Katasztrófa lehet Macronnak az előrehozott választás, amit ő talált ki

Mint arról beszámoltunk, belpolitikai válsághoz vezethet Franciaországban, hogy a kormányzó erők súlyos vereséget szenvedtek az európai parlamenti választásokon. Orbán Viktor szövetségese, a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés nagyarányú győzelmet aratott, míg az Emmanuel Macron vezette tábor messze lemaradva a második helyen végzett.

A szélsőjobboldali pártok az EU több befolyásos államában is megerősödtek, Franciaországban a számára lesújtó eredmények miatt a francia elnök bejelentette: feloszlatja a nemzetgyűlést, és előrehozott parlamenti választásokat írnak ki. Az előrehozott választás első fordulója június 30-án lehet, a második július 7-én, és Macron pozícióját nem érinti.

A Politico forrásai szerint Macron szövetségesei most attól tartanak: katasztrófába vezetheti őket a francia elnök váratlan döntése az előrehozott választásokról. „Nem fogják Macron arcát látni a kampányplakátjaimon, ezt elmondhatom” – mondta egy, a francia elnök koalíciójához tartozó parlamenti képviselő a brüsszeli lapnak. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselő megjegyezte, 

az Élysée-palota láthatóan nem fogta fel az országban uralkodó „elnökellenes” hangulatot.

A közvélemény-kutatások szerint a franciák lenézőnek és tekintélyelvűnek tartják Macront, akinek népszerűségét koronavírus-járvány és a tavalyi vitatott nyugdíjreform miatti tüntetéshullámok is megtépázták, és ez vasárnap az urnáknál is meglátszott. Egy, a szavazás napján végzett felmérés szerint a választók közel felének egyetlen fő célja volt: kifejezni elégedetlenségét Macronnal és a kormánnyal szemben. A felmérések szerint az sem segített a renoméján, hogy sokan úgy tekintenek rá, mint a gazdagok elnökére, aki nem a népet képviseli, míg retorikáját gyakran arrogánsnak látják.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen tavaly januárban kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azt követően hirdetettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték.

A Politico szerint az előrehozott választások nemcsak a francia kormányt fenyegetik, hanem az európai politikát is felforgathatják, mindezt kritikus időszakban, amikor már harmadik évében jár Oroszország Ukrajna elleni háborúja. A brüsszeli lap szerint Macront saját pártja azonban nem csak a kampányában nem akarja látni: egyre inkább úgy tekintenek rá, mint egy elszabadult hajóágyúra, aki nem érti a dolgát és tagadja a valóságot. 

Míg Macron az előrehozott választásokban látja az egyetlen lehetőséget arra, hogy visszavágjon a szélsőjobbnak, és maga mögé állítsa a minden oldalról érkező szavazókat, saját táborában attól tartanak: ennek éppen az ellenkezője történhet. Az első felmérések azt mutatják, hogy Macron pártja ismét vereséget szenvedne egy választáson. A kormányzó koalíción belül már az is felmerült, hogy felszólítják a francia elnököt, hogy lépjen egyet hátra, és ne vegyen részt túlságosan a kampányban.

Minél többet beszél, annál több százalékpontot veszítünk a közvélemény-kutatásokban

–  mondta Macron pártjának egyik képviselői tanácsadója. 

A Politico szerint a francia elnök politikai pályafutása során mindig is szeretett hazardírozni, és pártja félelmei ellenére van saját terve az előrehozott választási kampányra. Bár a mostani választásnak nem lesz tétje az elnöki poszt, Macron hitelessége és pártjának befolyása annál inkább. Ha veszítenek, akkor a jobboldal először válna vezető erővé a Nemzetgyűlésben, míg Macron koalíciója egy polcra kerülne a baloldallal, több tucatnyi képviselőjük pedig elveszíthetné mandátumát. „A busz alá dobnak minket, egy olyan hibáért, ami az övé” – vélekedett egy, a brüsszeli lapnak nyilatkozó párttanácsadó.

Az új francia baloldali összefogás a rasszista szélsőjobboldal ellen küzd

Mint arról a Híradó is beszámolt, alig ért véget az uniós voksolás Franciaországban, már el is kezdődött a felkészülés az előrehozott választásokra. A baloldali pártok máris megegyeztek, hogy közös jelölteket állítanak, és a szélsőjobb is tárgyal a lehetséges partnerekkel.

Nyitókép: Emmanuel Macron francia elnök látható egy tévéképernyőn a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt párizsi eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én. Fotó: Lewis Joly / AP / MTI