Katar úgy rendezhet focivébét, hogy még soha nem jutott ki rá, de nem ez a legnagyobb baj

Vasárnap kezdődik az idei labdarúgó világbajnokság Katarban. Az Ipsos felmérése szerint Európában ezúttal mérsékelt a fociláz: csak a briteknél, a lengyeleknél, az íreknél, az olaszoknál, a spanyoloknál és a törököknél vannak többségben azok, akik azt mondták, hogy követni fogják a vb eseményeit. 

Magyarországon 28 százalék ez az arány.

Jóval nagyobb az érdeklődés Indiában (76%), Brazíliában (77%), Peruban (78%), Argentínában (79%) és Indiában (80%), vagy a Közel-Keleten Szaúd-Arábiában (78%) és az Egyesült Arab Emírségekben (81%).

Talán annak is köszönhető ez, hogy Európában most nem kedvez az időjárás a szabadtéri meccsnézésnek, ám nyáron a katari hőség azzal együtt is ellehetetlenítette volna a világbajnokság megtartását, hogy a stadionokat légkondicionálással szerelték fel. Sokan nehezményezik azt is, hogy az eseménynek egy komoly futballhagyományokkal nem rendelkező, konzervatív muszlim monarchia ad otthont, ahol az emberi jogok háttérbe szorítása az előkészületeket és a rendezést is beárnyékolja.

Káromkodásért börtön

Előfordulhat persze, hogy nem mindenki viszonyul érzékenyen a világbajnokság megrendezéséhez szükséges infrastruktúra felépítésén dolgozó vendégmunkások, vagy az LMBTQ szurkolók jogaihoz azok közül, akik úgy döntenek, hogy a helyszínen buzdítják nemzeti válogatottjaikat. De ők is szembesülhetnek problémákkal: a brit külügy például arra figyelmeztette a kiutazókat, hogy börtön vagy kiutasítás is várhat rájuk, ha pornográf vagy vallásos anyagokat, disznóhúst, kábítószert vagy alkoholt találnak náluk. Káromkodásért vagy illetlen kézmozdulatokért is bajba lehet kerülni, a rendőrökkel és más hivatalos személyekkel pedig nagyon óvatosnak kell lenni.

Az alkohol nagy általánosságban nincs betiltva Katarban, de korlátozott, hogy hol lehet hozzáférni. Érdekes helyzetet eredményez, hogy a világbajnokság egyik főszponzora a Budweiser sörmárka, a gyártó harmincmilliárd forintnyi összeget fizet azért, hogy szem előtt legyen, és kizárólag a termékeit árulhassák a vb helyszínein. Ám az alkoholtartalmú sör árusítását két nappal a világbajnokság kezdete előtt, váratlanul betiltották a stadionokban, ami a szponzori megállapodást is sértheti.

Azóta, hogy 2009-ben megpályázták a rendezés jogát, a katari vezetés fogadkozott, hogy a szurkoláshoz sokak számára elengedhetetlen sörfogyasztást a vb idejére szélesebb körben fogják engedélyezni – 2019-ben a FIFA-klubvilágbajnokság alkalmából azzal kísérleteztek, hogy a főváros, Doha szélén állítottak fel szurkolói zónát, ahol engedélyezett volt az alkoholfogyasztás, onnan pedig buszokkal vitték a drukkereket a 45 percre lévő stadionba.

Katarsztrófa

A Washington Post emlékeztet, hogy a nyugati közvélemény felháborodása már 2010-ben borítékolható volt, amikor a FIFA Katarnak adta a 2022-es világbajnokság rendezési jogát. A Bild német bulvárlap akkor „Katarsztrófa” szalagcímmel jelent meg és azt írta: az egyetlen magyarázat a döntésre az, hogy a FIFA eladta a világbajnokságot a sivatagi miniállam sejkjeinek. Ez az érzés 12 év elteltével sem hagyott alább: a világsztár Dua Lipa például közölte, hogy nem lép fel a vb megnyitóján, de nagyon várja, hogy Katarba látogathasson akkor, amikor az ország teljesíti majd az emberi jogokkal kapcsolatban tett összes ígéretét.

Korábban a 2018-as oroszországit tartották minden idők legdrágább világbajnokságának: a Guardian összefoglalója szerint a putyini vezetés 11 milliárd dollárt költött a rendezésre, amivel saját nemzetközi megítélését is próbálta kifényesíteni. De ez a hatalmas összeg is eltörpül amellett, amit Katar fordított az idei vb-re: 200 milliárd dollárra rúg a számla, amiből utakat, metróhálózatot, szállodákat, stadionokat építettek a világverseny megrendezéséhez.

A brit lap szerint a FIFA semmiféle emberi jogi vagy munkajogi elvárást nem támasztott a katari vezetés felé, amikor az országnak ítélte a világbajnokság rendezési jogát, pedig a gyakorlatban szinte semmilyen jogi védelem nem illette meg azt a rengeteg vendégmunkást, akik az óriási beruházást megvalósították. Katar hárommilliós népességének 85 százalékát vendégmunkások teszik ki, akik döntően szegény afrikai és ázsiai országokból érkeznek. Az ország több, az ő érdeküket szolgáló munkajogi reformot is végrehajtott az elmúlt években, így például bevezették a minimálbért: ennek összege havonta ezer riál, valamivel több, mint százezer forint. Jogvédők szerint azonban vendégmunkások ezreinek halálát nem vizsgálták ki a katari hatóságok, az esetek nagy részét „természetes okoknak” tulajdonították, családtagjaik nem kaptak kártérítést. Sokakat napi 14-18 órában dolgoztattak, a munkáltatók kizsákmányolták őket, az igazságszolgáltatás szerveihez nem fordulhattak.

