Macron vesztésre áll, megállítható-e a szélsőjobb Franciaországban?

A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) vezet az előrehozott francia parlamenti választások vasárnap tartott első fordulójában. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint Marine Le Pen pártja a szavazatok 33,15 százalékát szerezte meg, míg a második helyre az Új Népfront nevű baloldali szövetség futott be 27,99 százalékkal.

Emmanuel Macron centrista szövetsége a harmadik helyen végzett, mindössze 20,76 százalék körüli eredménnyel.

A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez. Le Pen pártja a szövetségeseivel együtt 297 képviselői helyet szerezhet meg az 577 fős parlementben, a baloldali szövetség 159 helyet, míg Macron koalíciója 70 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe az első forduló eredményei alapján. Ez azonban a második fordulóra a politikai alkuk miatt jelentősen megváltozhat. 

A voksolás legfőbb tétje, hogy a Nemzeti Tömörülés fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget. A pontos mandátumszán csak a július 7-ei második forduló után válik biztossá, addig viszont számos tényező befolyásolhatja a végeredményt.

Macron ötlete volt az előrehozott választás

A szélsőjobboldali pártok az EU több befolyásos államában is megerősödtek az európai parlamenti választásokon. Emmanuel Macron francia elnök azután írt ki kétfordulós előhozott nemzetgyűlési választásokat, hogy kormányzó pártja súlyos vereséget szenvedett az uniós szavazáson.

Orbán Viktor szövetségese, a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés nagyarányú győzelmet aratott, míg a Macron vezette tábor messze lemaradva a második helyen végzett. Noha a francia elnök pozícióját nem érinti, szövetségesei már az ötlet beharangozásakor attól tartottak, hogy katasztrófába vezetheti őket a váratlan döntés az előrehozott választásokról.

Rekordrészvétel és tüntetések a választás estéjén

Kiemelkedően magas részvétellel zajlott a sorsdöntőnek ígérkező francia parlamenti választások első fordulója. A választópolgárok 66,71 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, ami jóval több, mint a legutóbbi, 2022-es parlamenti választások első fordulójában mért 47,5 százalék. Ilyen magas részvételre 1988 óta nem volt példa az első fordulóban.

A francia fővárosban több tucatnyi tüntető gyűlt össze vasárnap este, miután megérkeztek a parlamenti választások első fordulójának első eredményei. A tüntetők gyújtogattak Párizsban, miközben végigvonultak a város utcáin.

Mit lép a francia elnök?

Macron fájdalmas választás előtt áll: vagy mindent bevet a szélsőjobboldal megállítására, vagy megpróbálja megmenteni azt, ami egykor domináns mozgalmából megmaradt. Az elnöknek el kell döntenie, hogy jelöltjei visszalépnek-e és a baloldalt támogatják, hogy változzanak az erőviszonyok a második fordulóban – írja a Politico.

A brüsszeli lap szerint Európa második legnagyobb gazdasága és az EU egyetlen nukleáris fegyveres hatalma most minden eddiginél közelebb került ahhoz, hogy első alkalommal szélsőjobboldali kormány alakuljon. Noha Le Pen pártja enyhített korábbi Putyin-barátságán, továbbra is mélyen szkeptikus a nyugati politikai fősodorral szemben.

De hogyan erősödött meg ennyire a francia jobboldal? A New York Times cikkében emlékeztet: Franciaországban a parlamenti választásokat általában csak hetekkel az elnökválasztás után tartják, és ezek rendre az elnöki tisztséget elnyerő pártnak kedveznek. Sokan már el sem mennek szavazni a képviselőkre, mert úgy érzik, hogy lefutott a meccs, ez a mostani viszont más volt, hiszen nem tartottak előtte elnökválasztást. 

A Nemzeti Tömörülés csaknem megduplázta támogatottságát 2022-hez képest, amikor a parlamenti választások első fordulójában a szavazatok 18,68 százalékát szerezte meg.

