Brutális összeget vonhat el Brüsszel, akár a támogatások 70 százalékát is bukhatja Magyarország

A Magyarország számára elkülönített 22,5 milliárd eurónyi támogatás 70 százalékának felfüggesztésére tehet javaslatot vasárnap az Európai Bizottság a Magyarország elleni folyó jogállamisági eljárásban – írta a Reuters. 

Ez azt jelenti, hogy 

a korrupciós helyzet, valamint az egyéb jogállami hiányosságok miatt a 2021-2027-es időszakra járó támogatásokból több mint 15,7 milliárd eurót, vagyis csaknem 6400 milliárd forintot bukhat el az ország. 

Korábban ennél jóval kisebb összeg blokkolásáról volt szó, a napi.hu és a Népszava például nagyjából 30-40 százalékos veszteségről értesült. 

A Reuters hírére zuhanni kezdett a forint, a Portfolio adatai szerint a reggeli 399 forintos euróárfolyam már 406 körül jár. A dollárért 407 forintot is kellett fizetni. 

Ursula von der Leyen szerdai beszédében egyébként Magyarország említése nélkül azt mondta, hogy befagyasztják a demokráciát károsító tagok finanszírozását, a korrupciót pedig külön kiemelte. 

Brüsszel lehet, hogy most tényleg bekeményít

Az Európai Bizottság április 5-én jelentette be, hogy megindítja a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, mert nem látják biztonságban az uniós pénzek felhasználását. A kormány megígért bizonyos intézkedéseket a korrupció visszaszorítása érdekében, valamint a jogállamisági problémák orvoslására, azonban úgy tűnik, az EU nem elégedett ezekkel a vállalásokkal.

A magyar fél felajánlotta egyebek mellett:

• bevezethetik a parlamenti képviselők közvetlen családtagjaira kiterjedő vagyonnyilatkozati rendszert,
• módosítanák a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, enélkül egy forintot sem kapnának az alapítványok,
• jogszabályba foglalnák az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatást.
• Felállítják a korrupcióellenes Integritás Hatóságot, amelynek az igazgatóságába jelentkező pályázókat egy háromtagú, nemzetközi szervezetek képviselőiből álló testület értékelné, kinevezésüket pedig az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezné a köztársasági elnöknél.
• A hatóság igazgatóságába nem lehetne kormánytagot vagy pártpolitikust delegálni, a testület tevékenységét pedig kétévente felülvizsgálnák, szintén nemzetközi részvétellel.
• Az új hatóság betekinthetne a közbeszerzési döntésekről szóló iratokba és csalás gyanúja esetén feljelentést tehetne.
• Bizonyos esetekben – idetartozna a közbeszerzés – az adatkezelő hatóság nem kérhetne pénzt közérdekű adatokért.

A megbeszéléseken tehát kiemelt szerep jut a szeptemberben beharangozott Korrupcióellenes Munkacsoportnak (ez várhatóan december 1-jéig fel is állna) és az uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóságnak.

Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images