Orbánék újabb ígéreteket tettek Brüsszelnek az uniós pénzekért cserébe

Az EU-s pénzekért egy sor újabb korrupcióellenes lépésről egyeztet az Orbán-kormány Brüsszelben – írta a Népszava.

Egyebek mellett 

• bevezethetik a parlamenti képviselők közvetlen családtagjaira kiterjedő vagyonnyilatkozati rendszert, 
• módosítanák a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, enélkül egy forintot sem kapnának az alapítványok,
• jogszabályba foglalnák az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatást. 
• Az Integritás Hatóság igazgatóságába jelentkező pályázókat egy háromtagú, nemzetközi szervezetek képviselőiből álló testület értékelné, kinevezésüket pedig az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezné a köztársasági elnöknél.
• A hatóság igazgatóságába nem lehetne kormánytagot vagy pártpolitikust delegálni, a testület tevékenységét pedig kétévente felülvizsgálnák, szintén nemzetközi részvétellel.
• Az új hatóság betekinthetne a közbeszerzési döntésekről szóló iratokba és csalás gyanúja esetén feljelentést tehetne. 
• Bizonyos esetekben – idetartozna a közbeszerzés – az adatkezelő hatóság nem kérhetne pénzt közérdekű adatokért. 

A megbeszéléseken tehát kiemelt szerep jut a szeptemberben beharangozott Korrupcióellenes Munkacsoportnak (ez várhatóan december 1-jéig fel is állna) és az uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóságnak. 

Ígéretekben eltökéltnek mutatkozik a kormány abban, hogy a két szervezet érdemi munkát végezzen. 

A tárgyalások tétje óriási: akár 3500 milliárd forintot (az összes támogatás 20 százalékát) is zárolhatnának a hazánknak 2021-2027 között járó EU-s alapokból, ha a kormány nem hajtja végre a kért intézkedéseket.

Az eljárással párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Budapest és Brüsszel között a 2500 milliárd forintnyi helyreállítási forrás odaítéléséről is, amelyet főként a korrupcióval és a jogállamisági normák érvényesülésével kapcsolatos brüsszeli aggályok hátráltatnak. Itt is sürget az idő, mert ha az év végéig nem sikerül aláírni a pénzügyi megállapodást, bukhatjuk a teljes összeg 70 százalékát.

Az Európai Parlament egyébként csütörtökön szavaz a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét értékelő határozatról, amely a négy évvel ezelőtti Sargentini-jelentés aktualizált változata. Ebben a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz az uniós intézmények jogállamisággal kapcsolatos ajánlásainak, és végre nem hajtotta az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét. 

Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images