A tévés híresség, a szakszervezetis és Orbán Viktor mémje – miről szól az Európai Parlament eddigi legsúlyosabb korrupciós botránya?

Legalább 16 rajtaütésből álló razziasorozatában hat (egyes lapok szerint öt) embert fogott el december 9-én a belga szövetségi rendőrség: a vád szerint a gyanúsítottak „bűnszervezetben elkövetett állítólagos korrupciós bűncselekményeket és pénzmosást” követtek el. A péntek reggeli házkutatásokon 600 000 euró készpénz, valamint telefonok és számítógépek kerültek elő. Az ügyészek vasárnap már vádat is emeltek négy személy ellen (két embert végül elengedtek), akik állítólag részt vettek

egy az Európai Parlament befolyásolására irányuló megvesztegetési kampányban.

A hatóságok nem közölték, melyik országról van szó, finoman úgy fogalmaztak, hogy egy „Öböl menti ország befolyásolni kívánta az Európai Parlament gazdasági és politikai döntéseit, mindezt úgy, hogy nagy pénzösszegeket fizettek vagy nagy összegű ajándékokat ajánlottak fel az Európai Parlamentben jelentős politikai és/vagy stratégiai pozícióval rendelkező harmadik feleknek”.

Több belga és nemzetközi lapnak is azt súgták a forrásaik, hogy Katarról van szó. Egy tisztviselő is megerősítette az információt, és elmondta, hogy a nyomozás már legalább négy hónapja tart, az esetleges bűncselekmények ebben az időszakban vagy korábban történtek. Itt már kezdett kifejezetten nagy horderejűvé válni az ügy, a bomba azonban akkor robbant, amikor kiderült, hogy az őrizetbe vettek között van Eva Kaili, az Európai Parlament egyik alelnöke is. A Foreign Policy, a Politico, a New York Times és a Guardian cikkei alapján igyekszünk felvázolni, mi történt. 

Kicsoda Kaili és mivel foglalkozott az EP-ben?

A Parlament 14 alelnökének egyikeként Kaili, az egykori tévés műsorvezető az EP egyik legbefolyásosabb szereplője, szülőhazájában, Görögországban hírességnek számít, és Brüsszel egyik „legelbűvölőbb alakja”, jegyzi meg a Politico. Kaili 2014 óta volt az EU kiemelkedő jogalkotója, aki nagy horderejű ügyeket vállalt, mint például a kriptovalutákkal vagy a mesterséges intelligenciával kapcsolatosakat. Órákkal azután, hogy őrizetbe vételének híre nyilvánosságra került, pártja, a görög balközép PASOK kizárta őt soraiból, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportja felfüggesztette tagságát és nem meglepő módon azóta már alelnöki tisztségétől is megfosztották.

„Megdöbbenten állunk az európai intézményekben tapasztalható korrupció vádjai előtt” – mondta Jan Bernas, a képviselőcsoport szóvivője. „Az S&D csoport nem tűri a korrupciót” – tette hozzá Bernas, aki kijelentette, hogy egyrészt támogatják a vizsgálatot és az üggyel kapcsolatos minden információ nyilvánosságra hozatalát, másrészt közölte, hogy tekintettel a vádak súlyosságára, a csoport az Európai Parlament minden, az Öböl menti országokkal kapcsolatos aktákkal és plenáris szavazással kapcsolatos munkájának felfüggesztését kéri, különösen a vízumokkal és látogatásokkal kapcsolatosakat.

Kaili az elmúlt időszakban Katar egyik leghangosabb védelmezőjévé vált: nemrégiben – miután találkozott az ország munkaügyi miniszterével – a munkajogok terén „élenjárónak” nevezte az országot annak ellenére, hogy nemzetközi szinten komoly aggodalmak merültek fel a stadionépítésben dolgozó munkások körülményeivel kapcsolatban. Kaili portfóliójába a Közel-Kelettel kapcsolatos különleges feladatok is beletartoztak. A volt alelnök szerdán áll bíróság elé és minden vádat tagad.

Kaili élettársát, Francesco Giorgit is őrizetbe vette a rendőrség a közvetlen ismerősök szerint. Ő az Európai Parlament közel-keleti és észak-afrikai régióval foglalkozó tanácsadója és a Fight Impunity nevű civil szervezet alapítója. A szervezet célja, hogy előmozdítsa „az elszámoltathatóságot, mint a nemzetközi igazságszolgáltatás architektúrájának központi pillérét”. A Fight Impunity elnöke, Pier Antonio Panzeri szintén az ügy egyik központi szereplője, ő is a letartóztatottak között volt. Estére Panzeri feleségét és lányát is elfogta az olasz rendőrség. A Politico birtokába jutott letartóztatási parancs szerint Panzerit az Európai Parlamentben dolgozó képviselőknél Katar és Marokkó javára végzett politikai beavatkozással gyanúsítják. Korábbi parlamenti segítők, különösen a Fight Impunity szervezethez kötődők szintén vizsgálat alá kerülnek.

