Azokat a húszikat akarják térdre kényszeríteni légicsapásokkal, akiket tíz évig bombáztak

Az Egyesült Államok kedden újabb támadást hajtott végre Jemenben a húszi terrorszervezet rakétakilövő állásai ellen, immár a harmadikat. Miközben az USA és a szövetségesei próbálják a légicsapásokkal visszaszorítani a húszi lázadókat, addig azok több támadást is végrehajtottak a Vörös-tengeren haladó teherhajók ellen. Hétfőn egy amerikai konténerszállítót ért rakétacsapás, a Marshall-szigeteken regisztrált, Gibraltar Eagle nevű hajót találták el a Vörös-tenger déli részén.

Kedden egy máltai lobogó alatt közlekedő teherhajót találtak el, miközben észak felé tartott a Vörös-tengeren. A görög tulajdonban lévő, Zografia nevű hajó Vietnámból Izraelbe tartott 24 fős legénységével, amikor megtámadták, de a görög hajózási minisztériumból származó tájékoztatás szerint személyi sérülés nem történt, rakomány pedig nincs a hajón. Tudta folytatni az útját, igaz, megsérült.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos támadást indítottak a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael októberben hadműveletet indított a Gáza övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására. Az elég gyorsan kiderült, hogy olyan hajókat is megtámadnak, amelyeknek semmi közük Izraelhez. Decemberben emiatt az Egyesült Államok vezetésével munkacsoport alakult a helyzet megoldására, több hadihajó is a térségbe ment, hogy elfogják a kereskedelmi hajókra irányított rakétákat és drónokat.

Ez nem volt elég, így Washington és London úgy döntött, hogy megelőző precíziós csapásokat mér a húszikra, hatvannál is több célpontot támadva. Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a fellépést az indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.

Ha a válság nagyon elhúzódik, az globális áremelkedéshez, ideiglenes áruhiányhoz és további gyárleállásokhoz vezethet. 

Magyarországon például az esztergomi Suzuki-gyárat már most is érintik közvetlenül a húszi lázadók támadásai, egy hétre le kellett állítaniuk a gyártást, vagyis nem érdektelen a számunkra sem, mi történik a térségben.

Nagyon gyorsan követte még két támadás az elsőt, miután a húszik nem igazán fogták vissza magukat, sőt hadihajókra is rakétákat lőttek ki. Ezzel együtt a New York Times szerint a Fehér Ház azt állítja, hogy nem akarják kiterjeszteni a háborút, úgy vélik, ezek megelőző csapások. „Továbbra is védekezni fogunk ellenük, és adott esetben ellensúlyozni fogjuk őket” – mondta John F. Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

A gerillaharc mesterei

Ez azt jelenti, hogy Joe Biden amerikai elnök újabb támadásokat rendelhet el a húszi légvédelem, fegyverraktárak, valamint rakéták és drónok indítására és gyártására szolgáló létesítmények ellen, de nagy kérdés, hogy ez mire elég. 

Szaúd-Arábia és Egyesült Arab Emírségek tíz éven át harcoltak a levegőből a húszik ellen, és nem sokra jutottak.

Nehézséget okozhat, hogy a húszik a gerillaharc mesterei, évtizedek óta ügyesen mozgatják és rejtegetik a fegyvereket, felszereléseket és utánpótlást. Igaz, az Egyesült Államok hírszerzése és a világ legfejlettebb harci eszközei komolyabb veszteségeket okozhatnak.

Az is előfordulhat, hogy ez amolyan sziszifuszi munka lesz, mert Irán – a húszik legfőbb szövetségese és haditechnikai ellátója – még több fegyvert fog szállítani. Az USA ez ellen is próbál tenni, a haditengerészet kommandósai, a SEAL-ek – helikopterek és drónok támogatásával – csütörtökön Szomália partjainál elfoglaltak egy Jemenbe tartó hajót, amin Iránban gyártott ballisztikus rakéták és cirkálórakéták alkatrészeit szállították. A húsziknak szánt hasonló fegyverek sértik a nemzetközi jogot és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát – közölte a Pentagon. Az amerikai haditengerészet az akció után elsüllyesztette a hajót, mert úgy ítélték meg, hogy további használata veszélyes lenne, és a legénység 14 tagját őrizetbe vették.

„Az első vizsgálatok szerint ilyen fegyvereket használták a lázadók a Vörös-tengeren áthaladó hajók megtámadására” – áll a közleményben. Teherán tagadja, hogy katonai eszközökkel támogatná a jemeni felkelőket, de már több alkalommal bukkantak olyan fegyverszállítmányokra, amelyekről szakértők egyértelműen azt állapították meg, hogy Iránból származnak. Ugyanakkor Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője dicsérte kedden a jemeni húszi lázadókat, amiért a palesztinokkal való „szolidaritásból” és Izraellel való szembenállásuk jeleként hajókat támadnak meg a Vörös-tengeren. „A jemeni nép és az Anszar al-Allah valóban nagyszerű munkát végzett, ami annak bizonyítéka, hogy Allah tanítását követik. Bízunk abban, hogy erőfeszítéseik győzelemre vezetnek” – mondta.

Irán eszkalál

Miközben a Hamász október 7-i terrortámadására válaszul Izrael a Gáza Övezetben harcol a terrorszervezettel, és a fél világ a háború eszkalációjától tart, Irán újabb veszélyes lépést tett: kedden rakétacsapásokat mért szomszédaira, Pakisztánra és Irakra. Elsőként hétfőn éjszaka az észak-iraki kurd régió székhelyén, Erbilben lévő izraeli „kémközpontokat” lőtte rakétákkal, amelyek az amerikai konzulátus közelében csapódtak be.

Irán ezenkívül azt állította, hogy az Iszlám Államhoz köthető célpontokat is támadott Szíria északi részén. Utána pakisztáni célpontokat is támadtak, a Dzsais al-Adl dzsihadista szervezet két fontos bázisát támadták drónokkal és rakétákkal. Mindkét ország tiltakozott a támadás ellen. Az iszlámábádi vezetés a pakisztáni légtér indokolatlan megsértésének nevezte a támadást, amelynek két gyermek esett áldozatul, és három ember megsebesült. „Pakisztán szuverenitásának megsértése teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos következményekhez vezethet” – közölték.

Irak panaszt nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsához az iráni „agresszió” miatt. Az iraki nemzetbiztonsági tanácsadó, Kasszim Al-Araji pedig „alaptalannak” nevezte a csapások iráni magyarázatát.

A ház, amelyet lebombáztak, egy üzletemberé volt

– fogalmazott Al-Araji.

Az Izrael és a Hamász közötti háború kezdete óta Irán meglehetősen ellentmondásos jelzéseket adott a szándékairól. A New York Times szerint az iráni tisztviselők magánbeszélgetéseken azt mondják, hogy el akarják kerülni a nagyobb konfliktust, ezzel szemben a nyilvánosság előtt Izraelre, illetve a szövetségeseire helyezendő nyomásról beszélnek. Az sem a konfliktuskerülés szokványos formája, hogy a húszikat és a Hezbollahot támogatják. Az is az eszkaláció felé mutat, hogy az Iránnal szoros kapcsolatban álló iraki milíciák az elmúlt három hónapban több mint 130 alkalommal vették célba az Irakban és Szíriában található amerikai támaszpontokat és táborokat.

Nyitókép: Reuters/Khaled Abdullah