„El kell kezdeni becsületesen kormányozni” – a kormány eddig is küzdhetett volna a korrupció ellen, nem kell ehhez új hatóság

Alighanem rekordot döntött a bukása sebességével Adrian Chesniou román mezőgazdasági miniszter, amikor a nyár derekán távozni kényszerült a hivatalából. A politikust június végén azzal gyanúsította meg a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA), hogy négy alkalommal is meghekkelt vizsgákkal segítette jól fizető állásokhoz a bizalmasait. A tárcavezető ezt tagadta – néhány órával a hír kirobbanása után azonban a közösségi oldalán bejelentette a lemondását.

A távozó mezőgazdasági miniszter nem az első politikus, aki a DNA horgára akad. A 2002-ben alapított szervezet 120 ügyészt alkalmaz, akik többezer korrupciós ügy kivizsgálásán dolgoznak. Bár a DNA-t sok kritika éri amiatt, hogy szorosan együttműködik a titkosszolgálattal, az eredményei magukért beszélnek: a gyanúsítottak túlnyomó többségét a bíróság bűnösnek találja, és a fontos emberek ügyeinek kivizsgálásától sem rettennek vissza. 

2014-ben például 24 polgármesterrel, öt parlamenti képviselővel, két korábbi miniszterrel és egy volt miniszterelnökkel bővült a korrupciós ügyekkel gyanúsítottak köre. 

2015-ben pedig a DNA nyomozásának végén letartóztatták Bukarest volt főpolgármesterét, aki végül 10 év 8 hónap börtönbüntetést kapott korrupció miatt.

Kérdőjelek a magyar társhatóság körül

Arról viszont egyelőre lényegében semmi sem derült ki, hogy milyen lesz az a vadonatúj magyar korrupcióellenes hatóság, aminek a felállításáról frissen döntött az Orbán-kormány. A szervezet létrehozását külön be sem jelentették, csak a hétfő esti Magyar Közlönyből derült ki – amikor közzétették a róla szóló kormányhatározatot. Eszerint az új hatóság akkor fog közbeavatkozni, ha a többi illetékes szerv nem tette meg „a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására”, amiben uniós források érintettek. 

Vagyis az új hatóság emberei akkor veszik kezükbe a dolgukat, ha a többi szervnél nem voltak hajlandóak nyomozni, vagy nem tették elég eredményesen. 

A hatóságot november 21-ig akarja létrehozni a kormány, és arra is kötelezettséget vállalnak, hogy december 1-ig felállítanak egy új Korrupcióellenes Munkacsoportot is. Az erről szóló posztban az igazságügyi miniszter gondosan ügyelt arra, hogy úgy tűnjön, mindez nem brüsszeli nyomásra történik. Varga Judit azt írta: a kormány „a Bizottsággal egyeztetve” döntött a hatóság felállításáról és a közbeszerzések hatékonyságát értékelő keretrendszer kialakításáról. Szerinte ezek 

újabb lépést jelentenek a jogállamisági eljárás lezárása és a helyreállítási alap forrásainak megnyílása felé.
 

A miniszter azt is hozzátette, tovább tárgyalnak az Európai Bizottsággal, hogy „Magyarország és a magyar emberek hozzájussanak ahhoz, ami őket megilleti.”

Megkérdeztük a kormányt, hogy miért egy új hatóságot hoznak létre ahelyett, hogy az Európai Ügyészséghez csatlakoznának. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan szeretnék garantálni az új hatóság függetlenségét, és miért épp november 21-e előtt akarják létrehozni a szervezetet. Ezekre választ nem kaptunk. Az Igazságügyi Minisztérium azt közölte: az új hatóság felállítása az Európai Bizottságnak tett 

vállalások között szerepel
 

– majd megismételték, hogy ez szerintük ez egy újabb lépés a befagyasztott uniós pénzekért.

Máshol már van ilyen

Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa Facebook oldal szerkesztője szerint a kormány külföldi példákat másol a korrupcióellenes hatóság létrehozásával. Románia mellett több környező országban működik hasonló. „Van, ahol ez egy közigazgazgatási hivatal, van, ahol ez egy nyomozószervezet, van, ahol az ügyészségnek egy speciális formája. A dedikált korrupcióellenes hatóság ötlete is nyilván azt a célt szolgálja, hogy eloszlassa a brüsszeli aggodalmakat. Erre pedig szerény véleményem szerint nincsen sok esélye” – mondta.

Ennek szerinte az az oka, mert Magyarországon – papíron – most is kiterjedt korrupcióellenes intézményrendszer működik, az Európai Bizottság mégis hosszú ideje kifogásolja korrupció mértékét. 

Van egy Állami Számvevőszékünk, van egy Kormányzati Ellenőrzési Hivatalunk, van egy Közbeszerzési Hatóságunk, van egy Nemzeti Nyomozóirodánk és nem utolsósorban van egy ügyészségünk. Ha ez az öt szerv nem volt elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a korrupció elburjánzását, akkor az n+1-edik korrupcióellenes szervezet miért lenne elég?

– tette fel a kérdést.

