Tusk: Lengyelországban diadalmaskodott a demokrácia

Magyarországon Orbán Viktor pártja, a Fidesz két helyet veszítve 11 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. Mint összesítésünkből kiderül, Szlovéniában és Csehországban a magyar miniszterelnök politikai szövetségesei győztek, Szlovákiában azonban nem Robert Ficóék futottak be elsőnek, és Lengyelországban is csak második lett Lech Kaczyński pártja, a PiS. 

Lengyelország – Tusk pártja hajszállal győzött

Lengyelországban a Polgári Koalíció (KO) végzett az első helyen a szavazatok 37,40 százalékát megszerezve (20 mandátum), a második helyen Lech Kaczyński pártja, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) végzett, 35,7 százalékkal (ugyancsak 20 mandátum). A szintén ellenzéki Konföderáció 11,8 százalékos eredményt ért el (6 mandátum). A kormánykoalícióhoz tartozó Harmadik Út (TD) pártszövetség 7,3 százalékot (4 mandátum), a Baloldal a voksok 6,6 százalékát nyerte el (3 mandátum). A részvételi arány Lengyelországban 39,7 százalékos volt.

„Az Európai Unió nagy országai közül Lengyelországban diadalmaskodott a demokrácia, a tisztességesség, az európaiság” – mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök vasárnap este. Tusk a többi uniós ország választási eredményeire utalva úgy ítélte meg, hogy a hazai kormány vezető ereje, a Polgári Koalíció (KO) a legjobb eredményt érte el az európai demokratikus pártok közül. A lengyelországi EP-választásoknak ezért „a nemzeti ügyeken túlmutató jelentősége van”, a KO megmutatta, hogy „Európa reménysugara” – fogalmazott Tusk.

Szlovákia – a Fico-merénylet ellenére nem a Smerre szavaztak a legtöbben

Szlovákiában részvételi arány 34,38 százalékos volt, ami ugyan európai uniós átlagban, valamint a más szlovákiai választások részvételi arányához képest alacsonynak számít, de jóval magasabb az összes eddigi szlovákiai EP-választás részvételi arányánál.

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) 6 mandátumot nyert 27,8 százalékos eredménnyel. A 24,8 százalékot elérő a legnagyobb kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SSD) 5 helyet szerzett meg az Európai Parlamentben. A parlamenten kívüli, radikális nemzeti-konzervatív Köztársaság (Republika) a voksok 12,5 százalékát szerezte meg, nekik két képviselőjük lesz az EP-ben. 7,2 százalékkal egy mandátumot szerzett a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD). A parlamenti ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 7,1 százalékkal szintén egy EP-mandátumot nyert. A felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének ezúttal sem sikerült bejutnia az EP-be, a Magyar Szövetség a leadott voksok 3,9 százalékát szerezte meg.

A Progresszív Szlovákia vezetői pozitív hírként és sikerként értékelték az általuk elért eredményt. Győzelmük szerintük azt mutatja: az Európa-pártiságra voksolt a választók zöme. Az Irány vezetői sikernek, illetve a kormány és az általa folytatott szuverén politika mandátumának megerősítéseként értékelték az eredményt, azzal, hogy a nemzeti és a konzervatív erők szerezték meg a voksok többségét.

Szlovénia – Orbán szövetségesei kétszer annyi mandátumot szereztek, mint a kormánypárt

Szlovéniában a részvételi arány 35,24 százalékos volt. A legnagyobb ellenzéki párt, a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, migrációellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) listája kapta a legtöbb szavazatot: 30,8 százalékkal 4 EP-helyet szerzett. A második helyen a legnagyobb kormánypárt, a Szabadság Mozgalom végzett a voksok 22,1 százalékával, így 2 képviselőt küldhetnek Strasbourgba. Egy-egy EP-képviselői helyet szerzett az SDS kisebbik koalíciós partnere, a Vesna - Zöld Párt 10,5 százalékkal, a Szociáldemokraták (SD) 7,7 százalékkal és a szintén ellenzéki kereszténydemokrata Új Szlovénia 7,7 százalékos eredménnyel.

Janez Jansa a sajtónak adott nyilatkozatban úgy értékelte, hogy az eredmények azt mutatják: a baloldali kormánykoalíció egyértelműen vereséget szenvedett ezeken a választásokon. „Azok, akik kirekesztők voltak, ma megtanulták a leckét” – mondta a volt kormányfő, aki szerint a kormánynak fel kellene oszlatni a parlamentet. Szerinte a szlovén választók azt üzenték a hivatalban lévő kormánykoalíciónak, hogy „tegyen hasonlóképpen, mint Emmanuel Macron francia elnök, hiszen a baloldal még soha nem élt át ilyen vereséget”. 

