Külföld
Külföld
2024. január 29. 12:27
A gázai háború kezdete óta először amerikai katonák haltak meg ellenséges tűzben a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok nem hagyhatja megtorlatlanul a történteket, de Washington nem akar egy újabb háborút sem, pláne választási évben, ezt az afganisztáni és iraki emlékek fényében az amerikai közvélemény sem támogatná. Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértőt kérdeztük arról, hogy jöhet-e eszkaláció a közel-keleti konfliktusban.
Vasárnap Joe Biden amerikai elnök közölte: Irán által támogatott radikális fegyveresek dróntámadást követtek el amerikai egységek ellen Jordániában. A támadásban három amerikai katona meghalt, és legfrissebb hírek szerint legalább 34 másik megsérült.
A Hamász szélsőséges palesztin szervezet tavaly október 7-i Izrael elleni támadása óta megszaporodtak a térségben állomásozó amerikai egységek ellen a rakéta- és dróntámadások. Az összesítések szerint október 7-e óta mintegy 160 alkalommal lőttek ki, illetve irányítottak amerikai egységek támaszpontja felé rakétát vagy drónokat Szíriából és Irakból az Irán által támogatott milíciák, hetven amerikai katonát sebesítve meg.
Ilyen támadásban most először vesztették életüket amerikai katonák.
Washington elszámoltatást ígért azzal, hogy a felelősségre vonás idejét és módját az Egyesült Államok fogja megválasztani. Az amerikai médiában megszólaló katonai elemzők szerint a fegyveresek azzal, hogy amerikai katonákat öltek meg, átléptek egy határt, ami az elrettentésre épülő amerikai Közel-Kelet-politika megváltozásához vezethet, és ezzel párhuzamosan a konfliktus kiéleződéséhez.
Egészen biztos, hogy lesz valamiféle válasz. Az Egyesült Államok ezt nem hagyhatja megtorlatlanul, mert akkor még jobban növekednének ezek a támadások
– mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az rtl.hu-nak.
A biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint ugyanakkor nagy kérdés, hogy kire lő majd vissza az Egyesült Államok. „Az amerikai bázist akár Iránból, akár Szíriából is támadhatták, mindkét országban vannak Iránbarát síita milíciák, olyan fegyveres csoportok, amiket Teherán pénzel” – fogalmazott. Ám mint mondta, az amerikaiak vélhetően műholdfelvételek, légtérfigyelő radarok alapján nagyjából be tudják határolni, honnan indították ezt a drónt, és bizonyára azt is tudják, hogy az adott területen melyik milíciának vannak bázisai. Hozzátette:
nem lenne bölcs ötlet a 87 millió lakosú Iránnal háborúzni. Washington nem akar egy újabb háborút, különösen választási évben, így ez a forgatókönyv szinte kizárható.
Az amerikai közvélemény nem állna be egy újabb konfliktus mögé
Kaiser Ferenc úgy véli, valószínűleg valamelyik Iránbarát milícia fegyverraktárára vagy parancsnoki központjára fognak az amerikaiak csapást mérni. „Az sem kizárt, hogy lesz olyan iraki főtiszt, aki merő véletlenségből éppen ott lesz” – mondta a biztonságpolitikai szakértő, megjegyezve azt, hogy már izraeliek is öltek meg iráni tábornokot Szíriában és Libanonban. Azonban hozzátette,
több okból sem várható nagyméretű eszkaláció. Az afganisztáni és iraki, „nem túl jól sikerült” konfliktusok után sem az amerikai közvélemény, sem a politikai vezetés nem fog beállni egy háború mögé, ez a republikánus és demokrata pártra egyaránt igaz.
Washington szíve szerint inkább mérsékelné a konfliktust, de valamit közben tennie is kell. Hasonló helyzet állt elő, mint a húszi felkelőknél Jemenben: előbb-utóbb eljutnak arra a pontra, amikor az USÁ-nak muszáj keményen válaszolni.
A katonai illetékesek szerint a támadást a Jordánia területén, a szír határhoz közel fekvő, 22-es Torony (Tower 22) nevű katonai őrs ellen követték el a milicisták, és egyelőre rejtély, hogy a légvédelmi eszközök miért nem léptek működésbe. Kaiser Ferenc szerint ki fogják vizsgálni, hogyan történhetett meg, hogy amerikai katonák estek el.
Itt most valami félrement, az amerikai védelmi rendszeren belül valami nem működött, ezt ki kell deríteni. De nem biztos, hogy megtudjuk, ki és mit rontott el, mert nyilván nem akarnak az amerikaiak tippet adni a terroristáknak arra, hogyan ismételjék meg a támadást. Az itt szerzett tapasztalatok alapján valószínűleg a térségbeli összes bázis védelmi rendszerét megerősítik, és kijavítják az esetleges hibákat
– zárta szavait a biztonságpolitikai szakértő.
Mint arról a Híradó is beszámolt, nemrégiben kirúgták az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezetének több alkalmazottját és vizsgálat indult, hogy kiderítsék milyen szerepük volt az Izrael elleni októberi terrortámadásban.
Nyitókép: Leah Millis / File Photo / Reuters
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