Az Ipsos közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett tanulmánya is világossá tette, hogy a párt miként bővítette szavazóbázisát. A szavazások előtt, 10 ezer regisztrált választópolgár megkérdezésével készült felmérés megállapította, hogy az RN tábora nemcsak nőtt, hanem diverzifikálódott is. A párt még mindig a munkásosztály körében teljesít a legjobban, szavazóbázisa azonban jelentősen kiszélesedett: 15-20 százalékponttal növelte támogatottságát a nyugdíjasok, a nők, a 35 évnél fiatalabbak, a magasabb jövedelműek és a nagyvárosiak körében.

Az amerikai lap szerint a helyzetet az is bonyolítja, hogy Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés miniszterelnök-jelöltje korábban többször megerősítette: csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez, vagyis legalább 289 képviselőjük lesz.

Macron és a baloldal taktikai szavazásra buzdít

Nem történt meglepetés olyan értelemben, hogy az jött ki az urnáknál, amire számíthattunk az előzetes mérések alapján – magyarázta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa, amikor arról kérdeztük, hogyan értékeli az első forduló eredményeit.

Hozzátette, az azonban még nem világos, hogy pontosan milyen kormánya lesz Franciaországnak. Szerinte két forgatókönyv jöhet szóba: az egyik az a többség nélküli parlament, ami valószínűleg egy szakértői vagy valamilyen technokrata kormányhoz vezetne, és egy nagyon nehezen vezethető Franciaországhoz. A másik pedig, hogy létrejön egy politikai többség, vagyis a 289 mandátum, amire egyedül az RN-nek van esélye. A Nemzeti Tömörülés egyes hírek szerint úgy számol, hogy ha picivel alatta marad, akkor azért még tud halászgatni szavazatokat a parlamentben.

Nagyjából ez a két fő lehetőség játszik a következő esztendőre francia politikában, merthogy egy évig biztosan az lesz a felállás, ami vasárnap este kijön, hiszen nem lehet új választást tartani 12 hónapig

– jegyezte meg Soós Eszter.

A Franciaország-szakértő szerint a baloldali szövetségnél biztos, hogy lesznek visszaléptetések azoknál, akik a harmadik helyen végeztek az első fordulóban, de a Macron-féle centristáknál is nagyon úgy tűnik, hogy sor kerül erre. Úgy látja, az igazi kérdés az, hogy mely képviselők melletti szavazásra szólítják majd föl a támogatóikat, ez ugyanis nehézségekhez vezethet. Mint mondta, Macron szavazóbázisa jobbra tolódott az elmúlt években, és nem biztos, hogy az elnöki tábor voksolni fog arra a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldali Engedetlen Franciaországra, amelyikről egyébként hetek, hónapok óta terjesztik, hogy egy szélsőséges párt.

„Összességében több mint 300 olyan körzet van, ahol legalább három jelölt bejutott, ez nagyon sok. Számos helyen lehet visszalépés, az indulók pontos névsora kedd estére lesz végleges, így szerdán vagy csütörtökön többet fogunk tudni a közvélemény-kutatási adatokból” – fogalmazott Soós Eszter.

Mi történne a gyakorlatban, ha a Nemzeti Tömörülés abszolút többséget szerez? 

A köztársasági elnöknek vannak neki fenntartott területei – külpolitika, védelempolitika, részben az uniós politika az Európai Tanácson keresztül –, de a miniszteri tanácsban már a kormány van jelen, ami szintén bonyolítja a dolgokat. Hiába tesz majd az elnök mondjuk valamilyen nemzetközi vállalást, nem biztos, hogy a kormánnyal vagy a parlamenti többséggel való megegyezés nélkül képes lesz arra, hogy „pénzt, paripát” rakjon az ígéret mögé, tehát valamiféle együttműködési kényszere mindenképpen lesz – magyarázta a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Hozzátette, a köztársasági elnök számos hatásköréhez szükség lesz miniszterelnöki, miniszteri ellenjegyzésre. Szerinte nem biztos, hogy a felek az együttműködésben lesznek érdekeltek, hanem sokkal inkább abban, hogy győztesen jöjjenek ki a konfliktusokból. Hangsúlyozta azt is:

2027-ről és a következő elnökválasztásról fog szólni ez a szkander.

A francia választások első fordulójának eredményeivel a Híradó is foglalkozott:

Nyitókép: REUTERS / Yara Nardi / Pool REFILE