Emmanuel Macron helyesen döntött, vagy veszélyes játékot játszik? Itt vannak az EU befolyásos államainak eredményei

Hétfő reggeli európai körképünk első részében a Magyarország szempontjából legérdekesebb közép-európai országok európai parlamenti választási eredményeit foglaltuk össze, most pedig az EU legnagyobb, legbefolyásosabb államait vesszük sorra.

Itt vannak az EP-választás részletes eredményei.

Franciaország

A jobboldali Nemzeti Tömörülés nagyarányú győzelmet aratott, míg az Emmanuel Macron elnök vezette tábor messze lemaradva a második helyen végzett Franciaországban. 

• A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) a szavazatok 31,5 százalékát szerezte meg, ezzel 30 mandátumhoz jutott, 
• míg a Macron vezette centrista pártszövetségre (BE) csak 14,5 százaléknyian szavaztak (13 mandátum). 
• A Szocialista Párt 14 százalékkal a harmadik helyre került (13 mandátum). 
• Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) 10,1 százalékos támogatottsággal (9 mandátum), 
• ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt (LR) 7,2 százalékkal (6 mandátum), 
• a Zöldek (LE-EELV) 5,5 százalékos eredményt értek el (5 mandátum), 
• míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás (La France Fière) 5,3 százalékot kapott (5 mandátum).

Emmanuel Macron a számára lesújtó eredmények miatt bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, és június 30-ra előrehozott parlamenti választásokat írnak ki. A választás második fordulója július 7-én lesz. Macron szerint a vasárnapi választási eredmény katasztrofális a kormányzatra nézve, és senki nem tehet úgy, mintha ezt nem látná.

„A szélsőjobboldali pártok mindenhol előretörnek a kontinensen. Ez olyan helyzet, amelybe én nem tudok beletörődni. Úgy döntöttem, hogy választási lehetőséget adok önöknek, ezért ma este feloszlatom a nemzetgyűlést” – mondta Macron a francia nemzethez intézett beszédében.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már Macron bejelentése előtt felszólította az államfőt, hogy írjon ki új választást. A 28 éves listavezető lehet a párt miniszterelnök-jelöltje. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője üdvözölte Emmanuel Macron bejelentését. „Készen állunk arra, hogy átvegyük a kormányzást, ha bizalmat szavaznak nekünk a következő választáson” – mondta Marine Le Pen.

A harmadik helyen végzett szocialisták listavezetője, Raphaël Glucksmann szerint „a nemzetgyűlés feloszlatásával, akkor, amikor a saját pártja nehéz helyzetbe került, és a szélsőjobboldal tarolt az EP-választáson, Emmanuel Macron veszélyes játékot játszik”. Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője ezzel szemben úgy vélte, hogy a köztársasági elnök „helyesen tette, hogy feloszlatta a nemzetgyűlést”.

Németország

Míg a német kormánykoalíció pártjai közösen mindössze 31 százalékot értek el, 

• a konzervatív CDU-CSU 30,3 százalékos eredménnyel az első helyen végzett, 29 mandátumot szerezve. 
• Második helyezett a szélsőjobbos Alternatíva Németországnak (AfD) lett 15,6 százalékkal, ami eddigi legjobb eredménye EP-választáson (15 mandátum). 
• Scholz kancellár pártja, az SPD 14,1 százalékkal a legrosszabb eredményét érte el (14 mandátum), 
• míg a Zöldek 12 százalékot kaptak (12 mandátum). 
• Az év elején alakult Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) 5,7 százalékot szerzett (6 mandátum), 
• a liberális FDP 5,3 százalékot kapott (5 mandátum). 
• A Free Woters, a Volt és a Die Linke pártok 3-3-3 mandátumhoz jutottak, rajtuk kívül öt kisebb párt között oszlott szét még hat EP-mandátum.

Carsten Linnemann, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára szerint Olaf Scholz kancellárnak „utat kellene engednie, például egy bizalmi szavazással”, miután az általa vezetett szocdem-zöld-liberális koalíció vereséget szenvedett. Linnemann szerint a kormánykoalíciónak azt a kérdést is fel kell tennie magának, hogy mennyiben volt köze ahhoz, hogy a radikális politikai szélek megerősödtek.

Saskia Esken, a kormányzó szociáldemokraták elnöke kijelentette, hogy az SPD EP-választási veresége ellenére Scholz továbbra is kancellár marad. „A kancellár a kormány élén áll, amelyet közösen alkottunk három pártból, és továbbra is ezt fogja tenni. Teljes bizalmunkat élvezi. Az SPD összetart, és erre számíthatnak.” Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke csalódottságát fejezte ki az exit poll eredmények kapcsán. „Nem ilyen elvárásokkal fogtunk neki ehhez a választáshoz, és most ezt közösen fel fogjuk dolgozni” – mondta az ARD-nek.