A homoszexualitás haram

A Human Rights Watch arra is felhívta a figyelmet, hogy a katari törvények akár hét év börtönnel is büntetik a házasságon kívüli intim kapcsolatot, de ez aránytalanul sújtja a nőket, akik akkor is bajba kerülhetnek, ha nemi erőszakért tesznek feljelentést. 

Törvényen kívüli dolognak számít a homoszexualitás is: a verseny szervezői ugyan közölték, hogy szexuális irányultságtól függetlenül mindenkit szívesen látnak, de figyelmeztették a szurkolókat, hogy ne mutassák ki érzelmeiket. 

A brit külügyminiszter, James Cleverly annyit tudott javasolni a világbajnokságra utazó LMBTQ embereknek, hogy tartsák tiszteletben az ország törvényeit – konzervatív párttársa, a brit törvényhozás külügyi bizottságának elnöke azonban közölte, hogy Cleverlynek keményebben kellene fellépnie a FIFA-val szemben, és elvárni a szervezettől, hogy ne bízza a világbajnokságok rendezését olyan országra, ahol a szurkolók nincsenek biztonságban.

Kalid Szalman, a katari világbajnokság nagykövete a német köztévében arra szólította fel az országba látogató szurkolókat, hogy fogadják el a szabályokat, és közölte, hogy a homoszexualitás haram, vagyis tiltott. Majd megmagyarázta, hogy azért minősül haramnak, mert „elmebaj”.

David Beckham is nagyköveti szerepet vállalt a katari vb-n. A magát queer-nek valló brit humorista, Joe Lycett közölte: Beckham melegek körében pozitív megítélése forog kockán, ha nem szakítja meg a kapcsolatait Katarral. Emlékeztetett, hogy Beckham volt az első élvonalbeli focista, aki nyíltan beszélt arról, hogy vannak meleg szurkolói és meleg magazinokban is szerepelt. Most viszont sok tízmillió fontért népszerűsíti azt az országot, ahol a Human Rights Watch szerint zaklatás és bántalmazás áldozatává válnak az LMBTQ emberek. Lycett közölte: tízezer fontot ajánl fel queer focistákat támogató jótékonysági szervezeteknek, de ha Beckham nem lép vissza a Katarral való megállapodásától, akkor a pénzt az egykori játékos megítélésével együtt ledarálja egy iratmegsemmisítőn.

Mindenki maga döntse el

Philipp Lahm német világbajnok labdarúgó, a 2024-es Európa-bajnokság tornaigazgatója publicisztikát közölt az európai lapokban arról, hogy nem fog részt venni a katari vb-n, ami szerinte árt a futballnak. Azt írta: korábban a világbajnokság népünnepély volt, a gyerekek számára életre szóló beavatás, ma viszont sok helyen a sörpadok és kivetítők is raktárban maradnak. Szerinte tévedés volt Katarnak adni a világbajnokságot, az nem oda való, és már a FIFA döntése is problémás volt a szervezés jogának odaítéléséről, azóta pedig a szövetség számos tisztviselője ellen indultak eljárások.

Lahm szerint Katar másik leckéje, hogy az emberi jogok érvényesülését a jövőben feltételül kell szabni sportrendezvények szervezésénél. Emellett, mint írta, egy Koszovó méretű, Berlinnél kisebb lakosságú országban húztak fel nyolc ultramodern, légkondicionált stadiont, miközben a katari profi liga meccseire gyakran ezer néző sem látogat ki, és amatőr sportként sem népszerű a foci az országban.

Az egykori német válogatott játékos helyes megközelítésnek tartja, hogy új térségekbe vigyék el a világbajnokságot, a Közel-Keleten és az arab világban is vannak futballhagyományokkal rendelkező országok, Katar viszont soha nem jutott ki világbajnokságra, mégis első próbálkozásra rendezési jogot nyert. Lahm azt írta, a katari stadionokban fizetett influenszerekkel próbálják majd megteremteni az atmoszférát, de szurkolóként őt ez nem érdekli.

Mégis helyesnek tartja, hogy hazája részt vesz a vb-n, és annak is örülne, ha Németország világbajnok lenne. Hangsúlyozta azt is, hogy Katar gazdasági partnere a Nyugatnak, Németország diplomáciai kapcsolatokat ápol az országgal, és a döntés a rendezésről már 12 éve megszületett. Szerinte mindenki maga döntse el, hogy megnézi-e a meccseket a tévében: ő nézni fogja, mert a nemzeti válogatott fontos, és a teljesítményük a 2024-es Európa-bajnokságra is hatással lesz. Úgy látja, a katari körülmények is tartogathatnak meglepetéseket, főleg hogy most a szezon közepén rendezik a világbajnokságot, a csapatok alig tudtak felkészülni.

Philipp Lahm szerint lehetséges egyszerre bírálni a világbajnokság politikai vonatkozásait és mégis ünnepelni, nem az értékeink elárulása, ha összeülünk a barátainkkal egy sör mellett – ez emberi szükséglet is, Európa jelenlegi helyzetében pedig fontos, hogy az ilyen közösségi élmények erősítik a szolidaritást.

Nyitókép: Abdullah Kiswani/Anadolu Agency via Getty Images