Ésik Sándor komolyan kételkedik abban, hogy a Fidesz érdemi jogosítványokat adna, és érdemi lépéseket várna az új hatóságtól. „Nem gondolom, hogy ez tényleges korrupcióellenes szándékot takarna. Ilyen szervezetből még ötöt is lehet alapítani, nem az az oka korrupciónak, hogy nincsenek ellene intézményeink. Vannak. Csak nem működnek. Miért működne egy újabb?” Az új szervezet kapcsán szerinte arra érdemes majd figyelni, hogy a büntetőeljárási törvény értelmében nyomozóhatóságnak minősül-e majd, vagy sem. „Mert ha igen, és önállóan nyomozhat, akkor a felügyelőszerve az ügyészség. Akkor pedig ott vagyunk, hogy gyakorlatilag csináltunk egy újabb rendőrségi főosztályt, aminek nem rendőrségi főosztály a neve, hanem korrupcióellenes hatóság.”

Egy jól működő korrupcióellenes intézményre szerinte szükség volna – de a korrupció érdemi visszaszorításához szerinte a teljes jogrendszert és államigazgatást meg kellene reformálni, az igazi megoldást pedig jelentené, ha normálisan működne a magyar állam: a közigazgatás, az egészségügy vagy az oktatás. „Azért kényszerülnek az emberek ismerősöket felhívni, szívességeket kérni és hasonlók, mert mondjuk a gyereket be akarják juttatni egy normális iskolába, egy rokonuk életmentő műtétjét előbbre akarják hozatni, vagy mondjuk építési engedélyre van szükségük. És ezekhez nem jutnak hozzá, mert gyengén működik az állam. A korrupció ekkor lesz a hétköznapok része” – mondta a szakértő.

Miért nem az Európai Ügyészség?

Az állam felelősségét veti fel a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós is. 

Ha az állam véget szeretne vetni a rendszerszintű korrupciónak, akkor annyi dolga lenne, hogy ne csinálja tovább a maga korrupt gyakorlatait: ne ossza ki az állami javakat a haveroknak, ne hagyja, hogy túlárazott pályázati eljárásokban folyassák ki az európai uniós támogatásokat. Ehhez sem új munkacsoportra, sem új hatóságra nincs szükség. El kell kezdeni becsületesen kormányozni

– mondta.

A korrupció ellen küzdő szervezetnél is arra kíváncsiak, hogy milyen jogosítványokat kap az új hatóság. „Minden kísérlet és minden javaslat annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban meg lehet valósítani. Várjuk meg, hogy ez milyen hatóság lesz, ki fogja vezetni, milyen mandátummal fog fellépni és hogyan fogja a dolgát a gyakorlatban elvégezni.”

A Transparency szerint a kormánynak egy új hatóság létrehozása helyett a már működő Európai Ügyészséghez kellene csatlakoznia, amiért Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban összegyűjtott 680 ezer aláírást. „Az Európai Ügyészség nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is független valamennyi tagállamtól. Nem lehet befolyásolni a döntéseit. Nem lehet megtrollkodni az eljárásait. Tehát ha az Európai Ügyészségnek mint bűnöldöző, korrupcióellenes mechanizmusnak Magyarország a részévé válna, akkor nem lehetne többet befolyásolni, hogy milyen, a hatalom számára kényes ügyekben emelnek vádat, és mikor marad el a vádemelés” – magyarázta Ligeti Miklós.

Évek óta probléma a korrupció

Az uniós források befagyasztását a kormánypárti politikusok hosszú hónapokon át azzal próbálták magyarázni, hogy Brüsszel a magyar LMBTQ közösséget hátrányosan érintő úgynevezett pedofiltörvény – vagy kormányzati megfogalmazásban: „gyermekvédelmi törvény” – miatt „zsarolja Magyarországot.” Ez az érv azóta látványosan kikopott a kormányzati kommunikációból, és utóbb a tárgyalások vezetésével megbízott Navracsics Tibor miniszter is beismerte, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az intézkedést az Európai Bizottság elsősorban a jogállamisági problémákkal és a korrupcióval indokolja. A testület évek óta kritizálja a magyarországi korrupció mértékét és az uniós források felhasználása körüli szabálytalanságokat. 

Azt is kifogásolták, hogy a 2010-es kormányváltás óta egy szűk, kormányhoz köthető kör úszik az uniós pénzben, mert az országnak járó összes forrás ötöde hozzájuk került.

A Bizottság minden évben részletes elemzést készít a tagállamokról. Ez az úgynevezett jogállamisági jelentés, amiben ajánlásokat is tesznek. Az idei, júliusban bemutatott dokumentumban Magyarország kapta a legtöbbet. 

A jelentésben megállapítják, hogy az évek óta érkező kritikák ellenére Magyarországon nincs jelentős előrelépés a korrupcióellenes küzdelemben, és hiányolják a nyomozásokat, vádemeléseket és jogerős ítéleteket a „magasabb szinten” elkövetett korrupciós ügyekben.

Nagy kérdés, hogy egy új korrupcióellenes hatóság létrehozása eloszlatja-e a brüsszeli aggályokat. A testület szóvivője kedden nem kommentálta az új szervezet felállítását, csak arról beszélt, hogy még tanulmányozzák a kormány legutóbbi levelében tett vállalásokat. Az Orbán-kormányt sürgeti az idő: egy megállapodás lepapírozása hónapokig is eltarthat, ha viszont év végéig nincsen aláírt alku, akkor Magyarország elképesztő mennyiségű pénzt bukik el a Covid-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott helyreállítási alapból.

Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020 nyarán a Szijj László üzletember cégének tulajdonában álló Lady MRD fedélzetén nyaral. Fotó: Németh Dániel/Átlátszó/RTL Híradó