alatt szexuálisan zaklattak” – eltussolhatják a bántalmazásokat az Európai Parlamentben

Az uniós hatóságok elmulasztották megvédeni a befolyásos politikusok által elkövetett zaklatások áldozatait, a visszaélésekkel kapcsolatban szinte teljes közöny uralkodik az Európai Parlamentben – derül ki a Politico nagyszabású oknyomozó cikkéből, amely több tucat interjú és bizalmas dokumentum alapján tárta fel az elmúlt évek bántalmazási ügyeit.

A brüsszeli lap most egy sor olyan esetet derített ki, ahol EP-képviselőket vádoltak meg vagy szankcionáltak szexuális visszaélések, hatalmi játszmák és munkahelyen elkövetett lelki terror miatt. A névtelenségük megőrzését kérő áldozatok és szemtanúk elmesélték, hogy

a zaklatások következtében szorongással és alvászavarral küzdöttek, de voltak olyanok is, akiknél az öngyilkosság gondolata is felmerült.

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot!

Megpróbálják eltussolni 

A kétségbeesett áldozatok arról beszéltek, hogy a panaszaik bejelentését követően legjobb esetben is hónapokat kellett várni, mire érdemi vizsgálat indult. A Politico csaknem négy hónapos kutatása idején 37, az eseteket közvetlenül ismerő személlyel folytatott beszélgetést, melyben a következőket tárta fel:

• A bántalmazási ügyek mentén indult eljárások folyamata az áldozatoknak megterhelő, az európai parlamenti képviselők javára elfogult.
• A procedúra hosszadalmas és csak enyhe szankciók merülnek fel a bizonyított visszaélések esetén.
• 2019-2021 között 34 új belső vizsgálat indult bullying vagy szexuális zaklatás miatt, de ebből csupán nyolc esetben szabtak ki büntetést.
• A probléma komplexitását bemutató, megbízható adatok vagy nem léteznek, vagy az uniós hatóságok nem hajlandók kiadni azokat.
• Az elmúlt négy évben 705 képviselőből mindössze 281-en vettek részt a zaklatás elleni önkéntes képzésen.
• A panaszok kivizsgálására nincs megszabott időkeret, így akár két évig is eltarthat, mire lezárnak egy bántalmazási ügyet, és felelősségre vonják az elkövetőket.

„Egész pályafutásom alatt szexuálisan zaklattak”

A lapnak egyes bennfentes informátorok állítják, az Európai Parlamenten belüli zaklatás óriási méreteket ölt: néhány áldozatnak jóformán azt javasolják, hogyha nem tetszik, el lehet menni. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke belső átalakítást is elrendelt, amelynek célja a zaklatással kapcsolatos panasztétel folyamatának javítása volt. 

Egész pályafutásom alatt szexuálisan zaklattak a feletteseim: fenékre csapások, elmaradt előléptetések, mert bizonyos dolgokat megtagadtam 

– fogalmazott egy volt parlamenti munkatárs, aki nemrég mondott fel.

Miután Metsola reformkísérlete kudarcba fulladt, a kampányolók, az áldozatok és az érintett EP-képviselők most attól tartanak, hogy nem lesz érdemi változás a bántalmazási ügyek kezelésében. Az áldozatoknak jó hír lehet, hogy csütörtökön a képviselők a szigorúbb viselkedési szabályok és a jogorvoslati folyamatok egyszerűsítése mellett foglaltak állást, ám a lap megjegyzi: semmi garancia arra, hogy ezt kézzel fogható intézkedések fogják követni.

A dolgozók félnek a panaszok benyújtásától, mert az eljárás nagyon stresszes az áldozatok számára. Nem hiszem, hogy egyáltalán bíznak a folyamatban

– mondta Marcel Kolaja, a Cseh Kalózpárt EP-képviselője.

Idén mindössze két európai parlamenti képviselőt szankcionáltak „pszichológiai zaklatás” miatt: a luxemburgi Monica Semedot (Renew) és a spanyol Monica Silvana Gonzálezt (Szocialisták és Demokraták – S&D). Ők az egyetlenek, akik ellen bullying miatt léptek fel a 2019-ben megválasztott Európai Parlamentben. A Renew liberális politikusát idén már kétszer is elítélték zaklatási ügyekben.

A spanyol szocialista EP-képviselőt pedig januárban 10 ezer eurós (kb. 3,7 millió forintos) bírsággal sújtották megfélemlítés miatt.

