„A bizalom megtartása érdekében” nem mondja meg a kormány, hogy mit vállalna be az uniós pénzekért

Kilenc perccel múlt el éjfél, amikor augusztus 23-án frissült az igazságügyi miniszter Facebook oldala. A szokatlan időpontban Varga Judit azt jelentette be: a kormány elküldte a válaszlevelét az Európai Bizottságnak arról, hogy milyen további intézkedésekkel kezelnék a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos aggodalmakat. Az Orbán-kormány még július végén kapott egy utolsó hónapot arra, hogy további lépéseket javasoljanak. Az igazságügyi miniszter néhány perccel a határidő lejárta után posztolt arról, hogy elment a válasz Brüsszelnek.

A magyar kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a bizottság valamennyi aggályát orvosolja

– fogalmazott Varga Judit, aki szerint a levél elküldését intenzív egyeztetés előzte meg. Egy hónap alatt tíz videókonferenciát és számos megbeszélést tartottak az Európai Bizottsággal, és a százat is meghaladta azoknak a tervezeteknek a száma, amikről tárgyaltak – fogalmazott az igazságügyi miniszter. Arról, hogy a válasz mit tartalmaz, a posztból egyetlen részlet sem derült ki.  

A kormány vállalásaival kapcsolatban azonban nem csak Varga Judit szűkszavú. Az uniós tárgyalások vezetésével megbízott Navracsics Tibor a VG-nek július végén arról beszélt, hogy a megállapodás szerinte rendkívül közel van. 

A kormány pedig az összes nyitott kérdésben konkrét vállalásokat tett

– közölte a területfejlesztési miniszter, azt azonban nem árulta el, hogy mik ezek.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is csak a nagyságrendekre utalt múlt héten, amikor arról beszélt, hogy a kormány akár tucatnyi jogszabály módosítására is hajlandó a megállapodás érdekében. 

Tíz fölött lesz ezeknek a száma, feltéve, hogy a megállapodás létrejön

– mondta a miniszter a várható törvénymódosítások számáról. A konkrétumokat ő is mellőzte.

Hónapok óta tart az egymásnak feszülés

Az Európai Bizottság még áprilisban jelentette be, hogy elindítják az úgynevezett jogállamisági eljárást Magyarország ellen. Ilyesmi akkor történik, amikor egy tagállamban felmerül az EU alapszerződésében rögzített jogállamisági követelmények megsértése – ezek betartását minden uniós tagállam vállalta, amikor csatlakozott a közösséghez. A büntetés az uniós források elvonása lehet.

Magyarország esetében az a több mint 11 ezer milliárd forintnyi uniós pénz a tét, amit az Orbán-kormány intézkedései miatt fagyasztottak be. 

Ez több tételből áll össze. Egyrészt a kormány egyelőre nem fér hozzá az aktuális uniós költségvetésből Magyarországnak járó nagyjából 9000 milliárd forinthoz. Ehhez jön hozzá a Covid-járvány hatásainak mérséklésére létrehozott helyreállítási alap, ami 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást jelentene. További 9,6 milliárd eurót pedig nagyon kedvezményes hitel formájában vehetne fel a kormány. Mostanra Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan tagállama, amelyik szeretne kapni a helyreállítási alap forrásaiból, de ezt nem hagyták jóvá.

A kormánypárti politikusok jó ideig azt állították, hogy Brüsszel a magyar kormány „gyermekvédelminek” nevezett intézkedései miatt „zsarolja” az országot, utóbb azonban tárgyalások vezetésével megbízott Navracsics Tibor is beismerte, hogy ezeknek semmi közük a pénzek befagyasztásához. A jogállamisági mechanizmus elindításáról szóló 44 oldalas levélben a 24.hu szerint főként a közbeszerzésekkel kapcsolatos problémákat sorolják. Az Európai Bizottság szerint az uniós pénzek szétosztásánál rendszerszintű szabálytalanságok vannak, és azt is kifogásolták, hogy a 2010-es kormányváltás óta egy szűk, kormányhoz köthető kör úszik az uniós pénzben, mert az országnak járó összes forrás ötöde hozzájuk került.

Eddig közlékenyebb volt a kormány

Július elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy megállapodás érdekében a kormány több ponton is enged az Európai Bizottságnak. Vállalták, hogy 15 százalék alá csökkentik az egyetlen indulós közbeszerzések arányát, szigorítanak a korrupciós ügyek nyomozásán, csökkentik az egyik napról a másikra elfogadott törvénymódosítások számát, és több pénzt költenek a függetlenedésre az orosz energiahordozóktól.

Ez azonban vélhetően nem volt elég az Európai Bizottságnak, mert július 20-án úgy döntöttek, továbblépnek a jogállamisági eljárásban. Ez volt az a levél, aminek a megválaszolására egy hónapot adtak. A kormány további vállalásaival kapcsolatban az rtl.hu az Igazságügyi minisztériumot, Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste. Több mindenre is rákérdeztünk.

