„Figyelünk titeket. Követjük, hogy mit műveltek” – Magyarország jövőjéről is szólhat az EP mai döntése

Kitört a taps az Európai Parlament üléstermében, amikor 2018 szeptemberében elfogadták a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló úgynevezett Sargentini-jelentést. A készítőjéről, a holland zöldpárti képviselőről, Judith Sargentiniről elnevezett dokumentum kimondta: a magyar kormány megsérti az uniós alapszerződésben vállalt alapértékeket. Elhallgattatja a független sajtót, korlátozza a bíróságok és a tudományos élet függetlenségét, és ellehetetleníti a civil szervezeteket.

Az Európai Parlament ezért kezdeményezte az úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását, amivel az uniós alapértékeket megsértő tagállamokat lehet felelősségre vonni, és ami Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Azóta négy év telt el, és mivel néhány meghallgatáson túl érdemi előrelépés nem történt, az Európai Parlamentben egy újabb jelentéstervezetet készítettek. A munkát ezúttal egy francia zöldpárti képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield vezette. 

Az eredetihez hasonlóan ebben a dokumentumban is 12 területen vizsgálták az Orbán-kormány intézkedéseit, és megállapították, hogy a helyzet csak romlott az előző jelentés elfogadása óta.

A választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval kapcsolatos aggályokat már a Sargentini-jelentés is hosszasan sorolta. A frissített dokumentumban új kritikaként jelenik meg egyebek mellett:

• a veszélyhelyzet és így a rendeleti kormányzás határozatlan ideig tartó meghosszabbítása;
• a Pegasus kémprogram állítólagos felhasználása újságírók, civilek és politikusok ellen;
• a Magyar Tudományos Akadémia és az Színház- és Filmművészeti Egyetem függetlenségének csorbítása;
• a több mint 470 médiumot tömörítő kormánypárti médiaholding, a KESMA létrehozása is.

A csaknem 40 oldalas dokumentumról szerdán vitáztak az Európai Parlamentben, csütörtökön pedig szavaznak róla. Mivel a jelentés az EP saját „ügye”, a vitában az Orbán-kormány álláspontját a Fidesz európai parlamenti képviselői mondták el, az ülésen kormánytagok nem vettek részt. A híradó összeállítását erről az alábbi videóban nézhetik meg.

Kevesli a kormány vállalásait

„Ez lehet az első alkalom, hogy a 27 uniós tagállam közül az egyikről megállapítják, hogy már nem teljes értékű demokrácia” – mondta az rtl.hu-nak Gwendoline Delbos-Corfield. A zöldpárti politikus úgy számol: a dokumentumot a Fidesz volt európai pártcsaládja, a jobboldali, keresztény-konzervatív Európai Néppárt is nagy többséggel támogatja majd. „Arra számítok, hogy az Európai Parlament hatalmas többséggel fogadja el a jelentést” – mondta.

A befagyasztott uniós forrásokért cserébe az Orbán-kormány intézkedések sokaságát ígérte meg az Európai Bizottságnak. A vállalások többségét nem árulják el, de azt például bejelentették, hogy vadonatúj korrupcióellenes hatóságot hoznának létre az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárására. Delbos-Corfield azt mondja, nem győzték meg. 

Nem jó valamit azelőtt kritizálni, hogy létrejönne, szóval várjuk ki a végét. De nem vagyok túl optimista. Nem látom, hogy az Orbán-kormány miért hajtana végre egy 180 fokos fordulatot, és miért szakítana teljesen az eddigi gyakorlatával

– mondta a francia politikus, aki szerint a korrupció üldözésével már most is hatóságok sora foglalkozik Magyarországon. „Ha az Orbán-kormány tényleg komolyan gondolná a korrupció elleni harcot, akkor az Európai Ügyészséghez csatlakoznának, ahogy a többi tagállam teszi” – jegyezte meg. A befagyasztott uniós pénzek kifizetését ugyanúgy előre meghatározott vállalások vagy „mérföldkövek” megvalósulásához kötné, mint a lengyelek esetében történt. „Azt várom az Európai Bizottságtól, hogy csak akkor fizessenek, ha az Orbán-kormány teljesíti a vállalásait. Pontosan úgy, ahogy a lengyelek esetében is történik. 

Az nem lehet, hogy csak szép szavakra meg ígéretekre utalják a pénzt. Ez a minimum   

– szögezte le Delbos-Corfield. A legnagyobb problémának a korrupciót, a média helyzetét és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat tartja. „A jelentés szövegében többször utalunk arra, hogy Magyarországot már nem tartjuk teljes értékű demokráciának. Amikor a helyzet idáig fajul, akkor muszáj szigorításokat bevezetni az uniós források elköltésénél. Ezeknek pedig keményeknek kell lenniük: nem elég néhány ígéret” – mondta.

