Megkerüli Orbánékat az Európai Unió, Magyarország nélkül keresnek megoldást Ukrajnának

Orbán teljes eszkalációba kezdett – kommentálta a Twitteren Daniel Freund német EP-képviselő Varga Mihály szerdai vétóját. Ő volt az, aki a döntő pillanatokat nyilvánosságra hozta:

Varga Mihály közreműködésével Magyarország egyetlen uniós tagországként mondott nemet az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélyre. A pénzt a közösség közös hitelfelvételből fedezné. 

Kedden a Pénzügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményben arról írt, hogy sajtóban tévesen megjelent hírekkel ellentétben az Ecofin keddi ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása.

Minden ilyen állítás álhír

– tették hozzá. 

Érdekes kérdés, mire gondolhatott a tárca. A Telex bővebben is kibontotta, hogy mi történt: három jogszabályban kellett volna egyetérteni, de Varga Mihály a közös költségvetési rendelet egyhangúságot követelő módosításánál jelezte, hogy ehhez nem járul hozzá, így a csomag egészét sem tudták elfogadni, bár egy másik elemét megszavazták. Kérdéseinket elküldtük a Pénzügyminisztériumnak. Egyebek mellett arról érdeklődtünk, hogy ha Varga Mihály állásfoglalása nem vétó, akkor a tárca hogyan definiálná azt.

Ezzel párhuzamosan a magyar helyreállítási tervről és a befagyasztásra javasolt 3000 milliárdnyi uniós forrás ügyében sem döntöttek a keddi ülésen. Múlt héten az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy az unió Kohéziós Alapjából származó 7,5 milliárd eurónyi – nagyjából 3000 milliárd forintnyi – forrást fagyasszanak be, ugyanakkor a koronavírus újjáépítési alapból származó 5,8 milliárd eurós támogatás felszabadítását a helyreállítási terv megvalósításától tették függővé. Amennyiben a tervet a tagállamok még idén nem hagyják jóvá, Magyarország elveszít nagyjából 1650 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást. Elnapolták a döntést fejlesztési pénz befagyasztásáról is, 

ez viszont Magyarországnak lehet kedvező: ha idén nem hoznak döntést, nem lesz befagyasztás, mivel a döntés elévül. 

Nem szavaztak a globális minimumadó bevezetéséről sem, ennek elfogadását több mint egy éve akadályozza Magyarország. Orbán Viktor múlt hét pénteki rádióinterjújában egyértelműen ennek bevezetése ellen érvelt, így a magyar álláspont nem meglepő. 

Az uniós pénzügyminiszterek szerdai ülése után Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter elmondta: Magyarország álláspontja nem fogja megállítani a többi uniós országot.

Nem fogunk elbátortalanodni. Továbbra is az a törekvésünk, hogy januárban megkezdjük a segélyek folyósítását Ukrajnának

 – mondta Stanjura, aki hozzátette: ez azt jelenti, hogy 26 tagállam által támogatott megoldást fognak keresni, Magyarország nélkül. 

A további lépésekről a cseh elnökség dönt: elképzelhető, hogy egy újabb pénzügyminiszteri találkozón újra nekifutnak a kérdéseknek – erről korábban Navracsics Tibor is beszélt, ő december 12-i dátumot említett – vagy beterjesztik a kérdést az uniós vezetők esedékes, december közepi találkozóján. A kormányoknak december 19-ig kell állást foglalniuk a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztásáról. 

Varga Mihály szintén az ülés után az MTI-nek azt mondta: a Magyarországnak járó uniós források kifizetését nem lehet más ügyekkel összekapcsolni. Mint kifejtette, veszélyes precedensnek tartja, hogy a hazánknak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék. Több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját.

Az uniós pénzek körüli problémákról többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából:

Nyitókép: Varga Mihály magyar pénzügyminiszter tárgyal Klemen Bostjancic szlovén pénzügyminiszterrel az Európai Unió pénzügyminisztereinek ülése előtt Brüsszelben 2022. november 8-án. – Fotó: Thierry Monasse / Getty Images