• Milyen vállalásokat tett a kormány, hogy megkapják az uniós forrásokat?
• Milyen elemeket tartalmaz az az átfogó intézkedéscsomag, amiről az igazságügyi miniszter írt a Facebookon?
• Van olyan vállalás, ami az emberek és családok mindennapi életét érinti?
• Mi az oka, hogy a korábbi javaslatokat bejelentették, most azonban hallgatnak?

A megkeresésünkre Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter két mondattal válaszolt. 

A megszerzett bizalom megtartásáért az Európai Bizottsággal abban állapodtunk meg, hogy a válaszlevél részleteiről nem beszélünk. Ezt az egyezséget a Kormány és a Bizottság is betartja 

– fogalmazott a miniszter. Vagyis egyelőre marad a találgatás, hogy milyen intézkedésekre kész a kormány az uniós pénzekért cserébe.

Sürgős lenne a megállapodás

A kormány kompromisszumkészségét vélhetően erősen növeli, hogy a fogytán az idő és egy esetleges alku jóváhagyása hosszadalmas folyamat – erről beszélt az rtl.hu-nak az uniós ügyekkel foglalkozó újságíró. A Brüsszelben élő Arató László szerint az Orbán-kormány a pénzek jelentős részének elvesztését kockáztatja, ha nem sikerül megállapodni. „Ha december 31-ig nincs elfogadott terv, akkor a vissza nem térítendő források 70 százaléka ugrik” – mondta.

Szerinte a kormány azért hallgat a vállalásairól, mert amit az első körben ígértek, az kevés volt, és csak akkor akarják bevallni, hogy a korábbinál sokkal több területen kell engedniük Brüsszelnek, ha sikerült elérni a pénzek befagyasztásának feloldását. 

Azt gondolom, a kormány rákényszerült arra, hogy nagyon komoly engedményeket tegyen. És szerintem stratégiai vagy politikai okokból nem akarják vállalni, hogy ennek részletei nyilvánosságra kerüljenek, mielőtt megszületik a megállapodás 

– vélte Arató László.

Szerinte Brüsszelnek is az az érdeke, hogy meg tudjanak állapodni az Orbán-kormánnyal. „Az Európai Bizottság sincsen könnyű helyzetben, mert egyrészt tartania kell magát a jogszabályokhoz és védenie kell az uniós forrásokat, ugyanakkor egy óriási kudarc lenne az unió számára, ha egy tagállamból nem sikerülne kikényszeríteni a közös értékek védelmét” – mondta.

Bár a jogállamisági eljárásnak és a helyreállítási alap forrásainak papíron nincs közük egymáshoz, a szakértő szerint mégis szorosan összefüggenek. „Képzeljük el azt a helyzetet, hogy az Európai Bizottság egy részről azt hangsúlyozza, hogy  nem látja biztosítottnak az európai uniós források szabályos felhasználását Magyarországon – ez ugye a jogállamisági eljárás. Aztán egy másik helyzetben meg azt mondják, hogy tessék, itt a pénz, lehet költeni. Ez a kettő biztos, hogy nem fog egyszerre működni. Amíg a jogállamisági ügyekben nincs előrelépés, addig politikailag vállalhatatlan, hogy egyéb pénzek elköltéséhez hozzájáruljanak” – vezette le.

Az Európai Bizottságnak ráadásul szerinte fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell, mert bár közvetlen ráhatásuk nincs a megállapodásra, később bosszút állhatnak a bizottságon, ha szerintük túlságosan engedékeny volt az Orbán-kormánnyal. „Azzal, hogy a Fidesz kifocizta magát az Európai Néppártból, a magyar kormány teljesen védtelenné vált. Semmiféle védőernyője, vagy támogatottsága nincsen, miközben korábban azért elnéztek ezt-azt a magyar kormánynak. Az Európai Parlamentben most már csak néhány szélsőjobboldali, populista, unióellenes politikus, esetleg elvétve egy-két néppárti politikus áll ki az Orbán-kormány mellett. De ez édeskevés ahhoz, hogy ott bármiféle eredményt lehessen elérni” – mondta Arató László.

Még nincs a számlán, de már költik

Bár a helyreállítási alapból egyelőre egy fillér sem érkezett meg, a 24.hu szerint a pénz csaknem negyedét papíron már szétosztották. A palyazat.gov.hu kormányzati oldalon elérhető adatok összesítése után a lap arra jutott, hogy a Magyarországnak járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese. A magyar költségvetésből 159 milliárd forintot pedig már ki is fizettek, előlegként.

A legtöbb pénzt, 15 milliárd forintot a Klebelsberg Központ kapta, a digitális oktatással kapcsolatos fejlesztésekre. A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak utalták egy megújuló energiatermeléssel kapcsolatos pályázatra. A pénzosztásból nem maradt ki a milliárdos felcsúti vállalkozó, Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége sem: az Opus Titász Áramhálózati Zrt-nek 8 millliárd forintot utalt el az állam előlegként – szintén egy megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos pályázatra.

Nyitókép: Valeria Mongelli / Bloomberg via Getty Images