González három korábbi asszisztense közül az egyik arról beszélt, hogy gyakran alázta őt meg a képviselő, trágár üzeneteket küldött neki, és arra kényszerítette, hogy a saját hitelkártyáját használva akár 700 eurót is kicsengessen, ha főnökének éppen kellett valami.

Sőt a koronavírus-járvány alatt, karanténidőszakban is találkoznia kellett vele, valamint a képviselő olyan személyes feladatok elvégzésére kötelezte asszisztensét, mint az otthoni internet- és villanyszerelés, vagy gyermekének elkísérése az iskolába. González korábban szűkszavúan kommentálta az eljárásokat, ám sem a konkrét zaklatási ügyről, sem annak megállapításairól nem nyilatkozott.

Mint kiderült, jelenleg két másik képviselő ellen is zajlik hivatalos vizsgálat: a belga jobboldali Assita Kanko (ECR) és a spanyol liberális José Ramón Bauzá (Renew) is érintett zaklatási ügyekben, ráadásul a Politico szerint ez a pár nyilvánosságra került eset még csak a „jéghegy csúcsa”. 

Arra bíztatják az áldozatokat, hogy ne tegyenek panaszt

A brüsszeli lap vizsgálata során egy sor olyan EP-s munkatárssal beszélt, akik zaklatásellenes eljáráson mentek keresztül a múltban, vagy jelenleg is folyamatban van az ügyük. A bizalmas dokumentumok pedig arról árulkodnak, hogy

a jelenlegi rendszer inkább az elkövetők pártján áll, sőt gyakran az áldozatokat is arra buzdítják, hogy az Európai Parlament imázsának és a képviselők jó hírnevének megóvása érdekében ne tegyenek panaszt.

Az egyik asszisztens például arról mesélt, hogy egy korábbi bántalmazás miatt 10 kilót fogyott és szorong, poszttraumás stressz szindrómában szenved. A lap forrásai arra tippelnek, hogy a probléma hátterében a munkakörnyezet hatalmi dinamikája, illetve a finoman szólva is bürokratikus, gyakran hónapokig húzódó jogorvoslat áll:

• Az EP-s politikusoknak általában három asszisztensük van, és bár hivatalosan az Európai Parlament a munkáltatójuk, szakmai előmenetelük és sikereik szinte teljes mértékben a képviselőktől függenek.
• A háromlépcsős panaszkezelési procedúra során elsőként a Parlament HR-részlegéhez kell fordulni, és amennyiben a HR elfogadja a keresetet, akkor a zaklatásellenes bizottsághoz kerül az ügy, ahol annak elfogadása után hivatalos vizsgálat indul, majd tanúskodni hívják a politikust és az áldozatokat. A testület végül javaslatot fogalmaz meg a parlament elnökének a képviselő esetleges szankcionálásáról.

Valóságos kínzás átesni az eljáráson. Mindent újra kell élned, majd évekig nem történik semmi

– mondta Semedo egykori asszisztense.

Egy másik, bántalmazásának bejelentésén gondolkozó asszisztens pedig azt állította, hogy bárkihez fordult a Parlamentben, vagy süket fülekre talált, vagy burkoltan felmondásra buzdították őt. Mindez a lap információ szerint azért lehet, mert az esetek többségében nehéz terhelő bizonyítékot szerezni egy bántalmazó politikus ellen. Sokszor az eljárásokat ismerő személyek is sejtik, hogy az áldozatnak van igaza és ténylegesen zaklatás történt, de bizonyíték hiányában nem tehetnek semmit.

Legtöbbször a politikusok bizalmasai is tisztában vannak azzal, hogy mi történik, de nem csinálnak semmit

– fogalmazott az egyik asszisztens, aki végül úgy döntött, nem tesz panaszt.

Az áldozatok lehetséges magyarázatként azt hangsúlyozzák, hogy rossz fényt vetne a törvényhozásra, ha folyamatosan büntetéseket osztogatnának a képviselőknek. Mint ismert, az Európai Parlamentet egy hatalmas korrupciós botrány rázta meg tavaly decemberben, miután kiderült, a görög szocialista Eva Kaili és társai kenőpénzért lobbizhattak Katarnak.

A vesztegetési ügy után vélhetően nem jönne jól az EP-nek, ha újabb botrány robbanna ki az Európai Unió demokráciájának szívében. A brüsszeli lap az esetekkel kapcsolatban a Parlamenthez is fordult, de megtagadták az eljárások hatékonyságáról szóló dokumentumok kiadását arra hivatkozva, hogy ez aláásná a rendszer javítására irányuló erőfeszítéseket.

Nyitókép: Az Európai Parlament emblémája Brüsszelben. Stephanie Lecocq / MTI / EPA