Kihallgatták, de elengedték Luca Visentinit, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkárát. Visentini csak egy hónapja tölti be a tisztséget, előtte az Európai Szakszervezeti Szövetséget vezette, amelynek egyik feladata az építőipari munkások jogainak védelme. Az építőipari szakszervezetek a világbajnokság előtt Katar legnagyobb kritikusai közé tartoztak. De még mielőtt Visentini átvette volna az irányítást, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség előző vezetője, Sharan Burrow a katari munkaügyi minisztérium által júniusban közzétett videóban arra biztatta az ország munkaügyi törvényeinek külső kritikusait, hogy „menjenek és nézzék meg a változást”.

Az Ansa olasz hírportál szerint Niccolò Figà-Talamancát is őrizetbe vették. Ő egy másik civil szervezet, a No Peace Without Justice főigazgatója, elvileg az emberi jogok és a demokrácia ügyének előremozdításán dolgozik a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. A szervezetet Emma Bonino, volt liberális európai parlamenti képviselő és olasz külügyminiszter alapította, aki egyúttal a Fight Impunity tiszteletbeli elnökségi tagja is. A Fight Impunity testületében olyan nevek voltak, mint Bernard Cazeneuve volt francia miniszterelnök, Dimitrisz Avramopulosz volt európai migrációs biztos, Federica Mogherini volt uniós külügyi vezető és Cecilia Wikström volt európai parlamenti képviselő. Közülük többen már szombaton, az első hírek után ott is hagyták a testületet.

De mit akart ezzel Katar, ha már úgyis az övék volt a foci-vb?

A világbajnokság házigazdájánál igen sok a szennyes: a világsajtó a torna előtt évekig boncolgatta, mennyi korrupció fűződött ahhoz, hogy Katar elnyerje a rendezési jogot (cikkünk a témában itt), később pedig rendre érkeztek a hírek arról, hogy rabszolgaként dolgoztatott vendégmunkások ezrei haltak meg az országban, amíg felépültek a vb rendezéséhez szükséges épületek. Eközben komoly ütközőpontok alakultak ki abban a témában is, hogy az országban illegális a melegség. Novemberben egy ismert katari orvos és melegjogi aktivista arról beszélt a Guardiannek, hogy fizikailag bántalmazták a katari LMBTQ-közösség tagjait, majd biztonságot ígértek nekik cserébe azért, hogy segítsenek a hatóságoknak felkutatni más melegeket az országban. Az ukrajnai háború miatt azonban Katar – ásványkincsei miatt – felértékelődött Európa számára, az ország pedig szorgosan dolgozik rajta, hogy az uniós országokkal földgázra vonatkozó megállapodásokat kössön. Sőt:

a botrány kirobbanása előtt az uniós közgyűlés azt fontolgatta, hogy a katari állampolgárok vízummentesen léphessenek be a schengeni övezetbe.

Az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek azóta a közgyűlési szavazás felfüggesztését kérték a kérdésben. Katar egyébként tagad, vasárnap kiadott hivatalos közleményükben úgy fogalmaztak, hogy „alaptalan a katari kormány bármilyen összekapcsolása a bejelentett állításokkal. A Katari Állam intézményközi kapcsolatokon keresztül, és a nemzetközi törvényeknek és szabályozásoknak teljes mértékben megfelelve működik”.

Mit mond erre Orbán Viktor?

Az egyértelműen látszik, hogy Brüsszelt alaposan megrázta a botrány, a különböző képviselők az utóbbi napokban nem győztek hangot adni csalódottságuknak. Orbán Viktor azonban egy évtizedes mémmel találta meg az EP-t, mire Guy Verhofstadt EP-képviselő, az európai liberális párt elnöke úgy reagált: „Hagyd a kárörömöt, Viktor! Az Európai Parlament azonnali intézkedni fog, hogy a felelősöket felfüggessze, kivizsgálja és megbüntesse, miközben ti évtizedek óta blokkoltok minden korrupcióellenes erőfeszítést” – írta Twitter-bejegyzésében.

A Transparency International vezetője, Michiel van Hulten szerint a katari botrány „a legsúlyosabb korrupciós ügy” lehet, amit a Parlament az elmúlt években látott. Szerinte az EP „a büntetlenség kultúráját hozta létre ... a laza pénzügyi szabályok és ellenőrzések, valamint a független (vagy egyáltalán semmilyen) etikai felügyelet teljes hiánya révén”.

Sok szempontból kívül helyezték magukat a törvényeken. Az elszámoltathatóság javítására irányuló minden komoly kísérletet a Parlament elnöksége blokkol, a képviselők többségének beleegyezésével. Az elnökség által a közelmúltban jóváhagyott háttérmegállapodás az EP új főtitkárának kinevezéséről egy olyan intézmény jelképe, amely szerint az etikai és feddhetetlenségi szabályok csak másokra vonatkozhatnak

– fogalmazta meg véleményét, de Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő, a Parlament korrupcióellenes frakcióközi munkacsoportjának társelnöke is „az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb brüsszeli korrupciós botrányának” nevezte a történteket.

Nyitókép: MTI/EPA/Dzsalal Morsidi