Ursula von der Leyen: Az EU-t belülről bomlasztó „trójai falovak” ellen fel kell lépni

Nem engedjük, hogy autokráciák trójai falovai belülről támadják a demokráciánkat

– jelentette ki Ursula von der Leyen szerdán, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése előtt mondott beszédében. Az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy egy új törvénnyel akadályoznák meg, hogy külföldi országok rejtve, titkos pénzekkel befolyásolják az unió működését. 

Von der Leyen közölte, hogy a demokráciáért folyamatosan harcolni kell, megvédeni nemcsak a külső ellenségektől, de a belső veszélyektől is. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy erősíteni akarják a korrupció elleni fellépést.

Az elnök közölte, hogy támogatja egy Európai Konvent összehívását, ami megvitatná az unió alapszerződéseinek megváltoztatását. Ezt többen azért kezdték el követelni, hogy meg lehessen szüntetni az egyhangúság elvét, és ne fordulhasson elő, hogy egy ország vétója miatt nem tudnak meghozni olyan döntéseket, amit a nagy többség akar. Ez a kérdés például a magyar kormány miatt került elő, ami gyakran egyedüliként vétózott meg több döntést is.

Az oroszok elleni szankciók működnek

Von der Leyen, aki az ukrán zászló színeibe öltözve mondta el beszédét, kijelentette, hogy a szankciók ártanak az orosz gazdaságnak, és nem vonják vissza azokat, de rövid távon nem terveznek új szankciókat Oroszország ellen. Az elnök bejelentette, hogy százmillió eurós segélyt nyújtanak az ukrán iskolák újjáépítésére azon a 19 milliárd eurón felül, amit már eddig is adtak az országnak. 

Emellett azt szeretné, ha Ukrajna csatlakozhatna az európai közös piachoz. Bejelentette, hogy Kijevbe utazik, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akivel egyebek mellett erről is tárgyalni fog. Arról nem beszélt, hogy fegyvereket is nyújtanának az ukránoknak.

A Bizottság elnöke közölte, hogy az EU-nak hallgatnia kellett volna azokra a hangokra „Lengyelországban, a Balkánon és szerte Közép-Kelet-Európában”, akik „évek óta” aggódnak Vlagyimir Putyin orosz elnök miatt.

Von der Leyen bejelentette, hogy az európai árampiac „átfogó reformját” tervezik, amit leválasztanának a földgáz áráról. A beszédből kiderült, hogy az unió továbbra is kész függetleníteni magát az orosz energiahordozóktól, és olyan „megbízható beszállítókra” váltanak, mint Norvégia, az Egyesült Államok vagy Algéria, hogy csökkentsék a gáz árát. Emellett az áramfogyasztás csökkentéséről beszélt, valamint az energiacégek és üzemanyaggyártók extraprofitjára kivetett különadókról.  

Nyersanyagok

Az olaj- és gázfüggés megszüntetése mellett például az elektromos autók akkumulátoraiban is használt kritikus nyersanyagok terén is lépéseket tesz az EU arra, hogy ne függjenek egyetlen országtól sem – közölte az elnök. Az EU stratégiai készletek felhalmozását fogja támogatni, valamint a nyersanyagok feldologozását. A piacot jelenleg Oroszország és Kína dominálja.

Hidrogén

Az elnök bejelentette, hogy létrehozzák az Európai Hidrogén Bankot, és hárommilliárd eurót szánnak az európai hidrogénpiac kialakítására. Von der Leyen közölte, hogy a hidrogén lehet Európa nagy lehetősége, amivel a jövő gazdaságát hozhatják létre.

Klímaváltozás

Von der Leyen bejelentette, hogy a 2022-es szárazságra és az azzal összefüggő erdőtüzekre válaszul az EU megkétszerezi tűzoltókapacitását, és tíz tűzoltórepülővel és három helikopterrel bővítik a flottát, mert az államok egyedül már nem tudnak megbirkózni a szélsőséges időjárási eseményekkel. Emellett a természetvédelem fontosságát hangsúlyozta.

Nyitókép: Ursula von der Leyen. Fotó: Philipp von Ditfurth/picture alliance via Getty Images