3000 milliárd forintot tartana vissza az Európai Bizottság Magyarországtól, de a kormány haladékot kapott

Vasárnap délelőtt Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa bejelentette: a biztosok kollégiuma egyhangú döntést hozott arról, hogy a kondicionalitási mechanizmus keretein belül intézkedéseket hoznak, az uniós költségvetés védelme érdekében. A Tanácsnak azt javasolják:

• A költelezettségvállalások 65 százalékát függesszék fel a 3 operatív program keretében. 
• Ez körülbelül 7,5 milliárd eurót (átszámolva nagyjából 3035 milliárd forintot) jelent, a Magyarországnak járó kohéziós alap harmadát. 

A büntetés élesítéséről a tagállamok kormánya szavaznak. A Bizottság azonban azt is javasolja, hogy november 19-ig várjanak a döntéssel, mert addig a magyar kormány érdemi reformokat hozhat. Ekkor értékelik majd az eredményeket. Johannes Hahn szerint az eljárást le kell zárni, de semmi nem akadályozza, hogy szükség esetén újra és újra elindítsák.

Hahn szerint a magyar kormány vállalásai megfelelőek lehetnek arra, hogy kezeljék a problémákat, amennyiben jogszabályi formába öntik és végrehajtják azokat. A Bizottság ugyanakkor számos témát azonosított, amelyek nem csak a jogi keret módosítását igénylik, hanem a gyakorlatot is. A biztos szerint az a következtetés, hogy 

a költségvetési kockázat továbbra is fennáll.

Magyarország 17 intézkedést fogadott el a nyár folyamán, amelyek Hahn szerint fontos vállalások a helyes irányba. A Bizottság ezeket üdvözölte, még akkor is, ha későn érkeztek.

Kérdésre válaszolva Johannes Hahn azt mondta, a felfüggesztett 7,5 milliárd euró több, mint amennyi az úgynevezett helyreállítási alapban rendelkezésre áll. A Bizottság olyan területekre kívánt koncentrálni, ahol kockázatokat látnak, és ilyen egyebek mellett a közbeszerzés.

A három érintett program:

• Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz
• Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz
• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz

Arra a kérdésre, hogy a korábban javasolt 70 százalék helyett miért csak 65 százalékát tartják vissza a forrásoknak, a költségvetési biztos azt mondta: figyelembe kell venniük, ha a tárgyalások közben elmozdulás történik. Hahn szerint volt is elmozdulás, a 17 konkrét intézkedés ugyanis „nem semmi”, de azért mégis csak ígéretek.

A mostani bejelentés hátteréről korábban hosszabb cikkben írtunk. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke április elején – közvetlenül a magyar parlamenti választások után – jelentette be, hogy megindítják Magyarországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmust. 

Magyarországon a korrupció a gondunk, és nem jutunk ebben közös nevezőre a magyar kormánnyal

– mondta von der Leyen április 5-én az Európai Parlamentben. A Bizottság és a magyar kormány április óta több körben egyeztetett, az utolsó kör augusztus végén volt. Egy júliusi – Jávor Benedek volt EP-képviselő által nyilvánosságra hozott – levélből az derül ki, hogy addig az időpontig a magyar kormány egy sor kérdésben nem adott kielégítő választ a Bizottságnak. 

Vasárnap délelőtt Navracsics Tibor bejelentette, hogy a kormány együttműködik az Európai Bizottsággal és a testülettel folytatott egyeztetések után hétfőn benyújtja a jogszabály-módosítások első csomagját az Országgyűlésnek. A miniszter e kapcsán elmondta: június óta tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de az alapvető problémát még mindig az okozza, hogy azonosítsák, pontosan mi a problémája a bizottságnak az európai uniós források felhasználásával. 

Nyitókép: Orbán Viktor Mihály miniszterelnök Brüsszelben 2022. május 30-án. Az Európai Unió vezetői május 30-án és 31-én az Európai Tanács rendkívüli ülésére gyűltek össze, hogy folytassák az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatos tárgyalásokat az energia, az élelmezésbiztonság és a védelem terén. – Fotó: Thierry Monasse/Getty Images