Alice Weidel, az AfD társelnöke elégedettnek mondta magát az eredménnyel, különös tekintettel arra, hogy az utóbbi hetek belpolitikai fejleményei sújtották a pártját. Hangsúlyozta, hogy pártja a legutóbbi, 2019-es EP-választáshoz képest jelentősen erőre kapott, különösen Kelet-Németországban. Mint mondta, ennek okát abban látja, hogy a választók „összességében kritikusabban viszonyulnak Európához”.

Spanyolország

• Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) kapta a legtöbb szavazatot. A legnagyobb spanyol ellenzéki párt 34,2 százalékos támogatottsággal 22 mandátumot nyert. 
• Második lett a kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 30,2 százalékos szavazataránnyal, amely 20 mandátumot jelent számára. 
• A szélsőjobbos Vox pártra a választók 9,6 százaléka voksolt, így az 6 mandátumot szerzett. 
• A baloldali baszk nacionalista pártok alkotta Ahora Republicas, a több baloldali erőt tömörítő Sumar és a radikális jobboldali Se acabó la fiesta nevű pártok 3-3 mandátumot kaptak a választóktól.
•  A baloldali Podemos 2, 
• a katalán függetlenségpárti Együtt Katalóniáért 1, 
• a több különböző regionális párt által létrehozott Koalíció egy Szolidáris Európáért (CEUS) szintén 1 képviselői helyet szerzett.

„Vállaljuk a felelősséget, amit ezek a szavazatok jelentenek” – jelentette ki Alberto Núnez Feijoó pártelnök a PP székházában értékelve azt, hogy a Néppárt 25 éve nem szerepelt ilyen jól EP-választásokon, és 1,4 millióval növelte a rá adott voksok számát 2019-hez képest. Hangsúlyozta, hogy most egy új politikai ciklus kezdődik, amelyben feladataik közül kiemelte „az új utak és megoldások” keresését a spanyol gazdák, az ipar, a környezet, a versenyképes gazdaság, Európa biztonsága és az igazságos migrációs politika érdekében.  

„A Vox halotti bizonyítványára még várni kell” – fogalmazott Santiago Abascal pártelnök, hozzátéve, hogy úgy tűnik, a választók hosszú életet kívánnak a pártnak. Sajátjuk mellett kiemelte európai szövetségeseik, köztük például a francia Nemzeti Tömörülés és a magyar Fidesz választási eredményeit, és hogy velük együtt „sikerült előmozdítani a közös diskurzust és a közös meggyőződést, amelyek Európa-szerte erősödnek”.

Santiago Abascal felszólította Pedro Sánchez miniszterelnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új választásokat, ahogy az Franciaországban és Belgiumban történik az EP-választás eredményeinek hatására.

Olaszország

• Az Olasz Testvérek (FdI) párt szerezte Olaszországban a legtöbb EP-mandátumot (24-et) vasárnap, a Giorgia Meloni kormányfő vezette jobboldali pártra a választók 28,6 százaléka szavazott. 
• A második helyre a balközép Demokrata Párt (PD) vezette baloldali pártszövetség került a szavazatok 25,6 százalékával (22 mandátum). 
• A Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) 9,7 százalékot ért el (8 mandátum). 
• Meloni koalíciós partnerei, a Matteo Salvini vezette Liga  és a néhai Berlusconi Forza Italiája 8 illetve 7 mandátumot szereztek. 
• A Zöldek és Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) a 6 mandátumot szerzett.

„Köszönöm, az Olasz Testvérek az első párt maradt, túllépve az olasz parlamenti választások eredményét” – írta közösségi oldalán Giorgia Meloni kormányfő, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke hétfőre virradóra. Később pártja római sajtóközpontjában tartott tájékoztatón azt mondta, hogy „a baloldal látta, hogy jön fel a jobboldal, de nem tudta megállítani”. „Stratégiánk mindig is az volt, hogy igazat mondunk, és azt tesszük, amit tennünk kell az ország érdekében. Az olaszok ezt megértették” – hangoztatta. „Büszke vagyok arra, hogy a G7-es csoport soros elnökeként és Európában is a legerősebb kormányt képviselhetem” – mondta Meloni a világ iparilag legfejlettebb hét országát tömörítő csoportra utalva.

„Az FdI kevesebb mint két éve kormányoz, és sem a kormányszerep, sem a nehéz nemzetközi helyzet nem csökkentette erőnket, ellenkezőleg, erősödtünk. Bizonyítottuk, hogy a jobboldal egyenlő a jó kormányzással” – jelentette ki Giovanni Donzelli, a párt olasz parlamenti képviselője és országos koordinátora. Hangsúlyozta, hogy a jobbközép koalíció másik két pártja, a Matteo Salvini vezette Liga és az Antonio Tajani vezette Hajrá Olaszország (FI) is erősödött, vagyis a jobbközép többség a 2022-ben elért 44 százalékot tovább növelte.  

Ami az EP-ben várható szövetségeket illeti, Giovanni Donzelli kifejtette: Giorgia Meloni kezdettől fogva arra törekszik, hogy a jobbközép „győztes olasz receptjét” Európában is alkalmazza egy hasonló jobbközép többség kialakításával.

