11 ezer milliárdért küzd az Orbán-kormány, bármit megtennének a pénzért

A pénzügyminiszter szerint „lezárásközeli” a megállapodás az uniós pénzekről. A területfejlesztési azt mondja, „mindenképpen megállapodást akarunk.” Az igazságügyi miniszter úgy látja: „kézelfogható közelségben” van az alku. Az uniós kérdésekért felelős államtitkár pedig nem lát olyan területet, ahol „ne juthatnánk megállapodásra”.

Hetek óta hasonlóan elszánt és hurráoptimista nyilatkozatokkal bombázzák az Európai Bizottságot a magyar kormány tagjai. Az offenzíva nem véletlen. A tét az a több mint 11 ezer milliárd forintnyi uniós pénz, ami Magyarországnak járna, de az Orbán-kormány intézkedései miatt befagyasztották. Ahhoz, hogy a pénzcsapokat újra megnyissák, az Európai Bizottságnak meg kell állapodnia a kormánnyal. Ezt azonban Brüsszelben komoly feltételekhez kötik.

Óriási összeg a tét

Mostanra Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan tagállama, amelyik szeretne hozzáférni a covid-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott alap forrásaihoz, de nincs jóváhagyott terve az elköltésükre. Az Európai Bizottság mindaddig nem fizeti ki a Helyreállítási Alapból lehívható 5,8 milliárd eurót, amíg a kormány nem tesz kemény intézkedéseket a korrupció ellen. Ez több mint 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelent. További 9,6 milliárd eurót pedig nagyon kedvezményes hitel formájában vehetne fel az Orbán-kormány, amiről először kijelentették, hogy nem kérik, aztán a választások után bejelentették, hogy mégis. Az elérhető hitelkeret időközben jókorát csökkent a kedvező magyar GDP adatok miatt.

Ennél azonban jóval nagyobb az az összeg, amit a jogállamisággal, a média helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémák miatt tartanak vissza. Az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetéséből a Magyarországnak járó nagyjából 9000 milliárd forint elköltését sem lehetett megkezdeni. Ehhez egy úgynevezett partnerségi megállapodást kellene kötni az Európai Bizottsággal – de ennek is kemény feltételei vannak.

Zárt ajtók mögött jó ideje tart az alkudozás. A kormánypárti politikusok jó ideig azt állították, hogy Brüsszel a magyar kormány „gyermekvédelminek” nevezett intézkedései miatt „zsarolja” az országot. Az Európai Bizottság részéről ezt cáfolták, majd a magyar részről a tárgyalások vezetésével megbízott Navracsics Tibor is elismerte, hogy a szexuális kisebbségeket több ponton is hátrányosan érintő úgynevezett pedofiltörvénynek semmi köze a pénzek befagyasztásához. A retorikai hátraarc után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július elején konkrét vállalásokat is bejelentett a megállapodás érdekében.

• 15 százalék alá csökkentik az olyan közbeszerzések arányát, amiken csak egyetlen induló van.
• A korrupciós ügyekben bárki a bírósághoz fordulhat, ha az ügyészség nem hajlandó nyomozni.
• Próbálják csökkenteni a néhány nap alatt keresztülvert törvénymódosításokat és hagynak időt az egyeztetésre. A bejelentés után nem sokkal, a kata-törvény több százezer adózót érintő és néhány nap alatt lezavart módosításánál ez nem így lett.
• A támogatás egy jelentős részét arra költik, hogy függetlenedjünk az orosz energiahordozóktól.

A bejelentett vállalások közül kettőről az igazságügyi miniszter már be is nyújtotta a törvénymódosítást. Varga Judit a Facebookon arról írt, szerinte elérhető közelségbe került a megállapodás az Európai Bizottsággal. A szokásos brüsszelezést kerülve úgy fogalmazott: „a  Kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve.” Bóka János uniós kérdésekért felelős államtitkár pedig nem sokkal később arról beszélt a Reutersnek, hogy augusztus végéig meg akarnak állapodni.

