Vera Jourová: Nem akarok vért látni. Azt akarom, hogy a magyarországi állapotok rendeződjenek, a magyar emberek érdekében

Az Európai Bizottság vasárnap jelentette be, hogy 7,7 milliárd eurót, azaz több mint 3000 milliárd forintot tartana vissza Magyarországtól a jogállamisági problémák miatt. A Bizottság november közepéig adott haladékot a kormánynak a problémák rendezésére, erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat. 

A német Die Welt készített intett interjút Vera Jourovával, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével a vasárnapi bejelentés apropóján. A lap megjegyzi, ez az első alkalom, hogy Brüsszel a jogállamiság hiányosságai miatt ilyen lépést tett, a kritikusok azonban mégsem elégedettek.

A beszélgetésben felmerül, hogy a Bizottság felsorolta azokat a reformokat, amelyeket Magyarországnak be kell vezetnie a pénzeszközök befagyasztásának megakadályozása érdekében, ezek azonban olyan intézkedések, amelyekre Orbán Viktor kormánya már készülni látszik. A kritikusok azzal vádolják a Bizottságot, hogy alkut kötöttek Orbánnal: a magyar miniszterelnök kezdeményezi a megállapított reformokat, így biztos lehet abban, hogy a tagállamok elismerik a reformtörekvéseket, elutasítják a megszorításokat, ő pedig megtarthatja a pénzt.

„Ezzel vádolnak minket? Ez abszurd. A Bizottság nem tárgyalt semmiről Magyarországgal. Mi csak nagyon óvatosan alkalmazzuk a jogállamiság szabályait. Fel kell mérnünk, hogy az uniós pénzeszközök kellően védettek-e a tagállamokban a visszaélésekkel szemben” – válaszolta Jourová, aki szerint utóbbi kérdésre a válasz Magyarország esetében egyértelműen nem. Mint mondta: a magyar kormánnyal a döntés előtt tárgyaltak erről, és sok ígéretet kaptak. 

„Meglepett, hogy milyen messzemenőek ezek az engedmények. Most Magyarországnak kell teljesítenie. A kormánynak most legfeljebb három hónapja van arra, hogy az intézkedéseket életbe léptesse, és meggyőzze a többi tagállamot arról, hogy az európai adófizetők pénzét Magyarországon megvédik” – magyarázta.

A követelések elsősorban a közbeszerzési pályázatokra, a korrupció elleni küzdelemre és az állami szerződések átláthatóbbá tételére vonatkoznak, azonban ha Magyarország végre is hajtja ezeket az intézkedéseket, az sem változtat azon az alapvető problémán, hogy a jogállamiság már nem biztosított, vetette fel a Welt munkatársa. Jourová szerint a Bizottság javaslata valóban nem szünteti meg a jogállamisággal kapcsolatos összes problémát, azonban a politikai valóságban kell dolgozniuk. 

A jogállamisági mechanizmus csak arra ad jogi felhatalmazást, hogy biztosítsuk az uniós források védelmét. És a Magyarország által ezen a területen felajánlott intézkedések messzire vezetnek

– fogalmazott Vera Jourová, aki szerint a jogállamisági mechanizmus, amely az uniós költségvetést hivatott védeni, nem megoldás a Magyarországon tapasztalható összes problémára. Arra a felvetésre, hogy ha most nem követelnek mélyrehatóbb reformokat, akkor lemondanak a nyomásgyakorlás az uniós milliárdok biztosította eszközéről, Jourová röviden válaszolt: így teljesítik a törvényes megbízatásukat és bármikor újra nyithatják az ügyet.

Lengyelország esetében a Bizottság visszatartotta az EU Helyreállítási Alapjának forrásait az igazságügyi átalakítás miatt. Az ukrajnai háború kitörése után Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke feltételekkel felszabadította a forrásokat, akkor ezt öt biztos bírálta, köztük Jourová. A Magyarország esetében tett ajánlásokkal azonban szavai szerint egyetértett.

Nem akarok vért látni. Azt akarom, hogy a magyarországi állapotok rendeződjenek, a magyar emberek érdekében. Ami a lengyel újjáépítési tervet illeti, annak jóváhagyása mellett szavaztam. Ugyanakkor azt is kértem, hogy követeljük és nagyon tartósan kövessük nyomon, hogy Lengyelország a tervben elfogadott jogállamisági reformok végrehajtását. A kettő együtt jár.

Az Európai Bizottság múlt héten benyújtotta a médiaszabadságról szóló jogszabály-javaslatot nyújtott be, amely a kérdező szerint szintén a magyarországi helyzetre adott reakció. A jövőben szeretnék uniós szinten nyomon követni a médiakoncentrációt, nagyobb átláthatóságot akarnak a média tulajdonviszonyait illetően, és több információt szeretnének arról, hogy az állami szervezetek hogyan segítik anyagilag a médiát hirdetéseikkel. Az EUrologus cikke szerint ha a javaslatot elfogadják, új, európai médiahatóság fogja felügyelni a sajtószabadságot, és új szabályok védik majd a közmédia függetlenségét, de lesznek szabályok a szerkesztőségek befolyásolása, a túl egysíkú tulajdonosi struktúrák és az újságírók lehallgatása ellen is.

A biztos szerint ha egy, két vagy három országban romlik a média helyzete, az egész Európára kihat. 

Amikor Lengyelországban és Magyarországon a sajtószabadság terén negatív fejleményeket tapasztaltunk, a polgárok és a politikusok újra és újra megkérdezték tőlem, hogy mi, az EU mit fogunk tenni az ügyben. Az EU-nak tennie kell valamit.

Jourová szerint a média helyzete szinte minden tagállamban romlik, ezért cselekedniük kell. „A demokrácia megölheti önmagát, ha nem vigyázunk. Ezért olyan fontos a média. Jelenleg azonban a szerepük veszélyben van” – fogalmazott.

Az RTL Híradó riportját itt nézheti meg:

Nyitókép: Thierry Monasse / Getty Images