Ma kiderülhet, hogy ezermilliárdokat veszít-e Magyarország a rendszerszintű korrupció miatt, vagy fellélegezhet a kormány

Vasárnap délelőtt jelenti be Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, hogy milyen döntést hozott a testület a magyar jogállamisági eljárásban. A legnagyobb kérdés, hogy a Bizottság javasol-e pénzügyi korrekciót – a Magyarországnak szánt támogatások megvonását –, és ha igen, milyen mértékűt. A végső döntést erről a tagállamok vezetőit tömörítő Tanács hozza majd meg, de ebben az esetben nincs lehetőség vétóra, többségi szavazás fog dönteni.

A Bizottság, majd a Tanács döntése rendkívül sok pénzről szól: a Reuters hírügynökség korábbi információja szerint a javaslat értelmében három operatív program 70 százalékát vonnák el, ami mai árfolyamon 6400 milliárd forint is lehet (ezt a pénzt az eredeti tervek szerint 2027-ig használhatná fel Magyarország). Függőben van még a koronavírus hatásait orvosolni hivatott helyreállítási alap 5,8 milliárd eurójának folyósítása is, ami több mint 2300 milliárd forint. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében kiemelten fontos lenne ezeknek a forrásoknak a lehívása.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke április elején – közvetlenül a magyar parlamenti választások után – jelentette be, hogy megindítják Magyarországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmust.

Magyarországon a korrupció a gondunk, és nem jutunk ebben közös nevezőre a magyar kormánnyal

– mondta von der Leyen április 5-én az Európai Parlamentben. A testület amiatt aggódik, hogy Magyarországon komolyan sérülnek az EU pénzügyi érdekei, illetve büntetlen marad a magas szintű korrupció.

A Bizottság és a magyar kormány április óta több körben egyeztetett, az utolsó kör augusztus végén volt. Egy júliusi – Jávor Benedek volt EP-képviselő által nyilvánosságra hozott – levélből az derül ki, hogy addig az időpontig a magyar kormány egy sor kérdésben nem adott kielégítő választ a Bizottságnak. 

Hahn szerint Magyarországon rendszerszintű problémák vannak: egyebek mellett irányítottak a közbeszerzések, az állami szerződések politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők kezében koncentrálódnak.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter most szombaton azt mondta: a kormány minden felmerült kérdésben kompromisszumot kötött a Bizottsággal, így nyugodtan várja a bejelentést. Korábban Varga Judit igazságügyi miniszter is azt állította, hogy minden kérdésre megnyugtató választ adtak. A magyar tárgyalási pozícióról ugyanakkor keveset árultak el.

Gulyás júliusban annyit be jelentett, hogy négy területen tennének engedményt: 15 százalék alá csökkentik az egyszereplős közbeszerzések arányát, megteremtik az úgynevezett vádkikényszerítés intézményét, vállalják, hogy társadalmi konzultációt folytatnak a jogalkotás előtt, illetve energiafüggetlenségre fordítják az uniós források jelentős részét.

Ezek a vállalások azóta újabbakkal egészültek ki: a kormány felállítana egy független korrupcióellenes hatóságot, illetve egy Korrupcióellenes Munkacsoportot, amely tagjainak fele nem kormányzati szereplő lenne.

A királynő halála miatt borult a menetrend 

Az Európai Bizottság tagjai általában nem vasárnap tartják üléseiket, de most különleges helyzet van: Ursula von der Leyen elnöknek hétfőn Londonban kell lennie II. Erzsébet királynő temetésén, utána pedig New York-ba utazik az ENSZ közgyűlésére.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben 2022. június 23-án. – Fotó: Thierry Monasse / Getty Images