Szoros gyeplőn a kormány a pénzek elköltésénél

A kormánynak elég szűk a mozgástere abban, hogy mire költhetik a helyreállítási alap forrásait. Erről beszélt az rtl.hu-nak Weindhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője. „A helyreállítási program teljes keretének 37 százalékát klímavédelmi jellegű intézkedésekre kell elkölteni: energiahatékonyság növelésére, megújuló energiák felhasználásának támogatására és egyéb olyan intézkedésekre, amik a klímavédelmet segítik. További legalább 20 százalékot a digitalizáció segítésével kapcsolatos projektekre kell fordítani. Szóval a teljes keret majdnem 60 százalékánál eleve meg van kötve a kormány keze” – magyarázta a szakember.

Szerinte a helyreállítási alapban nagyon hangsúlyos elem, hogy a tagállamok minél hamarabb függetlenedjenek az orosz kőolajtól és földgáztól. „Erre várhatóan rengeteg pénz lesz. Ez egyfajta stratégiai cél, amit a legfelső, állam- és kormányfői szinten már eldöntöttek” – mondta. Nincs ez máshogy a kedvezményes kölcsönnél sem. „A hitelkeretet döntő részében energiahatékonysági programokra kell felhasználni. Tehát gyakorlatilag ebben is meglehetősen meg van kötve a kormány keze” – mondta.

Weinhardt Attilát arról is megkérdeztük, hogy a helyreállítási alap forrásait a kormány elköltheti-e a költségvetés lyukainak befoltozására – akár némi kreatív könyveléssel. 

Lényegében nem

– ez volt a válasz. „A helyreállítási program teljes mértékben utófinanszírozású, ami azt jelenti: először meg kell valósítani az adott projekteket a meghatározott előírásoknak megfelelően. És csak ezt követően, ennek ellenőrzése után érkezik utólagosan pénz a magyar államkasszába. Minden szempontból meghatározott, hogy mire tudjuk elkölteni ezeket a pénzeket” – magyarázta a szakember.

Ugyanakkor a kormány mozgástere szerinte nőhet annak köszönhetően, hogy egy sikeres egyezség megnyugtatná a befektetőket. „Ilyenkor kötelezettséget vállal az Európai Bizottság arra, hogy ezt a hatalmas pénzt ki fogja fizetni. Ez is afelé tereli a magyar kormányt, hogy mindenképpen állapodjon meg az Európai Bizottsággal. Mert ha megvan az egyezség, akkor javulnak az ország forrásbevonási képességei. Még akkor is, ha mondjuk néhány hónapig még nem érkezik pénz.”

Az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző szerint sürget az idő. „Ha a tárgyalások elhúzódnak, az őszi hónapokban nem sikerül lezárni a jogállamisági eljárást és emiatt a helyreállítási programunkat szilveszter napjáig nem hagyják jóvá, akkor a szabályok alapján a helyreállítási program közel 80 százalékát véglegesen elbukja a kormány. Ez a nagy kockázat, mert ez a 4,5-5 milliárd eurónyi összeg támogatás, nem pedig hitelkeret” – mondta Weinhardt Attila.

Egy hónapot kapott a kormány

Az Európai Bizottság a Reuters értesülései szerint egy hónap haladékot adott az Orbán-kormánynak arra, hogy megoldják a jogállamisággal kapcsolatos problémákat. A lap ezt egy magas rangú brüsszeli illetékesre hivatkozva írta meg. Ha a határidő eredménytelenül telik le, akkor javasolni fogják a 2021-2027 közötti uniós pénzek jelentős részének felfüggesztését.

„Ez súlyos javaslat lesz, nem szimbolikus jellegű” – magyarázta a lap forrása. A szankciót ráadásul nem tudná egyetlen tagállam megvétózni. A pénzek felfüggesztéséről az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács minősített többséggel dönt. Tehát ha legalább 15 tagállam támogatja, amelyek az Európai Unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselik, akkor lehet további forrásmegvonással büntetni az Orbán-kormányt.

Nyitókép: Orbán Viktor érkezik az EU-csúcsra 2022. május 30-án. Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images