A státusz- és panasztörvény miatt is bukhatja Magyarország az EU-pénzeket
2023. április 24. 19:07
Öt EP-frakció fordult az Európai Bizottsághoz, a frakcióvezetők szerint a köznevelési státusztörvény és a panasztörvény lehetetlenné teszi a helyreállítási források első kifizetési kérelmének pozitív értékelését.
Hétfőn az Európai Parlament öt frakciója fordult nyílt levélben az Európai Bizottsághoz. A levélben kifogásolták az új panasztörvényt, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok névtelenül feljelenthessék a szivárványcsaládokat, valamint a köznevelési státusztörvényt is – derül ki az MTI tudósításából.
Az Európai Néppárt, a Zöldek, a Szocialisták és Demokraták Polgári Szövetsége, a Renew és az Európai Baloldal közös nyilatkozatában kiemelik, hogy az új törvény rendelkezései sértik a szexuális kisebbségek jogait. De arra is kitértek, hogy az új köznevelési státusztörvény drasztikusan korlátozza a tanárok véleményszabadságát, csökkenti a szakmai autonómiájukat és csorbítja a munkavállalói jogokat, többek között a sztrájkjogot is.
A frakcióvezetők szerint ez egyértelműen lehetetlenné teszi helyreállítási források első kifizetési kérelmének pozitív értékelését.
Hozzátették azt is, hogy a jogalkotási eljárás sérti az uniós pénzek megszerzése érdekében vállalt intézkedéseket, különösen a méltányosabb társadalmi egyeztetésre vonatkozó ígéreteket. Ezért felszólítják a Bizottságot, hogy fagyasszák be az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) program pénzeit, mivel a kormány nem teljesítette a tanárok javadalmazásának reformjára vonatkozó konkrét konzultációs kötelezettségeket, beleértve a szakszervezetekkel való érdemi konzultációt.
A frakciók úgy vélik, hogy a szóban forgó a jogalkotási folyamatok Magyarország részéről hozzájárulnak az uniós értékek aláásásához, valamint a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia romlásához.
Megfontolják a törvénymódosítást
Mint arról az rtl.hu is beszámolt, a parlament feltűnés nélkül elfogadott egy olyan törvényt, ami lehetővé teszi, hogy bárki névtelenül bejelentést tegyen a hatóságoknál, ha tudomást szerez gyermeket nevelő azonos nemű párokról. A törvényt ráadásul a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre hivatkozva fogadták el.
Egy ország meglepetésére Novák Katalin végül visszadobta a törvényt, és arra kérte az országgyűlést, hogy alakítsák át a törvényt. Az RTL Híradó hétfőn megkérdezte a törvényről V. Németh Zsoltot, a magyar életmód védelméért felelős miniszterelnöki biztosát, válaszából azonban csak annyi derült ki, hogy megfontolják az államfő javaslatait.
Nyitókép: Julien Warnand / MTI / EPA