Portugália

• Portugáliában az ellenzéki Szocialista Párt (PS) nyert, csekély különbséggel a kormányzó konzervatívok (AD) előtt. 
• A szocialisták a voksok 32,1 százalékát szerezték meg (8 mandátum), 
• a kormányzó Demokratikus Szövetség 31,1 százalékot kapott (7 mandátum). 
• A jobboldali Chega 9,8 százaléknyi voksot kapott, 
• a liberális párt pedig 9,1 százaléknyit. 
• A két párt 2-2 képviselői mandátummal rendelkezik majd az új összetételű EP-ben. 
• A kommunista pártnak (CDU) és a Baloldali Blokk (BE) nevű formációnak is jut 1-1 portugál mandátum.

Luís Montenegro miniszterelnök az eredmények megismerése után bejelentette, hogy kormánya támogatná António Costa korábbi kormányfőt az Európai Tanács elnöki posztjára. Emlékeztetett arra, hogy az európai uniós intézmények közti politikai egyensúly jegyében a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács élére várhatóan baloldali politikust jelölnek majd, ha az Európai Bizottság tisztjét továbbra is az Európai Néppárt jelöltje, Ursula von der Leyen tölti be. Ha Costa jelölt lesz a tervek szerint év végén megüresedő posztra, a jobboldali kormány mindent meg fog tenni, hogy el is nyerje a tisztséget, mondta Montenegro.

Skandinávia

Finnországban megerősítette pozícióját Petteri Orpo miniszterelnök

• jobbközép Nemzeti Koalíciója: a KOK a szavazatok 24,8 százalékát szerezte meg, ami 4 képviselői helyet jelent neki. 
• A szavazás nagy meglepetése a szocialista Finn Baloldali Szövetség (VAS) volt, amely 17,3 százalékot ért el. A párt a Finnország részére fenntartott tizenöt képviselői helyből hármat szerzett meg. 
• Az EP-választás fő vesztese Finnországban a radikális jobboldali Finnek Pártja (PS), amely tagja a kormánykoalíciónak: 7,6 százalékra esett vissza, egyetlen képviselői helyet kap.

Svédországban 

• a szociáldemokraták  24,9 százalékkal 5 mandátumhoz jutottak. 
• A Mérsékelt Párt a szavazatok 17,5 százalékát kapta (4 mandátum), 
• a Zöldek 13,8 százalékkal 3 mandátumot szereztek.
• A radikális jobboldali Svédországi Demokraták 13,2 százalékot nyertek el (3 mandátum), 
• míg a Baloldali Párt 10,7 százalékkal 2 mandátumhoz jutott. 
• A Centrum Párt 2, 
• a kereszténydemokraták és a liberálisk 1-1 mandátumot szereztek.

Dániában 

• a szocialisták (SF) végeztek az első helyen, 17,4 százalékkal (3 mandátum).
• A kormánykoalíció vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt 15,6 százalékkal ugyancsak 3 mandátumot szerzett. 
• A jobbközép Venstre 2 mandátumhoz jutott. 
• Az előbbiek mellett hét másik dániai politikai párt szerzett még 1-1 mandátumot az EP-ben.

Benelux államok

Hollandiában 

• a Munkáspárt és a Zöldek választási szövetsége (GroenLinks/PVDA) 9 képviselői helyet szerzett meg az EP-választáson. 
• A novemberi hollandiai választásokon győztes, Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) a második helyen végzett, 6 képviselői mandátummal. 
• A Szabaddemokrata Néppárt (VVD) négy, 
• a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) három, 
• a Demokraták 66 (D66) szintén három helyet szerzett.
• A Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB), a Református Politikai Párt, az Új Társadalmi Szerződés (NSC), valamint az Állatvédők Pártja (PvdD) egy-egy mandátumot kap a 2024-2029 közötti uniós parlamenti ciklusra.

Belgiumban 

• a Flamand Érdek (VB) 13,9 százalékot ért el (3 mandátum), 
• második lett a Reform Mozgalom 13,6 százalékkal (3 mandátum), 
• őket szorosan követi az Új Flamand Szövetség, az N-VA 13,4 százalékkal (3 mandátum). 
• A Flamand Kereszténydemokrata Párt, a Szocialista Párt (PS) és a Vooruit 2-2-2 mandátumot szereztek. 
• Az előbbiek mellett hét másik belga politikai párt szerzett még 1-1 mandátumot az EP-ben.

Luxemburgban 

• a Keresztényszocialista Párt (CSV) szerezte meg a legtöbb szavazatot, ami két helyet biztosít számára az uniós parlamentben. 
• A második és harmadik helyen a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt (LSAP) és Demokrata Párt (DP) végzett, 1-1 mandátumot szerezve. 
• Az Alternatív Demokratikus Reform Párt (ADR) és a Zöldek is 1-1 helyet kapnak az uniós parlamentben.

Nyitókép: Emmanuel Macron és felesége, Brigitte szavazatuk leadása közben – Fotó: REUTERS/Hannah McKay/Pool