Ausztria – előretört a szélsőjobb

Első helyen végzett az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), 25,7 százalékkal 6 helyet szerzett. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) 24,7 százalékot kapott (5 hely), a szociáldemokraták (SPÖ) 23,2 százalékkal szintén 5 helyet szereztek az EP-ben. A Zöldek és a liberális NEOS mintegy 10,7 illetve 9,9 százalékos támogatottságot kapott 2-2 helyet szerezve.

Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke vasárnap éjjel azt közölte, hogy az eredményt alázattal és hálával fogadják, és első helyre állítják a nép érdekeit, hozzátéve, hogy „ezt a megbízást mi, szabadságpártiak, minden szinten következetesen meg fogjuk valósítani”. „Lépésről lépésre visszaszerezzük országunkat” – mondta Harald Vilimsky, az FPÖ listavezetője.

Reinhold Lopatka, az ÖVP listavezetője keserűnek nevezte pártja szavazatveszteségeit, és feladatként jelölte meg, hogy az őszi parlamenti választásokig „tegyenek rendet” a pártban. „Az SPÖ, úgy tűnik, továbbra is nehéz fázisban van” – vonta le következtetését Andreas Schieder, a szociáldemokraták listavezetője, szintén kifejezve csalódottságát az eredmények miatt.

Románia – elsöprő többséget szereztek a kormánypátzok

A két kormánypárt, a PSD és a PNL közös listája (CNR) a leadott szavazatok 53 százalékát kapta, ezzel 21 helyet szerezve. A második helyen a nacionalista Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) végzett 15 százalékkal (6 hely), a harmadik pedig a liberális-konzervatív pártszövetség, az Egyesült Jobboldal (ADU) lett 11 százalékkal (4 hely). A Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) a felmérés szerint a szavazók 5 százaléka voksolt, ami 2 EP-mandátumot jelent.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) „megnyerte a választásokat, amit ma elértünk, az a románok belénk vetett bizalmát jelenti. A románok értékelték a PSD által hozott kormányzati intézkedéseket” – nyilatkozott vasárnap este Marcel Ciolacu kormányfő, a nagyobbik romániai kormánypárt elnöke.

Nicolae Ciuca, a kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt mondta, hogy a választók igent mondtak az európai értékekre, és elutasították a szélsőségességet. „Köszönöm annak a 2,3 millió románnak, akik a PNL-re szavaztak, hogy a legerősebb jobboldali politikai erő lettünk Romániában” – jelentette ki Ciuca.

Csehország – Orbán szövetségese nyert, de nem nagy előnnyel

A csehországi EP-választáson a szavazásra jogosultak 36,45 százaléka vett részt. Az Andrej Babis volt kormányfő által vezetett, ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom megszerezte a szavazatok 26,1 százalékát, ezzel hét képviselője lesz az EP-ben. A második helyen a Spolu kormánykoalíció (ODS, TOP 09, KDU-CSL) 22,3 százalékkal hat mandátumot szerzett. Két képviselői helyet szerzett 10,3 százalékos támogatással a parlamenten kívüli Motoristé-Prísaha mozgalom. A parlamenten kívüli Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (Stačilo!), amely kisebb tömörülésekkel koalícióban indult, 9,6 százalékot kapott, ezzel két mandátumot szerzett. A kormánykoalícióhoz tartozó Polgármesterek és Függetlenek (STAN+SLK) 8,7 százalékkal 2 EP-képviselői helyet szerzett. A kormánykoalíciós Kalózpárt 6,2 százalékos eredménnyel egy képviselőt küldhet az EP-be, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD+Trikolora) párt 5,7 százalékot kapott, és egy mandátummal fog rendelkezni.

Andrej Babis nagy sikernek minősítette pártja eredményét. „Nagyon örülünk, az eredmény nagy elégtétel, mert keményen megdolgoztunk érte” – jelentette ki Babis. A politikus szerint a mozgalom egyelőre nem döntött arról, hogy az Európai Parlament melyik frakciójában fog tevékenykedni.

Petr Fiala miniszterelnök szerint a Spolu koalíció hat mandátuma „stabil eredmény”, és jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy a következő választást a koalíció megnyerje.

Nyitókép. REUTERS/Kacper Pempel