Az rtl.hu kérdésére azt nem tudta megítélni, hogy a jelentés mekkora hatással lesz a befagyasztott uniós pénzekről szóló tárgyalásokra, de szerinte elég erős üzenet az Európai Bizottságnak és az Európai Unió talán legerősebb döntéshozó szervének, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak. „Megmutatja, hogy figyelünk titeket. Követjük, hogy mit műveltek” – mondta. „Orbán Viktor hidegvérrel használta az uniós forrásokat a hatalma megszilárdítására és a jogállamiság felszámolására – anélkül, hogy bárki komolyan foglalkozott volna vele. Az Európai Parlament volt az az intézmény, ami erre felhívta a figyelmet erre, és nyomást gyakorolt az Európai Bizottságra és az Európai Tanácsra, hogy foglalkozzanak ezzel.”

Nincs hatása – de közben mégis van

„Ennek az állásfoglalásnak nincs ráhatása sem a jogállamisági eljárásra, sem a helyreállítási forrásokra, sem a hétéves költségvetésre” – mondta az rtl.hu-nak Arató László uniós ügyekkel foglalkozó szakújságíró. Az Európai Bizottságnak azonban szerinte a hosszabb távú következményekkel is számolnia kell. Vagyis nem hagyhatják teljesen figyelmen kívül az Európai Parlament aggályait, és nem lehetnek túlzottan engedékenyek az uniós forrásokról folytatott tárgyalásokon.

„Attól, hogy az Európai Parlament most bármit elfogad, az Európai Bizottságnak még nem kell máshogy tennie bármit, mint tenné” – fejtette ki. 

De azt fontos látni, hogy ebből később lehet egy olyan ügy, ami elvezethet egy bizalmatlansági indítványhoz az Európai Bizottság elnökével szemben, és akkor az egész testület bukna. Ahogy arra is gondolniuk kell, hogyha újrázni akarnak, akkor szükség van az EP támogatására 

– tette hozzá.

A jelentés vitájában szerinte arra érdemes figyelni, hogy a meghatározó uniós tagállamokból érkező politikusok mit mondanak a magyarországi helyzetről. „Ha valaki kemény kritikát fogalmaz meg, akkor biztos lehetsz abban, hogy a kormánya is ezt gondolja. És annak a kormánynak a vezetője ott ül az Európai Tanácsban” – mondta.

A befagyasztott uniós pénzekről folyamatosak a tárgyalások. Az Európai Bizottságnak szeptember 22-éig kell válaszolnia az Orbán-kormány vállalásait tartalmazó legutóbbi levélre. „A Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy tévedjen. Nem hibázhatnak, mert ha egy döntésüket az Orbán-kormány megtámadja a bíróságon, és nekik adnak igazat, az óriási szégyen, és megkérdőjelezi az egész jogállamisági eljárás lényegét” – magyarázta.

Az Európai Bizottság ezért szerinte nem akar túlságosan engedékeny lenni az Orbán-kormánnyal. „Ez látszik is azon, ahogy a magyar kormány viselkedik. Abszolút megváltozott a hozzáállásuk, nagyon együttműködőek, egyik vállalást teszik a másik után. Az Európai Bizottság meg hagyja, mint a jó tanár, hogy a nebuló megtanulja a tananyagot” – mondta.

Nem tudni, mit vállalnának a pénzért

A kormány augusztus vége óta hallgat arról, hogy milyen további engedményeket tennének Brüsszelnek a befagyasztott uniós forrásokért cserébe. A vállalásokat tartalmazó átfogó intézkedéscsomagot augusztus 22-én küldték el az Európai Bizottságnak. A tárgyalásokért felelős Navracsics Tibor az rtl.hu-nak azt írta: a részletekről a bizalom megtartásáért nem beszélnek. A Népszava úgy tudja: egyebek mellett a parlamenti képviselők hozzátartozóira kiterjedő vagyonnyilatkozati rendszer bevezetéséről és a beígért új korrupcióellenes hatóságról is egyeztetnek.

Kerestük a kormányt, hogy a friss jogállamisági jelentés szerintük hogyan érintheti az uniós forrásokról szóló tárgyalásokat, és mi a véleményük arról, hogy a dokumentum szerint a Sargentini-jelentés elfogadása óta még rosszabb lett a magyar demokrácia állapota. Ha válaszolnának, frissítjük a cikket.

Nyitókép: Valeria Mongelli / Bloomberg via Getty Images