Az Európai Parlament elkaszálta Magyarországot, megszavazták a Delbos-Corfield-jelentést

Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel elfogadta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló, szerdán Strasbourgban vitára bocsátott jelentést, amely szerint 

tovább romlott a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon azóta, hogy az EP 2018-ban elindította a 7. cikk szerinti eljárást. 

Az Európai Unió tétlensége csak súlyosbítja a helyzetet a jelentés szerint. A jelentés mellett 433-an, ellene pedig 123-an szavaztak. 

A jelentésben az alkotmányos és a választási rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségének és az oktatás szabadságának mértékét, a vallási szabadság és a kiszolgáltatott csoportok jogainak helyzetét kifogásolják.

A szavazásra sokan reagáltak az európai politikai színtéren. „Ha nincsenek európai értékek, akkor nincsenek európai pénzek sem” – írta például Vlad Gheorghe román európai parlamenti képviselő, aki szerint az EP politikusai a szavazással lényegében kimondták, hogy 

Magyarország már nem demokrácia.

A szavazás eredményére adott további pro és kontra reakciókat itt nézheti meg.

A 2018-as Sargentini-féle jelentést kiegészítő dokumentumot jegyző, francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield korábban az rtl.hu-nak azt mondta: a kormány vállalásait – például egy új korrupcióellenes hatóság felállítását – kevesli, az uniós pénzek kifizetését pedig meghatározott vállalások teljesítéséhez kötné. A jelentésben 12 területet elemeztek, és arra jutottak: a legutóbbi vizsgálat óta a jogállamiság helyzete csak romlott Magyarországon.  A szerdai vitán semmilyen módon nem képviseltette magát a magyar kormány. 

A jelentés politikai nyilatkozatnak minősül, tehát jogilag sem az Európai Bizottságot, sem az Európai Tanácsot nem köti. 

Hatása azonban megkérdőjelezhetetlen, ahogyan a 444.hu emlékeztet: az Európai Parlement kilátásba helyezte, hogy ha az Európai Bizottság az ilyen nyilatkozataikat nem veszi figyelembe, akkor le fogják váltani Ursula von der Leyen elnököt és a biztosokat.

A Népszava brüsszeli információi szerint az Európai Bizottság vasárnap dönt a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról. Az uniós testület várhatóan pénzügyi szankciót javasol majd, amiért a kormány nem adott megfelelő válaszokat az uniós támogatásokkal elkövetett korrupcióval kapcsolatos aggodalmaira. Az EB azzal a megjegyzéssel fogja előterjeszteni javaslatát a döntéshozó pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy az lehetőség szerint adjon időt az Orbán-kormánynak az ígéretei végrehajtására. A tárcavezetőkből álló testületnek egy-három hónapja van rá, hogy eldöntse: pénzmegvonással sújtja-e Magyarországot, vagy lezárja az eljárást. 

A Reuters hírügynökség információi szerint 

6400 milliárd forintnyi uniós támogatás visszatartását javasolhatja az Európai Bizottság.

A Napi.hu pedig úgy tudja, az Európai Bizottság a pénzügyminiszteri tanácsnak azt javasolja, hogy 25-27 százaléknyi támogatás kifizetését vonják meg. Azonban a javaslat része, hogy egy pilotidőszakot engedélyezve vizsgálják meg a magyar kormány által ígért korrupcióellenes és versenybiztosító javaslatok hatékonyságát. Ezzel lényegében csak ideiglenesen függesztenék fel a kifizetéseket.

Az Európai Bizottság régóta bírálja Magyarországot a korrupció magas szintje miatt, a kormány minden ilyen felvetést hárított. Nemrég azonban fordult a kocka, és a magyar döntéshozók szeptemberben bejelentették: független korrupcióellenes hatóságot és egy új, korrupcióellenes munkacsoportot hoznak létre. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az RTL Híradónak ezt úgy kommentálta: „Ha az állam véget akarna vetni a rendszerszintű korrupciónak, akkor tulajdonképpen annyi dolga lenne, hogy nem csinálja tovább a maga korrupt gyakorlatait.” Hadházy Ákos megválasztott független országgyűlési képviselő pedig úgy fogalmazott: „Az Európai Unió akkor jár el helyesen, hogyha kiköveteli, megköveteli az Európai Uniós Ügyészséghez csatlakozást.”

Nyitókép: Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón beszél a magyarországi helyzetről Brüsszelben 2017. április 26-án. – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images