Tudomány-Tech
2022. december 6. 13:14
Úgy tűnik, a magyar kormány nem enged az Ukrajnának szánt uniós segítség és a globális minimumadó ügyében. Ütőkártyája viszont nem csak Orbánéknak van: Magyarországnak rendkívül nagy szüksége lenne az uniós ezermilliárdokra. Hogy a róka vagy a csuka enged először, vagy igazi brüsszeli, azaz olyan megoldás születik-e, amelyben mindenki győztesnek érezheti magát, év végéig kiderül.
Az Orbán-kormány, illetve diplomácia harcmodorának ékes példája, ami kedden történik Brüsszelben: az uniós pénzügyminiszterek több, egymástól tényszerűen teljesen független kérdésben azért nem tudnak dönteni, mert Magyarország ellenáll.
Úgy tűnik, hogy négy ügy nem ereszti egymást: ezek közül kettőről egyhangú döntést kellene hozni – Magyarország azonban ezt annak ellenére nem engedi, hogy mindkét kérdésben konszenzus született az Európai Unióban. Hogy ki zsarol kit, azt ebben a helyzetben lehetetlen megmondani. Hogy ki kezdte, az viszont egyértelműbbnek tűnik.
Orbán Viktor kormánya egy éve blokkolja a nagyvállalatok 15 százalékos minimumadójáról szóló, csaknem 140 állam által kötött globális megállapodás átültetését az európai jogba:
Orbánék a kerékkötői az Európai Bizottság javaslatának is, amely 18 milliárd eurós költségvetési támogatást nyújtana Ukrajnának. Ez a két ügy egyhangú támogatást igényel, így a magyar vétó erős eszköz. Orbán Viktor múlt hét pénteki rádióinterjújában egyértelműen a közös hitelfelvétel ellen érvelt, a minimumadót pedig munkahelygyilkos megoldásnak nevezte.
A várakozásoknak megfelelően Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt:
Varga Mihály döntése miatt a tagállamok levették a napirendről a magyar helyreállítási terv elfogadását.
Miért vétóznak?
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) elemzése szerint Orbánék taktikája mögött a két másik ügy – amelyekben elég a minősített többség – áll. A minősített többséghez a 27 uniós tagország legalább 55 százalékának kell igennek szavaznia úgy, hogy az Európai Unió lakosságának legalább 65 százalékát képviseljék. Mindkét kérdés erősen érinti Magyarországot
Múlt héten az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy az unió Kohéziós Alapjából származó 7,5 milliárd eurónyi – nagyjából 3000 milliárd forintnyi – forrást fagyasszanak be a jogállamisággal kapcsolatos kételyek, mindenekelőtt a korrupciós kockázatok miatt. Ugyanakkor a koronavírus újjáépítési alapból származó 5,8 milliárd eurós támogatás felszabadítását a helyreállítási terv – pontosabban 27 mérföldkő – megvalósításától tették függővé. Erről többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából:
A Bizottság korábban számos aggályt fogalmazott meg a magyar korrupciós kockázatokkal kapcsolatban, egyebek mellett azt, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak, jelentős az egyszereplős, valódi verseny nélküli eljárások aránya, az ügyészség pedig nem lép fel kellő eréllyel ezekben az ügyekben. A magyar kormány 17 vállalást tett az aggályok eloszlatása érdekében, egyebek mellett felállította az úgynevezett Integritás Hatóságot, illetve megteremtette a lehetőséget a nyomozást lezáró ügyészségi határozatok bírósági felülvizsgálatára. A Bizottság november 30-i közleménye szerint azonban úgy fogalmazott: a kockázatok továbbra is fennállnak, és újabb, alapvető lépésekre lesz szükség.
Két hete az RTL Híradó megpróbált bejutni az Integritás Hatósághoz, amely igen érdekes szervezet: se telefonszáma, se saját honlapja, és senkit nem fogadnak irodájukban:
Az Uniónak utóbbi két ügyben van mozgástere Magyarországgal szemben. Ha ugyanis a magyar helyreállítási tervet nem hagyja jóvá év végéig az Európai Tanács, akkor az országnak szánt források 70 százaléka elvész.
A helyreállítási alapként vagy leegyszerűsítve Covid-támogatásként emlegetett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vissza nem térítendő részének 70 százaléka, 4 milliárd euró, átszámolva nagyjából 1600 milliárd forint eshet kútba.
Navracsics Tibor a szerdai Kormányinfón azt mondta: a pénzügyminiszterek tanácsa valószínűleg csak december 12-én dönt a magyar ügyekben, például a magyar helyreállítási tervről.
A FAZ szerint hétfőn az uniós diplomaták még meglehetősen optimisták voltak, úgy gondolták, van lehetőség a négy kérdés megoldására – úgy, hogy Magyarország feladja a minimumadóval és az Ukrajnának nyújtandó támogatással szembeni ellenállását, és cserébe ígéretet kap az uniós pénzek felszabadítására. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter hétfőn bejelentette: kormánya 2023-ban saját minimumadót vezet be, ha az év végéig nem születik uniós megoldás.
Az ATV vette észre, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap este a Bayer show-ban arról beszélt, hogy a magyar kormány nem köti össze az EU-s források, a partnerségi megállapodás, a helyreállítási pénzek ügyét a 18 milliárdosra tervezett Ukrajnának szánt hitellel. Viszont szerinte az Európai Bizottság
egy zsaroló pozícióba szeretne kerülni, azt mondani Magyarországnak, hogy az ukrán támogatáshoz szükséges közös hitelfelvételt mi engedjük el.
Vannak, akik viszont nagyon is egy csomagként kezelik ezeket az ügyeket. A 444.hu cikke szerint Zbynek Stanjura lengyel pénzügyminiszter a keddi tanácsülésre tartva azt mondta, hogy először egy reggeli mellett megvitatják a Bizottság javaslatát a Magyarországnak járó fejlesztési pénzek befagyasztásáról, majd a következő ügyekben kellene dönteniük: „Ma el kellene fogadnunk Magyarország helyreállítási tervét, meg kellene vitatnunk az Ukrajnának folyósítandó 18 milliárd eurós támogatást, és jóváhagyni a multinacionális vállalatokat érintő globális minimumadóról szóló rendeletet. Szeretnék rámutatni, hogy én ezeket az ügyeket egyetlen csomagban látom összefogva.” Ez azonban arra is utal, hogy a kohéziós pénzek befagyasztásáról nem biztos hogy szerdán döntenek. Márpedig ha az Európai Tanács december 19-ig nem dönt a befagyasztásról, akkor az ügy elévül.
Nyitókép: Robert Nemeti / Anadolu Agency / Getty Images
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
